Search
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Akadálymentesített nézet
Vissza a főoldalra

Akár 100 millió forint lehet a Corvinuson szerzett diploma értéke

2022-05-13 09:11:04

A növekedes.hu készített interjút Takáts Előd rektorral

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

Corvinus Épület

A Corvinus Egyetem már három éve alapítványi fenntartású intézményként működik. Ez-alatt a három év alatt az egyetem nemzetközi láthatósága megháromszorozódott, a nemzetközi publikációk száma 200 százalékkal nőtt. Elindultak a vállalati kutatási források bevonásának az irányába, de ezen a téren még az út elején járnak. 50 százalékkal nőtt az oktatók bére. A corvinusos hallgatók jelentősen többet keresnek, mint az azonos szakon, de más egyetemen végzett diákok. Takáts Előd, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora beszélt a növekedés.hu-nak a modellváltás eddigi eredményeiről.

A hazai egyetemek közül a Budapesti Corvinus Egyetem az első, amelyik modellt váltott. Mik az eddigi tapasztalataik? Milyen eredményeket sikerült eddig elérniük?

A modellválltás sikerességét, eredményeit most még elég nehéz megítélni.

Hosszabb időtávon lehet majd mérleget vonni, akkor, amikor a hallgatók már nem csak elvégezték az egyetemet, de már egy sikeres karriert is befutottak.

Akkor pedig majd láthatjuk, hogy mennyivel több értéket kaptak. Mindemellett, már most is vannak jól látható eredmények.

Ezek közül talán a legjelentősebb előrelépés az, hogy az elmúlt három évben megháromszoroztuk a nemzetközileg értékelt, jó minőségű publikációk számát.

Ez azt jelenti, hogy az egyetem tudományos teljesítménye és nemzetközi láthatósága háromszor akkora, mint három éve volt. Ilyen rövid idő alatt 200 százalékos növekedést elérni óriási eredmény

A változás pedig nem állt meg, hanem napról napra érezhető és mindenki tudja az egyetemen, hogy így tudunk fejlődni. Én az augusztustól most, április végéig eltelt időszak alatt is érzem a különbséget, látom, ahogy a kollégák komolyan veszik a nemzetközi publikációt, az előmenetelt és ez egy óriási dolog. Hiszen kutatás nélkül nincs modern egyetem. A kutatások ráadásul segítik, hogy jobbak, intenzívebbek legyenek az oktatási programok. Persze ez azt is jelenti, hogy a hallgatóknak többet kell tanulni. Már van olyan szakunk, ahol míg korábban átlagosan heti 10 órát foglalkoztak a diákok az egyetemmel, addig most 30-40 órát kell rászánniuk.

Corvinus Épület

Nem lehet másképp csinálni, bele kell tenni a minőségi időt a hallgatóknak is a saját képzésükbe, mert csak akkor tudnak versenyezni azokkal a hallgatókkal akik például a Princeton University-n végeztek. Mert ők beleteszik a 40 órát. És ha mi csak 10 órát fordítunk az egyetemre, akkor hiába vagyunk ugyanolyan okosak, hiába ugyanolyan jó a tananyag, nem lesz meg ugyanaz az eredmény.

Nyilván a nagyobb követelményeknek nem minden diák örül őszintén most, de a többség látja és érzi, hogy a változás értük van. Mi most ezeket a szükséges változtatásokat megléptük és az eredmények már látszanak.

Most azon dolgozunk, hogy átalakítsuk az intézeti struktúrát. Korábban ezt nagyon nehéz lett volna megváltoztatni, de most szépen átállhat egy olyan irányba, ami a nyugat-európai egyetemeknek a tudományterület elosztását követi. Ez tovább orientálja a jó irányba a kutatási, oktatási tevékenységet. Ez mind új eredmény.

Lehetett róla hallani, hogy a modellváltás elősegítheti az oktatók kutatási szabadságát. A Corvinuson hogyan működik a kutatások irányvonalának a meghatározása?

A Corvinuson teljes az oktatók kutatási szabadsága. A saját tudományterületén belül mindenki szabadon eldöntheti mivel szeretne foglalkozni, mit szeretne kutatni. Még csak irányokat sem adunk meg az egyetem részéről. Egyetlen elvárásunk van, hogy eredmények jöjjenek, azaz írjanak belőle publikációt, vegyenek részt konferenciákon, növeljék az egyetem hírét. És az a tudás ami becsorog nekünk a publikációkban, az jelenjen meg az oktatásban. De ezen túl 100 százalékos szabadsága van a kollégáknak.

A kutatási projektekbe tervezik bevonni a vállalati szektort?

