Ugrás a fő tartalomra

“A kancellári rendszer bevezetésének első tapasztalatai”

Műhelykonferencia
Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem
Időpont: 2015. június 16.


2011 óta jelentősen átalakult a felsőoktatási intézmények kormányzása, és ezzel együtt az intézmények szervezeti és gazdálkodási autonómiája is. A rektorok és gazdasági főigazgatók minisztériumi kinevezése vagy a költségvetési főfelügyelők megjelenése markáns változás volt a korábbi gyakorlathoz képest. Egyik sem kapott azonban akkora figyelmet, mint a 2014-ben bevezetett kancellári rendszer, amelynek kialakítása elsősorban a németországi gyakorlatra hivatkozással történt meg.


A kancellár a felsőoktatási törvény szerint az intézmény működtetését végzi, és felel „a felsőoktatási intézmény gazdasági, pénzügyi, kontrolling, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért, az intézmény vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is, irányítja e területen a működést”, továbbá e területeken egyetértési jogot gyakorol. A kancellár a munkáltatója az oktatókon, kutatókon és tanárokon kívül minden dolgozónak.


A kancellár személyének kiválasztásába az intézményeknek nem volt beleszólásuk, a folyamat tőlük függetlenül történt. A pályázatot az EMMI bonyolította le, a kancellárt a miniszterelnök nevezte ki, felette a lényeges munkáltatói jogokat az emberi erőforrások minisztere gyakorolja. A kancellári rendszer bevezetésével a felsőoktatási intézmények lényegében kettős vezetésűvé váltak. Az első kancellárok kinevezése óta eltelt 6 hónapban már láthatóak az új rendszer első tapasztalatai. Ugyanakkor – a konzisztóriumok révén – folyamatban van a kormányzási rendszer további alakítása is.


A műhelykonferencia keretében szeretnénk teret adni annak megbeszélésére, hogy  

  • melyek a kancellári rendszerrel kapcsolatos első tapasztalatok?
  • milyen lehetséges jövőbeli trendek, forgatókönyvek azonosíthatóak a kancellári rendszerrel, illetve az ismét megújuló intézményirányítási rendszerrel kapcsolatban? 
  • lehet-e sikeres egy kettős vezetésű szervezet? Melyek a sikeres működés feltételei? 
  • mik a nemzetközi gyakorlatok, tapasztalatok a kancellári rendszerrel kapcsolatban?

A részletes program és a résztvevők listája megtekinthető itt:

MEGHÍVÓ – A kancellári rendszer bevezetésének első tapasztalatai

Előadások

Solti Péter (EMMI, miniszteri biztos): A kancellári rendszer bevezetésének első tapasztalatai – fenntartói szemmel
Heuer Orsolya (MRK): A kancellári rendszer bevezetésének első tapasztalatai – az MRK tagjainak körében végzett felmérésről
Veres Pál (BCE-NFKK): A kancellári rendszer a felsőoktatásban. Lehetőségek és kockázatok, különös tekintettel a megbízó-ügynök viszonyra.
Kováts Gergely (BCE-NFKK): Reflexiók a kancellári rendszerről – három (mini)kutatás eredményei






Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.06.15. - 08:22:39