Mikre érdemes figyelni neurodivergens hallgatók tanítása során?

A Tanítás-és Tanulástámogató Központ (korábban OMMK) és a Hallgatói Jóllét és Élmény (korábban Hallgatói Támogatás) a társadalmi befogadás témáját az elmúlt hónapokban közösen igyekezett a középpontba helyezni. Ennek keretében egy háromrészes workshop-sorozat indult, melynek második alkalmát vendégelőadóként az Egy sima egy fordított – Egyesület az inklúzióért civil szervezet munkatársai tartották.  

A november 7-i esemény által oktató kollégáink bevezetést kaptak a neurodiverzitás témakörébe, felvethették a tanításuk során felmerülő dilemmáikat, és megoszthatták egymással bevált gyakorlataikat. A workshop kulcselemét képezte egy, a saját élményre épülő tréninggyakorlat, amely még közelebb hozta a résztvevőket a hallgatói sokféleség megértéséhez.  

Mire utal a neurodiverzitás fogalma?  

A neurodiverzitás egy olyan fogalom, amely elismeri és figyelembe veszi az emberi agyműködés és viselkedés természetes változatait. Hangsúlyozza, hogy az olyan neurológiai különbségek, mint az autizmus, az ADHD, a diszlexia és más állapotok a normális emberi sokféleség részét képezik, és ahelyett, hogy azokat kórosnak minősítenénk, inkább elfogadnunk és értékelnünk kell őket (Goldberg, 2023).  

Mikre érdemes figyelni neurodivergens hallgatók tanítása során?  

Clouder és munkatársai (2020) számos javaslatot tesznek a felsőoktatásban tanuló neurodivergens hallgatók támogatására. Itt ezekből emelünk ki néhányat:  

ADHD-s diákok: Számukra az interaktív tanítási módszerek, a csoportmunkák és a coaching típusú tevékenységek jelentik a legnagyobb segítséget. Emellett a hallgatótársak által támogatott tanulás képes hatékonyan kezelni a tanulmányi készségekből fakadó és tudásbeli hiányosságokat.  

Autista tanulók: Jobban kedvelik a személyes odafigyelést és támogatást mind oktatási, tanulmányi és magánéleti kontextusban, így akár a kortárs mentorálás is pozitív előnyökkel járhat az esetükben. Továbbá preferálják a digitális, internetes forrásokat és videós tartalmakat, illetve online felületeken keresztül könnyebben kommunikálnak társaikkal csoportos feladat esetén.  

Diszlexiás diákok: Számukra a nem hagyományos oktatási megközelítések, így például a tapintáson alapuló vagy más aktivitással járó tanulási élmények segítik leginkább tananyag elsajátítását.  

Általánosságban megfogalmazható, hogy a neurodivergens hallgatók jobban tudnak teljesíteni akkor, amikor valamilyen alternatív értékelési formának kell megfelelniük. Például a diszlexiás diákok jobban teljesíthetnek hagyományos feleletválasztós vagy probléma leírásra épülő bővített feleletválasztós tesztek (Bhakta, Tennant, Horton, Lawton, & Andrich, 2005) ​​ esetén, de ettől függetlenül a többletidő biztosítása továbbra is szükséges.  

Milyen javaslatai vannak a meghívott előadóknak a mindennapi tanításhoz?  

Prezentáció esetén a kezdő dián érdemes megjeleníteni az oktatói elérhetőségeket (e-mail cím, fogadóóra).  

A teljes tananyagban és az egyes órákhoz tartozó diasorokban is érdemes vázlatos vagy táblázatos formában megosztani a főbb pontokat, témaköröket, tartalmakat (pl. menetrend).  

A tananyag jobb érthetősége érdekében fontos a vizualitás – ez témakörtől függően többféleképpen is megvalósítható (ábrák, grafikonok, táblázatok, összefoglaló szempontsorok).  

További tanácsok olvashatók az Egyesület által megosztott segédanyagban, valamint a Harvard Business Publishing oldalán. A korábbi workshop beszámolója pedig itt olvasható.  

Felhasznált szakirodalom:  

​​Bhakta, B., Tennant, A., Horton, M., Lawton, G., & Andrich, D. (2005). Using item response theory to explore the psychometric properties of extended matching questions examination in undergraduate medical education. BMC Medical Education, 8(9). Forrás: https://doi.org/10.1186/1472-6920-5-9  

​Clouder, L., Karakus, M., Cinotti, A., Ferreyra, M. V., Fierros, G. A., & Rojo, P. (2020). Neurodiversity in higher education: a narrative synthesis. Higher Education, 80, 757–778. Forrás: https://doi.org/10.1007/s10734-020-00513-6  

​Goldberg, H. (2023). Unraveling Neurodiversity: Insights from Neuroscientific Perspectives. Encyclopedia, 3(3), 972-980. Forrás: https://doi.org/10.3390/encyclopedia3030070