Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

„A valódi veszély nem az, hogy a gépek úgy fognak gondolkodni, mint mi, hanem az, hogy mi fogunk úgy gondolkodni, mint a gépek”

2024-03-14 18:51:00

A mesterséges intelligencia az elmúlt évek egyik legnagyobb technológiai fejlesztése, mostanra pedig már a mindennapjainknak is meghatározó részévé vált. A médiában rendszeresen találkozhatunk az AI-jal kapcsolatos utópisztikus képekkel, ugyanakkor kérdés, hogy mennyire reálisak ezek?
Budapesti Corvinus Egyetem

A kutatási hét keretében került sor a „Mit adhat a mesterséges intelligencia az emberi fejlődéshez?” című panelbeszélgetésre, melynek résztvevői Vásárhelyi Orsolya, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa és az emberi-gépi interakciók kutatója, Baja Sándor, a Randstad toborzási cég ügyvezető igazgatója Magyarországon, Csehországban és Romániában, Lencsés Gergő, a Zero Emission Leadership HR technológiai vállalat ügyvezető partnere és Vicsek András, a Maven7 innovációs igazgatója voltak. A beszélgetést Achilles Georgiu innovációs menedzsment szakértő moderálta, amely során szó esett többek között a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségekről, felmerülő veszélyekről, és a társadalomra gyakorolt hatásokról is.

Mi a mesterséges intelligencia?

A mesterséges intelligencia számos különböző szoftver összefoglaló neve, habár a szakemberek többsége úgy gondolja, hogy az AI kapcsán szinte lehetetlen általánosítani. A mesterséges intelligencia folyamatos fejlesztés alatt áll, miközben mindenki számára elérhető, ezért fontos tisztában lenni azzal, hogy pontosan miről van szó. Az Európai Parlament által megfogalmazott definíció szerint a modern AI egy olyan rendszer, amely emberhez hasonló képességekkel rendelkezik, ezért képes érzékelni a környezetét, valamint lépéseket tenni és alkalmazkodni annak érdekében, hogy maximalizálja a kitűzött célok elérésének esélyét.

Minden olyan számítógépes rendszer vagy fizikai gépezet mesterséges intelligenciának számít, amely megpróbálja utánozni az emberi gondolkodást. A szoftver középpontjában a nyelv és a nyelvi modellek állnak, és bár kezdetben szöveggenerátorként vált társadalmi szinten széles körben ismertté, ma már nem ez az AI elsődleges felhasználási módja. Az AI hatalmas mennyiségű adatot dolgoz fel másodpercek alatt, így jóval meghaladja az emberi agy kapacitását. „Fantasztikus előrejelző gépezet, néha rémisztő, hogy mennyire jó” – értettek egyet a beszélgetés résztvevői. Az AI egyik legnagyobb előnye, hogy ingyenesen is elérhető, és képes drága programokat helyettesíteni, így a vállalkozások jelentős kiadásokat takaríthatnak meg.

Hogyan használjuk az AI-t?

„Az a legfontosabb, hogy eszközként tekintsünk rá” – emelte ki Vásárhelyi Orsolya. A várt eredmény eléréséhez elengedhetetlen az AI tudatos használata, ami azáltal érhető el, hogy előre megtervezzük, mit szeretnénk vele megvalósítani. Ugyanakkor ehhez elengedhetetlen tisztában lenni azzal, hogy mit is használunk, anélkül, hogy leegyszerűsítenénk, vagy akár túlmisztifikálnánk a mesterséges intelligencia képességeit.

„Nem szabad megbízni benne” – hangsúlyozták a szakértők. A mesterséges intelligencia képes hamis információkat létrehozni, ezért fontos, hogy mindig kritikusan álljunk hozzá, és ellenőrizzük a kapott eredmények hitelességét, hiszen a rendszer szűrés nélkül használ fel minden információt, amely felkerült az internetre. 

Egyik legnagyobb haszna abban rejlik, hogy időt tudunk megtakarítani vele, így növelhetjük a produktivitásunkat. A mesterséges intelligencia nem alkalmas arra, hogy a kreativitást helyettesítse – hiszen már létező adatokat használ, mindössze ezekből képes szöveg, kép és hang generálására –, így ez továbbra is emberi feladat marad.

