2023-ban a Corvinus és a Civil Centrum Alapítvány közösen ismertették a székesfehérvári nyugdíjasok problémáit. Kiderült az akkori kutatásból, hogy a székesfehérvári időseket legfőképp az anyagi, az egészségügyi gondok, valamint a magány nyomasztja. A kutatók azóta folytatták a témát. Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András is fölkarolta az ügyet, ezért készítettek a városnak egy javaslatcsomagot, melyben leírták, hogyan lehet különböző módszerekkel biztosítani azt, hogy az idősödő emberek ezüstkora az öregedés szorongása helyett jóllétben teljen. 

Miért tartották fontosnak, hogy folytassák ezt a valóban milliókat érintő kutatást, hiszen itt nem csak a nyugdíjasokról van szó, hanem az érintett családokról is? 

Wéber László György innovációkutató, szociálpolitikus: Mindenki tudja, hogy a magyar társadalom (és persze más európai országokra is ez a jellemző) elöregszik. Az emberek tovább élnek, de nagyon lényeges, hogy milyen életminőségben töltik nyugdíjas éveiket. A félelemháromszög „csúcsa” a magány, a jelentéktelenné válás érzése a szegénység és a betegség mellett. Nagyon lényeges, hogy az idősek megőrizzék aktivitásukat, ennek mérésére már létezik az ENSZ és az Európai Bizottság közös fejlesztésének jóvoltából egy mérőszám, az ún. aktív idősödési index (AAI, vagyis Active Aging Index). Ebben egyébként Székesfehérvár, ahol a felméréseket végeztünk, nem is áll rosszul, 2024-ben ez az index 34,15 volt. 

Dr. Rosta Miklós, a Corvinus docense: Ezt az indexet 2012 óta használják. Ez a komplex és aggregált mutató 4 területre osztva 22 indikátort vizsgál, például a foglalkoztatási helyzetet, az ún. társadalmi részvétel fokát, a független, egészséges és biztonságos élet feltételeit, az időskori aktivitás megélését. A legutolsó (2018) AAI európai jelentésben Magyarország sereghajtó volt, 2018-ban 30,5 ponttal, míg Madrid 37 ponttal, Luxemburg 35,2 ponttal szerepelt. Egyébként 2024-es mérésünkkel Székesfehérvár lett Magyarországon az első olyan város, amelyik rendelkezik ezzel az indexszel. 

Milyen módon jutottak el ehhez az eredményhez? 

Farnady Judit, a Silver Age Factory Nonprofit Kft ügyvezetője, a székesfehérvári civil élet meghatározó alakja: A tudományos megközelítés szerint és az európai szakpolitikában valójában az idősödés 55 éves korban indul és a munkajog is a nyugdíj előtt 5 évvel korábban nyilvánítja védettnek a munkavállalót. 55-64 évig idősödőkről beszélünk, 65-75 éves életkorig az áthajlás kora következik, és 75 évesen kezdődik az időskor.

Katona Márton, adjunktus, Corvinus: Az AAI-metodika mélyebb elemzésre is lehetőséget ad. A székesfehérvári WellOSyst-kutatás keretében, a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően összeállított kérdőíveket 2024 júniusában 584 székesfehérvári töltötte ki, (online, illetve személyesen) valamennyien 55 év felettiek voltak. Úgy tudjuk, Magyarországon nem volt máshol ilyen felmérés. 

Milyen kérdésekre kerestek választ? 

Katona Márton: Fontos kérdéscsoport volt az ún. társadalmi részvétel, dolgozik-e a megkérdezett, esetleg önkéntes munkát végez, gondozza-e (és milyen gyakorisággal) az unokákat, rákérdeztünk a politikai részvételre, vagyis arra, keresi-e a kapcsolatot mondjuk az önkormányzati képviselővel, aláír-e egy petíciót, és ha igen, milyen gyakran. Több kérdés vonatkozott arra, részt vesz-e valamilyen tanfolyamon, vagy bármilyen más képzésen, gondoz-e mondjuk egy rászoruló szomszédot, fogyatékkal élő embert. Fontos kérdéscsoport volt az is, hogy mennyire képes az idősödő ember független, egészséges, biztonságos életre. 

Jellemző adat, hogy Magyarországon jelenleg évi 600-800 milliárd forintot költenek el az emberek a magánegészségügyben, az ellátási formát igénybe vevők 8 százaléka hitelből fedezi ezeket a költségeket. Persze ezek az adatok a teljes népességre vonatkoznak, nem az 55 éven felüliekre. 

Dr. Rosta Miklós: A mi felmérésünkben például rákérdeztünk, minden alkalommal kapott-e az érintett egészségügyi ellátást, amikor szüksége volt rá. Itt például a megkérdezettek 23 százaléka válaszolt úgy, hogy anyagi okok miatt nem tud elmenni fogorvoshoz. De nagyon fontos az anyagi biztonság is, erre utaló kérdésünk volt, hogy „Képes-e Ön 145 ezer forintos váratlan kiadást finanszírozni?” Erre 33 százalék felelt nemmel. Ugyanakkor a megkérdezettek 68 százaléka érzi úgy, hogy átlagos az életszínvonala, 22 százaléka pedig úgy, hogy jó. Nagyon fontos téma az időskori önképzés, tanulás, a digitális tudás. Laptop, számítógép 10-ből 9 háztartásban van. Egy másik aspektusa az időskori jóllétnek az, hogy milyen gyakran érzi magát az idős ember jókedvűnek vagy derűsnek, erre sajnos a megkérdezettek 30 százaléka felelt úgy, hogy ritkán vagy soha. 

