„Út a Corvinus jelenéből a jövőjébe” – Interjú Bruno van Pottelsberghe-gel a Híd-stratégiáról
_20251001093121.png)
Az elmúlt év a stratégia megújításáról szólt. Visszatekintve hogyan értékeli ezt a folyamatot?
Az első lépés az egyetem vezetői struktúrájának átalakítása volt: a korábbi, háromtagú Elnöki Bizottság (elnök, rektor, kancellár) helyett létrehoztuk a Vezetői Bizottságot. Rektorként akadémiai és operatív feladatok egyaránt tartoznak hozzám, miközben három rektorhelyettes vezeti az akadémiai, három igazgató pedig a szolgáltatói területeket. Úgy gondolom, ez a felépítés elősegíti az akadémiai és operatív közösség szorosabb együttműködését. Ezután elkezdtük áttekinteni a stratégiát, hiszen kulcsfontosságú, hogy minden vezető teljes mértékben azonosulni tudjon a tervekkel, és el tudják kötelezni magukat azok mellett.
Melyek voltak a legfontosabb mérföldkövek a stratégia finomhangolása során?
Először egy alulról építkező folyamatot indítottunk el: öt munkacsoport jött létre a legfontosabb területek – oktatás, kutatás, hallgatói jóllét, munkavállalói élmény és nemzetköziesítés – köré szerveződve. Ezek a csoportok önállóan működtek, széles körű bevonással minden lehetséges érintetti körből, és rengeteg értékes javaslatot fogalmaztak meg, amelyek közül sok be is került a stratégiába. Emellett azonban szükség volt felülről irányított megközelítésre is, hiszen bizonyos prioritások nem feltétlenül érkeznek alulról. Természetesen a pénzügyi keretek sem hagyhatók figyelmen kívül: a finomhangolás során elsődleges figyelmet fordítottunk az egyetem működési modelljének tisztázására. Gazdasági szempontból a stratégia egyik alapja a hallgató–oktató arány, amely jelenleg túl alacsony, és nincs összhangban sem a nemzetközi trenddel, sem az intézmény rendelkezésre álló erőforrásaival. Ezért célunk ennek a mutatónak a javítása: a 2024-es 17-es arányról 2030-ig 25-re növelve azt.
Miért kapta a terv a ‘Híd-stratégia’ elnevezést?
Az új stratégiában számos szimbólum megjelenik, például már a nevében is. A “híd” sokféle jelentést hordoz: utal a Fővám téri épület mellett álló Szabadság hídra, Budapest egyik jelképére, ugyanakkor a nemzetköziesedés szempontjából a Kelet és Nyugat közötti kapcsolódást is kifejezi. A felek közötti párbeszéd mindig elengedhetetlen, és ebben Budapest és a Corvinus is kiváló lehetőségeket kínál. Maga az egyetem hidat teremt a diákévek és a szakmai pálya között, és a stratégia összeköti a Corvinus jelenét a jövőjével.
Melyek az új stratégia fő építőelemei?
Stratégiánk – akárcsak egy híd – szilárd alapzaton, és jelentőségteljes pilléreken nyugszik. Ez az alap a “működési kiválóság”, amely tevékenységünk minden területét áthatja. Ezen áll a négy pillér, amelyekhez egy-egy jelképet is társítottunk.
-
2-es villamos: Ez a hasonlat a multidiszciplináris szemlélet fontosságát hangsúlyozza. A 2-es villamos összeköti az egyetemet Budapest meghatározó városrészeivel, a Parlamentet is beleértve, vagyis olyan helyekkel, ahová hallgatóink karrierútja is vezethet. Ahhoz azonban, hogy felelős pozíciókban helytálljanak, nem elég a gazdaságban vagy a pénzügyekben jártasnak lenniük: szükségük van statisztikai, történelmi, szociológiai, sőt vezetőként akár pszichológiai ismeretekre is. Ráadásul a villamos a legfenntarthatóbb közlekedési formák egyike, amely az okosmobilitás területén is komoly lehetőségeket rejt. A Corvinus pedig ugyanígy törekszik arra, hogy minél több nézőpontból építsen a fenntarthatóság és a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségekre.
-
6-os repülőjárat: Arra hívja fel a figyelmet, milyen fontos más országok és kultúrák megismerése, és kapcsolatot teremteni külső érintettekkel (stakeholderek), országokkal és vállalatokkal. Egyszerre szól a külföldi hallgatók számának növeléséről és arról, hogy magyar diákjainknak is biztosítsunk lehetőséget nemzetközi tapasztalatszerzésre. Ugyanakkor azt is kifejezi, hogy szoros kapcsolatot szeretnénk kialakítani a vállalati szektorral, és nyitottak vagyunk akadémiai együttműködéseink nemzetközi bővítésére.
-
Intercity: Ez egy megfizethető közlekedési forma, amelyet a magyar diákok egész évben kedvező áron vehetnek igénybe, ezért választottuk a hallgatóközpontúság szimbólumának. Célunk, hogy hallgatóinknak tudatosan felépített és megfizethető tanulmányi életutat kínáljunk, kiegészítve órákon kívüli fejlődési lehetőségekkel és a mentális jóllétüket támogató szolgáltatásokkal.