Most elindultunk egy úton, annak érdekében, hogy egyre intenzívebben tudjunk vállalati kutatási forrásokat bevonni az egyetemen. Ennek az útnak még az elején járunk, de már megkezdtük kiépíteni az ehhez szükséges kapcsolatokat.

Oktatók is érkeznek esetleg az egyetemre a vállalati szférából?

A vállalati szférából bevonni oktatókat nem feltétlenül egyszerű feladat.

Ennek oka, hogy az egyetemi oktatói – kutatói pálya, az egy nagyon speciális pálya. Nem csak egy egyetemi doktori fokozat szükséges hozzá, hanem egy adott tudomány területnek a rendkívül mély ismerete, ehhez pedig egy hosszú utat kell bejárni.

Azután, hogy valaki megszerzi a PhD-ját, tanársegédként, vagy legjobb esetben adjunktusként kezdheti el a munkáját és csak ezt követően lehet docens, majd egyetemi tanár. Mindennek ellenére vannak jó együttműködéseink a vállalati szférával, ahol az egyetemen folyó tudományos tevékenységet össze tudjuk kapcsolni az adott vállalattal. Emellett pedig vannak olyan nagyon sikeres vállalati szakemberek akik karriert váltanak és eljönnek tanítani.

De fontos kiemelni, hogy most már nem csak a vállalati és a gazdasági szférából vonunk be új tehetségeket, hanem külföldről is. Hozunk embereket az Egyesült Államokból, például friss PhD hallgatót, aki minket választott és nem egy nyugat-európai, vagy észak-európai egyetemet. Csak hogy néhányat említsek, érkeznek hozzánk a University of Minessota-ról; az Aarhus University-ről, Dániából; és az ESSEC Business School-ból, Franciaországból, és ez a sor egyre csak bővül.

Most már számos helyről tudunk bevonni olyan embereket, akik segítenek nekünk még jobban integrálódni az új gondolkodásmódba.

Az egyetem költségvetésére hogyan hatott a modellváltás?

Egy kicsivel, de nem nagyságrendekkel nagyobb a rendelkezésünkre álló költségvetés.

Ami lényeges, hogy a forrásainkat jobban tudjuk koncentrálni az akadémiai tevékenységünkre.

A pénz összege nem elsődleges. Ami igazán fontos, hogy a rendelkezésünkre álló pénzt, hosszútávú és kiszámítható forrás formájában kapjuk meg.

Mik a tapasztalataik lehet rendezni az oktatók bérét az alapítványi rendszer segítségével?

Egyértelműen lehet rendezni az oktatók bérezését az alapítványi rendszer segítségével és mi rendeztük is.

A corvinusos oktatók bére az idei béremeléseket is beleszámolva az elmúlt három évben durván 50 százalékkal emelkedett.

Ez egy jelentősebb béremelés, de eközben folyamatosan figyeljük a többi egyetemet. A más egyetemeken történt béremeléseket figyelembe véve minden kategóriában versenyképesek vagyunk a felősoktatásban tapasztalható bérekkel.

Javult tehát a helyzet, de ha az a kérdés, hogy elégedett vagyok-e az egyetemi, felsőoktatásbéli oktatók bérével, akkor a válaszom egy egyértelmű nem.

Még sokat kell előre lépni, hogy tényleg azt az egzisztenciát tudjuk nyújtani az egyetemi oktatóknak és kutatóknak, ami megfelelő ellentételezése azoknak a követelményeknek, tehát a tudományos teljesítménynek és a kemény munkának, amit mi elvárunk. Hiszen szívet lelket bele kell tenni ebbe a munkába. Egyértelmű, hogy ha azt akarjuk, hogy hosszútávon az egyetemi kutatói, oktatói pálya vonzó legyen ahhoz még emelnünk kell a béreket.

Mik a tapasztalataik mennyire értékes most egy Corvinuson szerzett diploma? Lehet ezt mérni?

Közgazdászok vagyunk, úgyhogy megpróbáltuk ezt is megmérni és arra jutottunk, hogy ha a diplomás pályakövető rendszer adatait megnézzük, mondjuk gazdálkodás és menedzsment szakon, akkor a corvinusos diákok, körülbelül 30 százalékkal többet keresnek, mint a más egyetemekről érkező diákok.

Ezt, ha összeadunk egy teljes karrierút alatt, akkor nagyjából száz millió forintra jön ki a különbség. Ez a Corvinus diploma értéke ma.

És mi azért dolgozunk minden nap, hogy a jövőben ez ne százmillió forint legyen, hanem sokkal több.

forrás: novekedes.hu

Vágólapra másolva
X
GEN.:2022.12.06. - 10:30:11