Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Egyéves mesterképzéseket és teljesen új alapszakokat készít elő a Corvinus

Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes projektbemutatója

Az őszi félévhez hasonlóan tavasszal is online tájékoztatókat tart az intézmény megújulásával kapcsolatban a Budapesti Corvinus Egyetem. Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes a szakfejlesztésekről tartott tájékoztatóján elhangzott, milyen új szakokon dolgoznak, miért szeretnének nyitni az egyéves mesterképzések felé, miért hasznosak a tantárgyi adatlapok és az is, hogy mi az alapvető különbség az alap- és a mesterszakok között.

 Új alap- és mesterszakok

A Budapest Corvinus Egyetem közel 180 munkatársa csatlakozott Szabó Lajos online tájékoztatójához, amelyen az oktatással kapcsolatos megújulási projektekről tartott beszámolót. Az oktatási rektorhelyettes tavaly őszig visszatekintve elmondta, hogy 2020 szeptemberétől megújult formában indították el az Alkalmazott közgazdaságtan alapszak, a Közgazdasági elemző mesterszak és a Nemzetközi gazdálkodás alapszak képzéseket. Megújult továbbá az Executive MBA képzés is.

A folyamat halad tovább, számos meglévő szak fejlesztése és teljesen új szak előkészítése zajlik jelenleg. 2021 szeptembertől a széttöredezett képzések helyett egy integrált, széleskörű szakként indítják el a Gazdálkodási és menedzsment alapszakot, idővel pedig teljesen új képzésként indítják el az interdiszciplináris elvek mentén létrejövő, több társadalomtudományi területet összefogó PPE (Philosophy, Politics and Economics) alapszakot, illetve a Data Science in Business alapszak fejlesztése is folyamatban van.

Három teljesen új mesterképzésről is beszámolt Szabó Lajos: a Gazdaságiviselkedés-elemzés mesterszakot, a Nemzetközi fejlesztés mesterszakot és a Politikai gazdaságtan mesterszakot is folyamatosan készítik elő, illetve várható a teljesen angol nyelvű, 1 éves Diplomácia mesterképzés elindítása is.


Jönnek az egyéves mesterképzések

A rektorhelyettes beszámolt egyéves mesterképzések elindításáról is, a tájékoztatón öt szakot említett: Ellátásilánc menedzsment, Marketing, Nemzetközi gazdaság, Közgazdálkodás és közpolitika, valamint Full-time MBA. A Corvinus olyan területeken indít majd egyéves mesterképzéseket, ahol nemzetközileg versenyképes lehet az egyetem. Kapacitás hiányában nem tudnák fenntartani a két és egy éves képzéseseket egyaránt, így várhatóan lesznek olyan szakok, ahol az egyéves képzés felváltja a meglévő kétéves szakot.

A kínai Fudan Egyetemmel közös Double Degree képzésen is szeretnének a következő időszakban változtatni a kimeneti kompetenciák alapján. Szintén a következő időszak feladata lesz a tanfolyamok, képzések fejlesztése, amelyek diploma helyett tanúsítványt biztosítanak, összefoglaló néven ezeket Non-degree képzéseknek nevezik.

A szakirányú továbbképzések között is várható új képzés indítása angol nyelven, a Nemzetközi projektmenedzser szak esetében a Corvinus célja lesz az is, hogy nemzetközileg is elismert akkreditált projektmenedzseri vizsgaközponttá váljon az intézmény.

Budapesti Corvinus Egyetem

 
Minőségfejlesztés és hallgatói kompetenciák a középpontban

Folyamatosan dolgoznak a tantárgyi adatlapokon, a kurzusterveken és a kurzusokhoz tartozó forgatókönyveken, amelyek a szakokhoz tartozó lényeges alapdokumentumok, ezek az utólagos visszaméréseknél játszanak fontos szerepet. Segítségükkel lehet látni, hogy milyen kompetenciát fejlesztenek az egyes szakok, később pedig ezeken keresztül lehet figyelemmel követni, ha valamilyen kompetenciafejlesztés nem éri el a szükséges szintet. Segítségükkel könnyebb lesz meghatározni, hol kell fejleszteni, hol érdemes változtatni a tanterven.

A minőségfejlesztési projekt is zajlik folyamatosan, az AOL (Assurance of Learning) projekt során az oktató méri a hallgatói kompetenciát, míg a szakok minőségfejlesztéséhez kapcsolódó kompetenciamérések során a hallgató önmagát méri majd különböző kompetencia-csoportok alapján. Ezek szorosan összekapcsolódnak majd a hallgatók egyetemi pályáját követő mentori rendszerrel.