-
Gyűrű: A szimbólum arra a gyűrűre utal, amelyet a holló a csőrében tart az egyetem logójában. A gyűrűt tartó fekete holló Mátyás király címerállata volt, aki többek között arról vált híressé, hogy létrehozta a reneszánsz Európa egyik legjelentősebb könyvtárát, a Bibliotheca Corvinianát, amely után egyetemünk a nevét kapta. Ez a jelkép azt fejezi ki, hogy nemcsak a tudás átadásában kívánunk jeleskedni, hanem az új ismeretek létrehozásában, a kutatásban is. Célunk, hogy nemzetközileg elismert tudásalkotó intézménnyé váljunk.
A Híd-stratégia négy pillére mentén 100 projektet választottunk ki, amelyeket a következő három évben valósítunk meg. A stratégia a céljaink mellett az egyetem újragondolt küldetését, jövőképét és értékeit is rögzíti, amelyeket szintén az egyetemi közösség bevonásával alakítottunk ki.
|
Melyek a legfontosabb újítások a Híd-stratégiában?
Akadémiai munkatársaink oktatási terhelése ma jelentősen eltérhet egymástól. Célunk, hogy akik most főként az oktatásra koncentrálnak, valamivel kevesebbet tanítsanak, és nagyobb szerepet kapjon számukra a tudás létrehozása, például könyvek, esettanulmányok és egyéb publikációk formájában. Ezzel szemben azok, akik főként kutatnak, aktívabban kapcsolódjanak be az oktatásba. A nemzetköziesítés érdekében törekednünk kell arra, hogy 2028-ig 20%-ról 30%-ra növeljük a nemzetközi hallgatók arányát mind az alap-, mind a mesterképzéseinken. Erőfeszítést kell tennünk arra is, hogy világszinten elismert professzorokat és kutatókat vonzzunk magunkhoz, az oktatói karon belül is 30%-os nemzetközi arányt szeretnénk elérni. Ahogy a hallgatóink toborzásánál, úgy a munkatársaink kiválasztásánál is a tudás és a minőség a kulcs, szeretnénk megnyerni nemzetközi színtéren már komoly reputációval rendelkező tudósokat, magyar és nem magyar születésűeket egyaránt. Emellett a tantervfejlesztés terén azt célozzuk, hogy a fenntarthatóság és a mesterséges intelligencia fokozatosan jelentős szerepet kapjon minden szakunkon, kiemelve azok hatásait és lehetőségeit.
Mik a következő lépések a stratégia megvalósításában?
A Híd-stratégia című dokumentum immár nyilvánosan elérhető a honlapon és intraneten is, és arra biztatok minden egyetemi polgárt, hogy alaposan ismerje meg a tartalmát. Fontos figyelmet fordítani az újragondolt küldetésre, jövőképre és értékekre, de persze érdemes áttekinteni a kiemelt projekteket is. Ezek lesznek a következő három év legfontosabb feladatai, és szerencsére nagyon jól indul a megvalósítás. Ebben az évben ugyanis kifejezetten elégedettek vagyunk a felvételi eredményekkel: 25%-kal több hallgatót vettünk fel, mint tavaly, ami az erőforrásaink növelése szempontjából is fontos eredmény.
Milyen feladatok várnak az egyetem vezetőire?
A Vezetői Bizottság minden tagjának van egy konkrét szerepe, amely legalább egy stratégiai pillérhez kapcsolódik. Az ősz folyamán mindannyian információs fórumokon tájékoztatják munkatársaikat a legfontosabb célokról és az őket érintő kezdeményezésekről. Emellett szeptember közepén megtartottuk a szokásos vezetői elvonulást, ahol a fókusz a 2025–2026-os teljesítménymutatók kidolgozásán volt. Hamarosan a kollégákkal is megosztjuk az új KPI–okat, amelyek már a stratégia megvalósításához kapcsolódó célokat fogják tükrözni.
Az egyetemi munkavállalóktól mit vár a stratégia megvalósításában?
Nagyon bízom benne, hogy az új stratégiát mindenki inspirálónak találja, hiszen aki itt dolgozik, legalább az egyik pillérhez vagy a működési kiválósághoz biztosan hozzá tud járulni. Úgy vélem, a vezetői fórumok és az új KPI-ok nagyban segítik majd, hogy a stratégia konkrét, kézzelfogható feladatokká formálódjon mindenki számára. Az elért eredményekről és az előrehaladásról pedig rendszeresen visszajelzést adunk az egyetemi közösségnek, így a folyamat teljesen átlátható lesz. Az új stratégia jelenleg még szavakból, képekből és szimbólumokból áll. A megvalósításhoz sok kolléga közös, kitartó munkájára lesz szükség. Ehhez pedig az is szükséges, hogy minél többet találkozzunk, kommunikáljunk egymással, és időt töltsünk az egyetemen.
Korábbi interjúk a Vezetői Bizottság tagjaival: