Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Vissza a főoldalra

„A kollégákkal közösen alakítjuk a Corvinus kutatási tevékenységét”

2022-01-10 10:56:00

Előremutató folyamatok indultak be a Budapesti Corvinus Egyetemen az utóbbi években, és Keszey Tamara szeretné tapasztalataival segíteni a kutatási terület továbbfejlődését. Az új kutatási rektorhelyettessel beszélgettünk terveiről, a pezsgő kutatási kultúra alapjairól és az egyetem által biztosítandó feltételekről.

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

Keszey Tamara a Marketingmenedzsment tanszéket vezette addig, amíg megjelent a felhívás a rektorhelyettesi pályázatokra. Legfőbb motivációja a pályázat beadására a kutatók segítése volt abban, hogy megvalósíthassák nemzetközi kutatási elképzeléseiket. „Erős egyetemi szintű kutatási kultúra nem létezhet kiváló kutató kollégák nélkül” – kezdi az újdonsült rektorhelyettes a beszélgetést.   

Minden kutató ötlete jusson el hozzá 

Szeretnék minél jobb körülményeket teremteni a kollégák számára, ehhez pedig továbbfejlesztjük a támogató rendszert. Ennek pontos irányát egymással vállvetve alakítjuk majd ki, hiszen előre lépni csak közösen tudunk.

Az újdonsült kutatási rektorhelyettes egyik legfontosabb törekvése a transzparens, mindenki számára pályázható kutatástámogatási folyamatok kialakítása mellett az lesz, hogy a kutatói közösség felé hidakat építsen.

Ezek a hidak az újdonsült kutatási rektorhelyettes elképzelése szerint kétirányúak lennének, lehetőséget adva a párbeszédre, hogy a támogató folyamatok megfeleljenek a kutatók jelenlegi és jövőbeli igényeinek. „A végső cél az, hogy közvetve minden kutatóval tudjam tartani a kapcsolatot, kollégák javaslatai eljussanak hozzám” – mondja Keszey Tamara. Példaként a kutatáshoz szükséges adatok hozzáférhetőségét említette, a kutatók hamarosan pályázhatnak egyetemen belül forrásra, amennyiben a kutatásukhoz szükségük van adatokra.  

Cél a pezsgő kutatási kultúra 

Keszey Tamara pályázatában is hangsúlyozta, hogy még pezsgőbb kutatási kultúrát szeretne kialakítani az egyetemen. Mit ért ez alatt? „Szeretném, ha még több eseményen lenne alkalom a kutatók közötti kapcsolatok erősítésére, miközben ezeket a találkozásokat színvonalas szakmai tartalommal töltjük meg. Akár egy kutató előadhatja újonnan publikált tanulmányát, vagy külföldi kollégát is meghívhatunk azért, hogy képzést tartson tudományos írás témakörben” – mondja a rektorhelyettes. Példának pedig a már korábban elindított Research brunch programsorozatot és a kutatási hét rendezvényeit említi, amelyet szeretne folytatni és továbbfejleszteni. 

Ezzel kapcsolatban Benjamin Franklin gondolatát idézte fel: „Mondd és elfelejtem. Vonj be, és tényleg megtanulom.” A rektorhelyettes szerint nagyon fontos, hogy ne csak elődadásokat, hanem interaktív eseményeket is szervezzenek, és minél inkább vonják be a folyamatba a kutatókat, hogy minél több párbeszéd és közös gondolkodás indulhasson el. „Az igazi segítség az, ha a kollégáink fel tudják tenni az őket foglalkoztató kérdéseket, ezekre pedig egyénre szabott válaszokat kapnak”. 

Keszey Tamara fontosnak tartja az alulról építkező kezdeményezéseket, például szeretné, ha az intézetek a jövőben is rendelkeznének saját kerettel szakmai workshopok szervezésére, vagy külföldi előadók meghívására.

