Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

A világ egy piacon nevelkedett fiú szemszögéből – Bereményi Géza rendező az Eldorádóról

2021-12-14 10:32:02

Hogyan született meg az Eldorádó ötlete, mellyel Bereményi Géza a legjobb európai film díját is elnyerte? A rendezőt Sipos Júlia kérdezte a Filmio egyetemi filmklub idei utolsó vetítésén.

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

Szerző: Orosz Petra. Borítókép: Nemzeti Filmintézet, képek: Kenéz György

Az eredeti cikk a Közgazdász Online hallgatói blogon olvasható.

“Nagyanyám lágyan, fakanállal ütötte a fenekemet a bilire szoktatásnál. Vagyis ez inkább a második emlék. Az első tulajdonképpen nagyanyám arca, amit magamtól már meg tudtam különböztetni. Rájöttem, hogy valaki más is van a világon” – mondja Bereményi Géza első gyermekkori emlékéről. Az Eldorádó című film is ezt az időszakot, életének első tizennyolc évét ábrázolja Eperjes Károly és Pogány Judit főszereplésével, melyet a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói a Filmio filmklub utolsó vetítésén nézhettek meg közösen.

Az Eldorádó 1989-ben bemutatott alkotás, amely elnyerte a legjobb európai film díját, 2012-ben pedig a Magyar Művészeti Akadémia tagjai a legjobb 53 magyar alkotás közé sorolták. A film egy teljes korszakot felölel, a második világháborútól kezdve az azt követő egyre súlyosbodó elnyomás korszakába, majd az abból kirobbanó 1956-os ellenállásba enged betekintést. A színes és fekete-fehér mű részben a rendező és egyben forgatókönyvíró gyermekkorát meséli el. 

Az első emlékek akkor kerültek szóba, amikor Sipos Júlia újságíró, az egyetem munkatársa a film forgatókönyvének megszületéséről kérdezte a rendezőt. “Tizenhét éves koromban rendőrségi ügyekbe kerültem a Balatonnál, mint afféle Balaton-környéki csavargó. Amikor később harminckét oldalban megírtam ezt a történetet, akkor jöttem rá, hogy ez egy önéletrajzi írásnak is része lehet. Jött a gondolat, hogy kezdjük elölről: mi volt életem első emléke?”

A film mellett szó esett a tavaly megjelent Magyar Copperfield című önéletrajzi könyvről is. “Amikor megírtam az első fejezetet, nem tudtam, hogy életem első 18 évének történetét fogom megírni.” A filmet és a könyvet is összeköti az emlékezés szála. “Az élmények megjelölik a kiemelendő emléket, viszont a többi elsüllyed. Narratívákat gyártunk, amik nem valósak, tehát történeteket kreálunk, de a film 85 százaléka valós történés. Akinek kevés élménye volt, annak kevés emléke van.”

img_5482.jpeg

Az író sorra veszi élete meghatározó szereplőit, történéseit, a könyvben már egy kicsit részletesebben. A magyar történelem egy szelete mutatkozik meg egy emberközeli történet bemutatásával, amelyben kirajzolódik Bereményi Géza nagyapjának élete a Teleki téri piacon. “Azok a körülmények képeztek ki arra, hogy az ellentmondásosságával együtt fogadjam el a világot. Én nem tudtam rajta segíteni, őt tudott rajtam.” 

A Filmio Filmklub vetítésein több klasszikussal is találkozhattak a diákok az őszi félév során, többek között A tizedes meg a többiek, Körhinta, Hideg napok, A légy, Holtpont, Szerelem és Szegénylegények című filmeket is bemutatták a Corvinus Faculty Clubban. A résztvevők a vetítés mellett egymással vagy a rendezővel beszélték meg az alkotást és a vetítés adta élményeket.

Idén huszonhárom egyetemi karon indított ingyenes filmklubot a Nemzeti Filmintézet. A Filmio streamingrendszerén keresztül kiváló minőségben, digitalizált és felújított magyar filmeket tekinthettek meg az egyetemisták két-három hetente. Sipos Júlia főszervező szerint a program a következő félévben is folytatódik majd, amikor már ‘90-es és a 2000-es évek magyar klasszikusait ismerhetik meg a diákok. 

“A sorozatot a kezdeti szkepszisem ellenére kiváló gondolatnak tartom, mert úgy tapasztaltam, hogy a mai hallgatói generáció nem ismeri ezeket az alkotásokat. Hiányzik a közösségi élmény, a film utáni érzés-, véleménymegosztás, és annak a filmes műveltségnek a megszerzése, ami nemcsak filmelméleti tudást ad, hanem  társadalomtörténeti, kultúrtörténeti hiátust is pótol. Ezt próbáljuk  a FilmioKlubban Alumni tagjainkkal együtt létrehozni, akik  az alkotások mellé személyes tapasztalataikat is elhelyezik, míg a mai hallgatóink pedig egy teljesen originális, mai szempontot emelnek be a beszélgetésekbe.”– meséli Sipos Júlia. 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.04.22. - 04:37:58