A Corvinus Teaching Excellence-t, az egyetem oktatói kiválóságának mérési rendszerét is szeretnék kialakítani a következő időszakban. A vizsgált nemzetközi példák alapján nincs egységes, számos intézmény által követett módszertan, így ezt az egyetemnek – a többi intézményhez hasonlóan – saját magának kell kialakítani. Ebbe a folyamatba az oktatói és hallgatói közösséget egyaránt szeretnék bevonni.

Szabó Lajos elmondta, hogy jelenleg az egyetemen nincs átfedésben a szakok tantervei által megjelenő oktatási igény és a rendelkezésre álló oktatói kapacitás, ezért szeretnék segíteni az intézetigazgatókat azzal, hogy előre meghatározzák az igényeket, amelyekhez ők rendelhetik hozzá a kapacitásokat.

Az oktatói munka elszámolási rendszerét is fejlesztik, kialakítanak egy munkaráfordítás alapú oktatási elszámolást. A cél, hogy megkülönböztessék az előadásokat és más, oktatói szempontból több munkával és kapacitásigénnyel járó órákat, mint a projektmunka alapú szeminárium, több oktató közös oktatásában megvalósuló szeminárium, vagy a blended learninggel, tükrözött osztályteremmel járó oktatási kötelezettségek.


Hosszútávú digitális oktatási fejlesztések

A projekteket bemutató prezentációt követően kérdésekre is válaszolt Szabó Lajos, többek között a koronavírus járvány alatt bevezetett távoktatási módszerek hosszú távú megtartásával kapcsolatban érkezett hozzá kérdés. A rektorhelyettes szerint ezek a fejlesztések előbb vagy utóbb mindenképpen megtörténtek volna, a lezárások és a távoktatás kényszerű bevezetése csak felgyorsították a folyamatot, így a technikai lehetőségek használata a jövőben is megmarad.

Felmerült kérdésként, hogyan jelenik meg a követelményekben a közép-európai régióra vonatkozó tudás és kompetencia, hiszen az egyetem erre a területre szeretne több figyelmet fordítani a jövőben. Szabó Lajos szerint vannak olyan szakok, melyeken indulnak a régióval kapcsolatos specializációk, egyes szakokon pedig törekedni fognak rá, hogy az egyes tárgyak tematikájába is kerüljön be a regionális szemlélet. Példaként a Data science és a Közgazdasági elemző képzéseket említette, hiszen itt cél lehet olyan adatbázisok építése és elemzése, amelyek kifejezetten a régióra jellemzőek, ezek létrehozása pedig megkönnyíti a későbbi kutatásokat.


Mennyi hallgatót tud fogadni az egyetem?

Azzal kapcsolatban is érkezett felvetés, hogy mekkora egyetem szeretne lenni a Corvinus. A rektorhelyettes elmondta, hogy a jelenlegi számok alapján 8-10 ezer hallgatót bír el az oktatói kapacitás, ebből a külföldi hallgatók arányát a jelenlegi 13 százalékról 20-25 százalékra szeretnék növelni a következő években.

Az alap- és mesterszakokkal kapcsolatban több kérdés is felmerült. Az alap- és mesterszak közötti különbséget a rektorhelyettes azzal fogná meg, hogy az alapképzés során széles látókört és megfelelő alaptudást szeretnének nyújtani, míg a mesterszak a specializált képzés helye, így utóbbi készítené fel a hallgatókat közvetlenül a munkaerőpiacra.

Ahhoz, hogy többen válasszák a Corvinus mesterképzéseit, Szabó Lajos szerint fontos lesz a mentori rendszer kiépítése, hogy megértsék a hallgatók gondolkodásmódját, elvárásait és problémáit, és alakuljanak ki mentori kapcsolatok oktatók és diákok között.

A szakmegújítások eredményeinek mérhetőségével kapcsolatban a rektorhelyettes elmondta, hogy a hallgatói elégedettségi felmérések folyamatosan készülnek minden félév végén, illetve az alapképzés után mesterképzésre jelentkező hallgatók számából is lehet következtetni az újítások sikerességére, a munkaerőpiac visszajelzéseit pedig 5-6 év múlva látják majd pontosabban, miután a végzett hallgatók sikeresen elhelyezkedtek.

A március 3-i projektbemutató felvételét itt tekinthetik meg.

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.04.13. - 06:35:00