Milyen kommunikációs hatásai lehetnek?

A gépi eszközökkel generált, kommunikációs célokra felhasznált szövegekből kiveszik az emberi faktor, az új gondolatok és emberi érzések hiánya ezáltal a szöveg relevanciájának elvesztéséhez vezet. „Megfigyelhető egy olyan tendencia, hogy egyre emberibbé tesszük a robotokat, miközben robotizáljuk az embereket” – emelte ki Baja Sándor. Állítása szerint különböző tendenciák figyelhetőek meg, melyek a szokások megváltozására utalnak, azonban még mindig az emberi kapcsolatok a meghatározóak, függetlenül a technológia eddigi térnyerésétől.

Számos területen használják már a szoftvereket különböző háttértevékenységek elvégzésére, gondoljunk csak a közösségi médiában működő algoritmusokra vagy a chatbotokra. Sok esetben a felhasználó nem is tudja, hogy az általa igénybe vett szolgáltatás valamilyen mesterséges intelligencián alapul, ez az ismeretlen és idegen jelenség pedig gyakran kelthet félelmet, csökkentheti a bizalmat, vagy fragmentálódási folyamatot indíthat be, a spontán és személyes interakciók pedig teljesen eltűnhetnek a fogyasztók életéből. 

Az AI a döntéshozatali folyamatokban is megjelenhet, mivel a statisztikai műveletek gyors elvégzésének köszönhetően képes kimutatni az előnyösebbnek ítélt lehetőséget, ami a döntéshozók és a menedzsment munkakörére is hatással lehet. Ugyanakkor a kapott eredmények nem mindig követik az emberi döntések szempontjait, valamint a váratlan szituációk egyelőre nem programozhatók be az elemzésbe, ezért érdemes megfontolni a kapott eredményeket. 

Milyen veszélyeket rejt magában?

„Amikor megoldunk egy nagyobb problémát, egyszerre generálunk vele sok kisebbet” – kezdtek bele a szakértők a téma boncolgatásába. A mesterséges intelligencia egyik legnagyobb veszélyforrását jelentik a feketedoboz jellegű működés során felmerülő egyenlőtlenségek és elfogultságok, hiszen ezeket egyelőre nem tudják befolyásolni a fejlesztők. Mivel az AI létező adatokat és statisztikákat használ, könnyen felerősítheti a meglévő egyenlőtlenségeket.

„Egy kutatás kimutatta, hogy amikor egy AI szoftver végezte egy informatikai cég HR munkáját, a szoftver megállapította az önéletrajzban szereplő adatok alapján a jelentkező nemét, és csak férfiakat vett fel, mivel a létező adatok alapján az iparágban dolgozók 80 százaléka férfi” – hozta fel példaként Vásárhelyi Orsolya. Egyetértett továbbá azzal is, hogy nagyobb eséllyel kap alkalmas jelentkező egy munkát, ha a mesterséges intelligencia nézi át az önéletrajzokat, mivel sokkal alaposabban feldolgozza az információt, mint egy ember. Az előadók ezzel kapcsolatban megosztották, hogy egy átlagos HR-es általában két másodpercig néz rá egy önéletrajzra.

Az, hogy az elektronikai eszközök többet tudnak rólunk, mint a családunk és barátaink, visszaélésekhez szolgáltathat alapot, ugyanakkor Baja Sándor hangsúlyozta: „Nem a szoftvertől félünk, hanem az embertől, aki irányítja.” Ezért fontos kiemelni a programmal kapcsolatos átláthatóságot. A félelem két alapvető típusa a külső és a belső félelem. Az első csoportba az olyan konkrét riadtságot kiváltó, kívülről érkező impulzusok és veszélyforrások tartoznak, mint a kígyók vagy a magasság. Ezzel szemben, amikor egy biztonságos helyzetben kezdünk el szorongani, az már belső félelem. Ebbe a kategóriába tartozik a lámpaláz és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos rémület is. Ilyenkor nem magától a technikától vagy a mögötte álló embertől félünk, hanem negatív érzelmeket kapcsoltunk hozzá, mivel járatlanok és tehetetlenek vagyunk a témában.  

Hogyan szabályozható a fejlesztés?

