Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

“A válaszok kereséséhez mindig is nagy segítséget adott az egyetem” - Németh Ferenc PhD-története

2024-03-21 15:00:00

Miért jó a közeli országok szakértőjévé válni? Hogyan támogatja az egyetem a fiatal kutatókat? Bemutatkozik Ferenc, a Nemzetközi és Biztonsági Tanulmányok Doktori Programjának másodéves hallgatója, akinek kutatási szakterülete a Balkán kül-, bel-, és biztonságpolitikája. 

Budapesti Corvinus Egyetem

 

Út a doktori programig    

Ferenc alapképzését az ELTE-n, nemzetközi tanulmányok szakon végezte el. A mesterképzést ugyanezen a szakon, de már a Budapesti Corvinus Egyetemen folytatta. A diplomák megszerzését követően külföldön, Grazban és Belgrádban is tanult. A doktori programra nem egyből, tanulmányai befejezését követően jelentkezett. A kihagyott évek alatt dolgozott többek között külföldön, belföldön, újságíróként, az EULEX Kosovo Sajtóosztályán, de 2009-től párhuzamosan a Magyar Külügyi Intézetben Balkán kutatóként építi karrierjét. Ezalatt az időszak alatt sem hagyta abba az akadémiai pályát, számos publikációja jelent meg a témában, illetve rendszeresen adott elő belföldi és külföldi konferenciákon, beleértve az Amerikai Egyesült Államokat is. Azonban Ferenc szerint a tanulmányai között eltelt évek, az új ingerek és a külföldi tapasztalatok csak megerősítették abban, hogy szeretné elmélyíteni a tudását és válaszokat keresni azokra a kérdésekre, amik foglalkoztatják.   

  

A képzésről   

“Magyarországon ez az egyetlen olyan nemzetközileg elismert doktori program, ami beleillik az én kutatási területembe, már csak azért is, mert nagyon interdiszciplináris” – indokolta meg Ferenc, hogy miért a Corvinust választotta. A képzés kiemelkedő előnyének tartja, hogy minden angol nyelven folyik, hiszen ezzel nem csak a magyar, de a nemzetközi kutatói közösség is jobban elérhető. “Vannak külföldi csoporttársaim, akik szintén új perspektívát biztosítanak. Az eltérő látásmódok színesítik a munkámat mind szakmai, mind személyes értelemben” – folytatta.   

   

Balkán biztonságpolitikája, korábbi kutatások   

Ferenc jelenlegi kutatásának középpontjában Észak-Macedónia etnikumközi kapcsolatai és külkapcsolatai állnak. Azt vizsgálja, hogy az országban élő etnikumok közötti kapcsolatoknak milyen hatása van Észak-Macedónia külpolitikájára. A Balkán közel 10 éve foglalkoztatja, különböző publikációi jelentek meg róla, de a téma korábbi szakdolgozatai alapjául is szolgált. “Nagyon sokszínű a régió, több különböző vallású és etnikumú nép lakja. Ezzel kapcsolatban viszont számos megoldatlan kérdés merül fel, legyenek azok a kétoldalú viták Bosznia-Hercegovinában, vagy Szerbia és Koszovó között.” – vezette fel kutatásait. Az alapszakos diplomamunkáját Bosznia-Hercegovináról, pontosabban az ország biztonsági kihívásairól írta, míg a mesterképzésen a Szerbia és Koszovó között lezajlott háborút elemezte biztonságpolitikai szempontból. Ferenc kiemelte, hogy fontos ezekkel a témákkal foglalkozni, hiszen meglepően kevés magyar fiatal kutató, szakértő foglalkozik a balkáni területekkel, holott a térség elérhető távolságban van.   

  

Személyes tapasztalatok  

“A balkáni kutatások legnagyobb előnye, hogy a terület nagyon közel van Magyarországhoz” – emelte ki Ferenc, aki viszonylag gyakran, akár egy hosszú hétvégére is kiutazik az általa kutatott régióba. “A Corvinus ebben a tekintetben is támogatja a doktoranduszokat, számos olyan pályázat van, melyek a rövid távú kutatói mobilitást teszik lehetővé. Ösztönzi a hallgatókat, hogy töltsenek az általuk választott területen pár hetet, építsenek kapcsolatokat, vagy vegyenek részt konferenciákon.” – folytatta. Doktori disszertációjához macedón és albán politikusokkal készít interjúkat. A félig strukturált interjúk segítségével arra keresi a választ, hogy az észak-macedóniai albánoknak milyen szerepe van az ország külpolitikai stratégiájának alakításában.   

  

Tanulás és munka egyensúlya  

“A doktori tanulmányaim és a munkám kölcsönösen kiegészítik egymást. Úgy érzem, hogy a kompetenciák, amikre szert teszek a Corvinuson, beépíthetőek a mindennapi munkámba” – mondta Ferenc, aki kifejezetten hasznosnak tartja a doktori képzés során elsajátított kutatásmódszertani ismereteket. Szerinte egy fiatal szakértőnek minél több területen meg kell állnia a helyét, őt például kifejezetten vonzza az oktatás. “Szeretek eszmét cserélni a hallgatókkal, ezek során új gondolatok támadnak bennem is. Ösztönöz abban, hogy még jobban beleássam magam egyes témákba” – emelte ki az előnyeit. A doktori program elvégzését követően is szívesen maradna oktatóként a pályán. Úgy gondolja, hogy ha valaki szakértője kíván lenni egy adott területnek, akkor az akadémiai és a gyakorlati világban is egyszerre kell megállnia a helyét.   

  

Oktatás  

“Az oktatás egy olyan lehetőség, amit a doktorandusz hallgatóknak mindenképpen ki kell használniuk az egyetemi éveik során.” – mondta Ferenc. A pozitív oldal mellett azonban kihívások is akadnak. Megosztotta, hogy egy óra megtartása például sokkal komolyabb felkészülést igényel, mint azt elsőre gondolná az ember. A hallgatók figyelmét is nehéz 90 percig lekötni, ezért megpróbálja interaktívvá tenni óráit és bevonni a hallgatókat az eszmecserékbe. Nem híve a frontális oktatásnak, mindig a beszélgetésre, a gondolkodásra helyezi a hangsúlyt.   

  

Írta: Máriássy Fruzsi 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.04.15. - 21:51:22