Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

„A hagyományos oktatói szerep egészen biztos, hogy átalakul” – így zajlik majd az oktatás az új campuson

2023-10-27 10:25:00

Horváth Dóra és Fehér Péter egészen korán becsatlakozott a Ménesi úti campus tervezésébe. A Marketing és Design Kommunikáció Tanszék vezetője és az egyetem nemzetközi vezetője nagy szerepet vállalt az új campus oktatási tevékenységének megalkotásában.
Budapesti Corvinus Egyetem

Mindhárman meglepődtünk, amikor a Ménesi úti campus Adatterébe belépve egy gyakorlatilag kész helyiség tárult elénk. Bútorok ugyan még nincsenek benne, mégis a hatalmas, nyitott tér és az azt körbevevő üvegfelület már most futurisztikus hatást kelt. A teret négy oszlop osztja fel, de még ezeknek is meglesz az oktatásmódszertani haszna.  

„Van olyan kolléga, akit ha kiállítunk a térbe, ott marad. És ő azt imádja. Meg van az izgő-mozgó kolléga, aki meg nem bír egy helyben maradni. És ugye ennek az épületnek vannak sajátosságai, ezek az 5×5-ös raszterek. Az oszlopoktól nem lehetett megszabadulni, mert ez tartja az épületet, így lesznek olyan tereink, amely közepén van két oszlop. Ott, hogyha egy helyben állsz, nem tudsz jól tanítani. De ez pont abba az irányba kényszerít bele minket, hogy az oktató nem elkülönül a diákoktól, hanem közöttük van, és ez egy közös munka vagy egy közös gondolkodás” – meséli Fehér Péter, aki jelenleg az egyetem nemzetközi vezetője, de a campus tervezésekor az executive képzésekért felelős dékán volt, valamint az Adatelemzés és Informatika Intézet tagja. 

„Mint oktató és tervezői módszereket használó oktató kerültem képbe azzal, hogy hogyan tudjuk megálmodni ezt a teret úgy, hogy az alternatív oktatási módszereknek is ez jól megfeleljen” – mondja Horváth Dóra, a Marketing és Kommunikációtudományi Intézet docense, a Marketing és Design Kommunikáció Tanszék vezetője és a Design Business Society, azaz de.bu.so Lab tagja. 

Mindketten mosolyogva, jó emlékként gondolnak vissza a tervezési folyamatra. Fehér Péter azt emeli ki, szerencsések voltak, hogy ennyi időt kaptak a tervezésre. Szerinte ritka bármilyen projektnél, hogy ennyire körbe tudják járni minden szempontból. Azt meséli, nem egy íróasztal mögül próbáltak meg tervezni, hanem a fejlesztő projekt tagjai többször is jártak a jövőbeli új campjus-on, és Dórával is bejárták a teret, hogy elképzeljék, kipróbálják, hogyan szeretnének, és hogyan lehet majd itt tanítani. 

A design thinking módszertana fontos szerepet játszott a tervezésben, de nem a megszokott módon, mondja Horváth Dóra. „A MOME campusfejlesztésében kulcs szerepet vállalt szakértőkkel közösen folyt a tervezési folyamat, szépen végigmentünk a módszertan összes lépésén. Ugyanakkor nekem nagyon izgalmas volt, hogy egy olyan rendkívül kreatív közösség jött össze, akik erősen beleélték magukat a térbe, és a klasszikus lépéseket felrúgva, végül egy önálló úton ment végig a folyamat, és az eredeti tervekhez képest sokkal kreatívabb volt a csapat” – idézi fel a tervezést.  

 

Újra egyetemistának lenni 

Mindkettőjüknek a legfontosabb szempont az oktatási terek kialakításánál a rugalmasság volt. A céljuk az volt, hogy létrejöjjön egy rugalmas tér, amely az alapján alakítható, hogyan alakul a dialógus és a tervezői folyamat. A könnyen átrendezhető terek előnye, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően nem kell az oktatónak jóval korábban mennie és tovább maradnia azért, hogy átrendezze a padokat, ha csoportmunkát szeretne tartani. Egyes tereket csak egy függöny választja majd el a folyosótól, így valamennyire a folyosó része, mégis oktatási tér, ahol a tudás nincs négy fal közé szorítva. 

