Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

A lomizók akár a teljes budapesti felsőoktatást is eltarthatnák

2024-06-05 11:26:00

A zömében romák által vállalkozásszerűen űzött lomizás alkalmanként 35 ezer hátrányos helyzetű embernek ad jövedelmet, és éves becsült árbevételük felér azzal, amibe a teljes fővárosi egyetemi szféra működése kerül. Az újrahasznosítással a lomtalanítók nagymértékben hozzájárulnak a fenntarthatósági célokhoz is, állapították meg a Corvinus kutatói.
Budapesti Corvinus Egyetem

Budapesten egy-egy lomtalanítás alkalmával körülbelül 700, zömében roma hátterű, autóval rendelkező vállalkozó és velük szoros családi, ismerősi kapcsolatban lévő csapatuk, vagyis a becslések alapján összesen 3–5 ezer ember dolgozik – derül ki a Corvinus Egyetem kutatópárosa, Tim Gittins és Letenyei László számításaiból. Ha ehhez még a lomok értékesítéséből részesülők családjait is hozzászámoljuk, akkor a kutatók szerint egy-egy lomtalanítás összesen 18–35 ezer szociálisan hátrányos helyzetű ember számára jelenthet kiegészítő jövedelmet.  

Bár a lomizás hivatalosan szabálysértésnek számít, és a társadalom egy része alacsony presztízsűnek ítéli ezt a tevékenységet, a benne résztvevők és családjaik számára ez egy fontos kiegészítő jövedelem, amely így közvetlenül a leginkább rászoruló társadalmi csoporthoz jut el.   

A lomizás nélkül könnyen elöntene minket a szemét 

A lomtalanítási hulladék kézi válogatása a kutatók számításai szerint évi több ezer tonna hulladék visszanyerését, újrahasznosítását eredményezi. A kutatók erről a Trash or Treasure – Entrepreneurial Opportunities in Waste Management című kötetben idén áprilisban megjelent könyvfejezetükben írnak, és fontos megállapításuk, hogy a lomizás jelentősen hozzájárul a fenntarthatósági célokhoz, a körforgásos gazdaság működéséhez is.   

A lomtalanításon gyűjtött hulladékok közül a fém legértékesebb.  A vasudvarok által gyűjtött fémhulladékból származó árbevétel egybevethető nagyságrendű a budapesti felsőoktatási intézmények mérlegfőösszegével” – mondta Letenyei László, a Corvinus kutatója.  

A MÉH-telepeken és vasudvarokon kívül a bolhapiacok a lom értékesítésének fő terepei. A lomizós vállalkozócsoportokkal készült interjúkból az is kiderült, hogy a pénzért nem értékesíthető anyagokat legtöbbször saját háztartásukban használják fel, például a használt ruhát a családtagoknak adják, a faanyagot téli tüzelőként elégetik.  

Így működik a lomizós vállalkozás 

 A lomtalanításokra összeállt informális vállalkozások szervezetten épülnek fel, élükön egy autóval rendelkező, jellemzően idősebb férfi áll, aki elsősorban a családból verbuválja a csoport tagjait. Általában a sofőr szervezi és irányítja a lomizás folyamatát, az útvonal tervezéséhez pedig mobiltelefont, internetet használnak. Gyakran a csoport idősebb tagjai őrzik a kihelyezett értékesebb hulladékokat, amíg a furgon odaér. Az informális vállalkozások fiatalabb tagjai pedig a folyamat fizikai részét végzik, kiválogatják a lomokat és furgonra teszik. A kutatók tanulmányából az is kiderül, hogy egyes vállalkozók 50 km-t is hajlandóak utazni egy-egy fővárosi kerületi lomtalanításért, és ha kell, az autójukban éjszakáznak.  

 A kutatók amellett érvelnek tanulmányukban, hogy bár a lomizás szürke zónában működő tevékenységnek számít, mégis jelentős társadalmi hozzáadott értékkel bír, illetve hozzájárul a körforgásos gazdaság hatékony működéséhez.  

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.06.20. - 09:55:29