Idő, adat, szakmai továbbképzés 

Az Egyetem stratégiai célja továbbra is a Q1-es és Q2-es publikációk számának növelése lesz. Ennek megvalósulásához három szükséges körülményt is felsorolt a rektorhelyettes. Az első az idő, hiszen kevés tevékenység annyira időigényes, mint a kutatás. A második a kutatási adatok rendelkezésre állása. Szerinte ez közös felelősség, hiszen a kutatóknak pontosan kell tudniuk, milyen adatokra van szükségük; az egyetemnek pedig támogatóan kell fellépnie, azonban kiemeli az egyéni kezdeményezések, pályázatok fontosságát is ebben a kérdésben.

A harmadik szükséges hozzávaló a szakmailag felkészült kutató. Keszey Tamara szerint már most is számos, nemzetközi összevetésben is elismert kutatóval rendelkezik az egyetem. Gondolkozni kell azonban azon, hogyan lehet a kimagasló egyéni kutatási teljesítményt intézményi szintre emelni. A kutatási rektorhelyettes szerint gondolni kell a jövőre is, így a doktori iskola továbbfejlesztésére. A mostani doktori hallgatók lesznek a jövő kutatói, emiatt fontos, hogy képzésük során a legkiválóbb kutatóktól tanulhassanak. Szerinte a jó kutatási teljesítményhez elengedhetetlen a módszertan magas szintű ismerete, hiszen „ez a belépő szint a nemzetközi publikációkhoz.”. Sokat segíthet a fiatal kutatóknak, ha megfelelő mentori támogatást kapnak, így lehetőségük nyílik szakmai kérdésekben nagy tapasztalattal rendelkező kollégáktól tanácsokat kapni. 

A rektorhelyettes kitért a nagytudású külföldi kutatók idecsábításában rejlő lehetőségekre és esetleges buktatókra is. Figyelni kell arra, hogy a kolléga megossza, itt hagyja tudását, amelyre később is lehet építeni. Dolgozzon együtt például cikkek elkészítésében Corvinusosokkal, vagy épp adjon visszajelzéseket a kollégák frissen körvonalazódó kutatási ötleteivel kapcsolatosan. „Kellenek kollégák, akik részt vesznek az együttműködésekben, szükséges számukra csapatot biztosítani, de ugyanennyire fontos, hogy a kollégák hívják el őket ebédelni, menjenek el együtt sportolni, váljanak a közösség részévé” – mondta Keszey
Tamara.

Párbeszéddel a közös álláspont felé 

A rektorhelyettes egyetért azzal, hogy a Corvinusnak rá kell találnia, milyen kutatási területeken tűnhetne ki a nemzetközi piacon. Szerinte le kell folytatni erről egy párbeszédet az intézményen belül is. Az akadémiai szabadság szellemiségét követve minden kutatónak a saját területén kell azonosítania a legérdekesebb kutatási irányokat. A tudományterület fontos, újszerű témaköreit csak a kutatók tudják meghatározni, hiszen ők rendelkeznek a kellő rálátással. Majd ezek közül kell meghatározni, melyek lehetnek az intézmény legfontosabb területei, hol van komparatív előnye. 

A következő években biztosítani kívánja a megfelelő kereteket ennek a párbeszédnek. Keszey Tamara leszögezte, hogy szeretné, ha ez kettős folyamat lenne. Egyrészt meg kell határozni, hogy a nemzetközi egyetemi piacon milyen kutatási pozicionálási utak sikeresek és ezt ötvözné az alulról felfelé építkező folyamattal, amelyben az egyetem képviselné saját álláspontját, erősségeit.  

Végezetül a rektorhelyettes elmondta, hogy a Corvinus Kutatási Kiválóság (CKK) bevezetését előremutató kezdeményezésnek tartja, a díjat szeretné továbbra is kiosztani minden évben. Dicsérte a díj szofisztikált mérési módszerét, azonban fontosnak tartja a díjazott tanulmányokat érintő időszakot három évről egy évre csökkenteni, illetve előre tervezhetőbbé tenné a díjazás mértékét.  

 

Vágólapra másolva
X
GEN.:2022.09.26. - 20:16:18