„A beépített egyenlőtlenségek csak addig ijesztőek, amíg nem tudunk róluk” – emelte ki Lencsés Gergő. Az AI egy jó lehetőség lenne a társadalmi előítéletek enyhítésére, hiszen az algoritmusok olyan adatokat is figyelembe vesznek, amire az ember nem is gondolna, valamint pontosan programozható, hogy a céljainkat szolgálja. Ugyanakkor szükség van az adatok pontos forrására, valamint a programba épített szabályozások és gátak ismeretére. Fontos kérdést vet fel tehát a jogi szabályozás a hasonló problémák elkerüléséhez, és a felelősségi körök pontos megállapításához.

További szükséges elem az információ elérhetővé tétele és a megismerés elősegítése különböző oktatóanyagok segítségével, hogy a szélsőséges nézeteket átfogóbb véleményekké lehessen formálni. 

Mi várható a jövőben?

Amikor Achilles Georgiu megkérdezte beszélgetőpartnereit, hogy mit várnak a jövőtől, mindannyian egyetértettek abban, hogy hogy a jövő elképzelhetetlen a mesterséges intelligencia nélkül. A stabil elektronikai rendszerek, különböző komplex technológiai eszközök és szolgáltatások fenntartásához elengedhetetlen eszközt jelentenek a különböző AI-alapú szoftverek. „Minden nap használom, de néha félek tőle, vagy utálom” – mondta Vásárhelyi Orsolya, aki kiemelte, hogy akkor érdemes használni a technológiát, ha tisztában vagyunk azzal, hogy mire képes.

Potenciális felhasználási terület a fordítás, hiszen számos program elérhető már most is, amely mesterséges intelligencia alapon működik, valamint a beszédfelismerésnek köszönhetően a szinkrontolmácsi feladatok ellátására is képesek egyes technológiák. A jövőben tehát további fejlődést jósolnak a nyelvi akadályokon való felülemelkedésben. 

Az egészségügy és a biztonságpolitika a leggyorsabban fejlődő területek közé tartoznak, ahol szintén számos lehetőséget rejtenek magukban az AI-alapú algoritmusok. Az oktatásban történő alkalmazása elősegíti az iskola nyújtotta szociális lehetőségek előtérbe kerülését, valamint személyre szabottabb tempót és feladatokat adna a diákoknak a soft skillek és gyakorlati készségek fejlesztése mellett. A mesterséges intelligencia felhasználási módjai mondhatni korlátlanok, a fent említetteken kívül kiterjeszthető még a környezetvédelemre, a terrorizmus elleni küzdelemre, vagy akár a társadalomba való integráció elősegítésére.

Ez a vízió azonban még távoli, jelenleg a legtöbb országban a lakosságnak csak a töredéke rendelkezik hozzáféréssel, vagy van lehetősége tudatos használatra, és egyelőre céges szinten sem tervezik sokan a bevezetését. „Minden újdonságot túlértékelünk rövid távon és alulértékelünk hosszú távon” – állapította meg Lencsés Gergő, aki azzal folytatta, hogy teljesen érthető, hogy sokan az emberiség végét látják a mesterséges intelligenciában. Volt már erre a hozzáállásra korábban is példa, gondoljunk csak az internet megjelenésére. Azt is hangsúlyozta, hogy a technikai innovációkkal párhuzamosan társadalmi megújulás is szükséges.

A szoftveralapú rendszereket nem lehet váratlan helyzetekre programozni, így sok esetben nem tudja teljesen helyettesíteni az emberi képességeket. Példaként gondolhatunk az egészségügyi felhasználásra, a betegségek azonosításakor az orvosnak például mérlegelnie kell a tünetek alapján a diagnózis pontosságát.

Hosszú távon a mesterséges intelligencia sok feladatot át tud venni az embertől, ami számottevő időt szabadíthat fel, de ezzel együtt sokan félnek attól, hogy elveszthetik állásukat az AI miatt. Erre Lencsés Gergő így reagált: „A McDonald’s-ban még mindig emberek dolgoznak. Ha pedig a mesterséges intelligencia átveszi az összes feladatot, mi marad? Az, hogy emberek vagyunk.”

Kép: Tóth Valter

Írta: Bogos Katalin

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.07.23. - 12:23:03