A saját országunk hírességeire jobban emlékszünk, mint a külföldiekre
A történelmi személyek, hírességek ismertségét jelentősen befolyásolja, hogy honnan származnak, és milyen nyelvet beszélnek. Az emberek könnyebben idéznek fel olyan hírességeket, akikkel közös az országuk vagy a nyelvük. Ez a fő következtetése a Budapesti Corvinus Egyetem bevonásával készült tanulmánynak, amely a PNAS Nexus tudományos folyóirat októberi számában jelent meg.
A szerzők több mint 50 ezer híres ember – köztük politikusok, feltalálók, vagy éppen színészek – Wikipédia-életrajzát és a hozzájuk kapcsolódó 138 milliárd oldalmegtekintést elemezték. Emellett egy online kvízjátékot is készítettek, amelyben több mint 41 ezer résztvevő válaszolt híres személyekkel kapcsolatos kérdésekre.
Az eredmények szerint a közös nemzeti és nyelvi háttér az adott személy ismertségétől függetlenül is pozitívan hat arra, hogy kikre emlékezünk. A kvíz résztvevői körülbelül 9–10 százalékponttal nagyobb valószínűséggel válaszoltak helyesen, ha az adott híresség ugyanabból az országból származott, mint ők. A közös nyelv további, nagyjából 3–6 százalékpontos előnyt jelentett. A hatás akkor is kimutatható volt, amikor a kutatók figyelembe vették az adott személy hazai és nemzetközi ismertségét.
A hírnév mást és mást jelenthet helyi viszonylatban és nemzetközileg. Johnny Unitas amerikaifutball-játékos életrajzát például elsősorban angolul olvassák, lokális híresség. Ezzel szemben a szintén amerikai Elinor Ostrom, a közgazdaságtani Nobel-emlékdíj első női kitüntetettje iránt több nyelvi közösségben is jelentős az érdeklődés, az életrajzi oldalának megtekintései mindössze fele származik angol nyelvű olvasóktól.
„Megvizsgáltuk, hogy hogyan befolyásolja a Nobel-díj, az Oscar-díj és a halálesetek az érintettek Wikipedia-életrajzok látogatottságát, valamint a helyi és nemzetközi ismertségét. Azt találtuk, hogy az időbeli mintázat mindhárom esetben hasonló. Az életrajzaik oldalmegtekintéseinek száma és a helyi érdeklődés irántuk ideiglenesen megugrik, a nemzetközi ismertségük pedig fokozatosan, de tartósan nő. Ugyanakkor több egyedi mintázatot is feltártunk: a Nobel-díjazottak az Oscar-díjasokhoz képest általában kevésbé híresek a kitüntetés előtt – mondja César Hidalgo, a tanulmány egyik szerzője, a Corvinus kutatója.
A Nobel-díj fejti ki a legtartósabb hatást: a díjazás évében a megtekintések száma több mint tizennégyszeresére emelkedett, és öt évvel később is ötszörös maradt, míg az Oscar-díjazottak iránti figyelem legfeljebb 110 százalékkal gyarapodott, a nemzetközi ismertségük maximum 86 százalékkal nőtt. Egy haláleset után viszont az életrajzok megtekintési száma átlagosan 181 százalékkal ugrott meg. Bár ez a többletfigyelem néhány év alatt elenyészett, az elhunyt híresség nemzetközi ismertségi mutatója fokozatosan erősödött, és öt év múlva 50 százalékkal haladta meg a korábbi szintet. A helyi érdeklődés iránta viszont csak rövid időre és ennél mérsékeltebben, kb. 23 százalékkal nőtt.
A szerzők a kutatás kapcsán hangsúlyozzák, hogy a Wikipédia-forgalom és a kvízválaszok csak a hírességek felismerhetőségről adnak visszajelzést, és a hozzájuk kapcsolódó kollektív emlékezet mélységét, összetett jelentését csak részlegesen tükrözik. Ezek az eredmények ugyanakkor érzékeltetik, hogy milyen tartalmakat választottak az emberek megtekintésre, mielőtt az információkeresés egyre inkább a mesterséges intelligencia által közvetített világ felé kezdett elmozdulni. Egy olyan világ felé, amelyben az algoritmusok mind nagyobb mértékben határozzák meg nemcsak azt, hogy mit látunk, hanem akár azt is, hogy mire emlékeznek a társadalmak.