A terek kialakításánál a másik fontos hívószó a közösség volt.  

„Nagyon fontos, hogy itt a hallgatók újra egyetemisták lehetnek, mert annyira jó itt lenni, hogy száz százalékig azzal foglalkozhatnak, amit csinálnak. És nem kell azon gondolkodniuk, hogy el kell menniük dolgozni. Ami persze jogos, csak egy fájó pont számomra, hogy muszáj dolgozniuk ahelyett, hogy fiatal felnőtt korukban kiélveznék a szabadságot”  

– meséli Horváth Dóra a campus közösségformáló szerepéről. Szerinte a főépületben a kényelmetlen terek, a rossz fény és a megszokás rutinja is gátja annak, hogy igazán közösségi életet tudjanak élni a hallgatók.  

 

„Szakítsunk a hagyományos oktatással” 

„Felejtsük el, hogy eddig mit csináltunk és próbáljunk inkább a jövőbe nézni, mind az oktatásban, mind a kutatásban” – Fehér Péter szerint az oktatási trendek nem a hagyományos, poroszos irány felé mutatnak. Ezzel szemben úgy látja, a co-creation, vagyis a közösen együtt alkotás a jövő az oktató és diák, valamint a diák és diák között, a campus terei is ezt a munkát segítik elő.  

„A hagyományos oktatói szerep egész biztosan átalakul. Tehát nem az van, hogy kiállok a katedrára és hallgassatok, mert zseni vagyok, hanem arra bátorítjuk a hallgatókat is, hogy közösen gondolkodjunk, és tessék velem vitatkozni, tessék egymással vitatkozni!”  

Fehér Péter hozzáteszi, a kísérletezés során létrejött jó gyakorlatokat szeretnék a többi épületben is megvalósítani. 

 

„Mint az egyetem startupja, itt kezdődnek a bátor, új dolgok, amelyek aztán visszaszivárognak a konzervatívabb környezetbe” – mondja Horváth Dóra. Szerinte egyenrangú együttműködés kell a diákok és a tanárok között: co-teaching és co-consulting. Szerinte is abba az irányba megy az oktatás, hogy beszélgetések alakulnak ki egy-egy témában, amire például kiváló helyszín lesz a kert, ahol laza formában, de teljes értékű órát lehet majd tartani, hiszen áram és internet is rendelkezésre áll. 

 

Ahol a munkaerőpiac megy a hallgatóhoz 

Horváth Dóra szerint hasznos tér lesz a Makerspace is, ahol a hallgatók megtapasztalhatják azt is, hogy mit jelent a tervezői kapcsolatteremtés, tervezőként megoldani egy feladatot, és abszolút megváltoztatja a szakmájukról való gondolkodást. Mindennek az lehet a végpontja, amikor nemcsak szolgáltatásrendszert tudnak tervezni, hanem például létrejöhet majd egy tárgy is. 

„Mi most itt, az Adattérben ülünk, ez is egy ilyen speciális tér. Mondhatnánk azt is, nem is kellene ehhez összejönni, mert mindenki onnan elemezhet adatot, ahonnan akar. De pont azért, mert az adatelemzésnek, mesterséges intelligenciának a jövőben egyre nagyobb jelentősége lesz, akartunk egy dedikált teret, ami egy közösséget létrehozó, egymást segítő tér tud lenni. Adott esetben pedig azt is el tudom képzelni, hogy itt adatelemezgetünk, kijönnek eredmények, aztán ennek utána lesz egy fizikailag megfogható manifesztációja” – mondja Fehér Péter. 

Olyan tereket szeretnének létrehozni, ahol a munkaerőpiac talál a hallgatóra, tehát vállalatok is helyet kapnak. Így a hallgatónak nem muszáj elmenni dolgoznia, hogy munkatapasztalatot szerezzen. 

Ide tervezik egyébként az egyetem startup inkubátorát is. A programnak köszönhetően az ötletekből itt nemcsak valóság, de business is lehet. 

 

Daróczi Dóra 

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.05.25. - 05:41:29