Foglalkoztak-e a mentális egészséggel? Hiszen minél magasabb kort ér el valaki, annál nagyobb az esélye a demenciának. 

Farnady Judit: Igen, hiszen a mentális egészség meghatározó eleme az időskornak, és azért sok mindent lehet tenni a megelőzésért, vagy mondjuk azért, hogy az Alzheimer–kór tünetei minél később jelentkezzenek. Székesfehérváron nyitottak a tornatermek, a nyugdíjasoknak módjuk van a mozgással, speciális tornákkal javítani állapotukon. Most fejlesztjük azt a szolgáltatást, amelyben a Nyitott tornatermek programhoz kapcsolva a fizikai aktivitással együtt a memóriájukat is tréningezhetik az idősödők, és memóriaállapot–mérésre is kapnak eszközt. 

Dr. Rosta Miklós: A jelenlegi helyzetet – ami, hangsúlyozom, Székesfehérváron nem rossz – nem csak kérdőívekkel, de rengeteg fókuszcsoportos beszélgetéssel, találkozóval, mélyinterjúval, civil szervezetek megkérdezésével igyekeztünk felderíteni. Van, amiben jobban állunk az európai országokhoz képest, például nálunk sokkal több nagyszülő foglalkozik rendszeresen az unokájával, mint más országokban, ugyanakkor az önkéntes munka – ami értelmes, hasznos elfoglaltságot jelent és emellett új barátokat is lehet szerezni – jóval kevésbé gyakori. 

Mi szerepel abban a javaslatcsomagban, amit a felmérés és a meghatározó problémák alapján a polgármester asztalára tettek? 

Wéber László György: Meggyőződésem, hogy a korábban említett, nagyon jónak minősülő madridi szintet (AAI 36,5) következetes munkával Székesfehérváron két év alatt el lehetne érni. Mi úgy fogalmaztuk meg, hogy „ezüsthangolni” kell a kulturális és szociális intézményrendszert, specializálni kellene a szolgáltatásokat az idősödő társadalomra tekintettel. Látjuk, hogy a nyugdíjasklubok hagyományos intézményrendszere már nem felel meg a mai idősödők elvárásainak. Székesfehérváron 23-24 ezer 65 év feletti ember él, közülük mindössze 2-2500-an látogatják ezeket a klubokat. Új típusú, érdeklődési kör köré szerveződő témaklubok kellenének, és olyan módon kell szervezni ezeket, hogy akár egy 55 éves is szívesen menjen oda. Véleményem szerint ezt a problémát is most kell elkezdeni kezelni, hiszen 15 év múlva ránk dőlhet a korfa. 

Farnady Judit: Olyan rendszert kell találni, ami tényleg segít az érintetteknek. Régen hímzőkörök voltak, de vegyük tudomásul, hogy a mai 65 éves egészen más, mint aki 20 évvel ezelőtt volt 65 éves, ehhez kell alakítani a szemléletet és az intézményrendszert. Például nagyon fontos, és ez is az idősek biztonságérzetéhez kapcsolódik, hogy tudják megfelelően használni a számítógépet, a telefont, hiszen az is megtörténhet, hogy tíz-húsz év múlva a 80 évesnek kell irányítania a kórházban az őt ápoló robotot. 

A székesfehérvári polgármesternek összeállított javaslatcsomagban nagyon érdekes ötletek szerepelnek. Például a digitális világ „ezüsthangolása”, hiszen a kódokat és az algoritmusokat ma 20-30 éves fiatalemberek alkotják meg, akiknek alig van rálátásuk az idősek világára. Ezüstgenerációs trénerek sajátítják el a ChatGPT promptolását, azaz a mesterséges intelligencia hatékony alkalmazását, és saját tapasztalataik, tudásuk betáplálásával tanítják az AI-t, mellesleg továbbadhatják ezt az új kompetenciájukat kortársaiknak. De szó van ebben a programban ún. ezüsthíd nyugdíjas kötvényről, amely speciális banki konstrukció lenne, az időseknek kitalálva. Vagy megemlítik például a co-housingot, az új életstílusú lakóparkot is, ahol a demenciával élők mellett a rászoruló egyetemistáknak is helye van. 

Dr. Rosta Miklós: Ebben a javaslatban leírtuk, hogy olyan okosvárosmodellben érdemes gondolkodni, amelyben a korábbi szemléletet felváltja az emberségközpontú tervezés, így megvalósulhat a technológia és a humán dimenzió összekapcsolódása. Ez a modell városi labor formában ismert világszerte. Megvalósítható, és méltóságot, jóllétet hozna az idősöknek szorongás helyett. Könnyebb lenne az ún. szendvicsgeneráció tagjainak is, akiknek egyszerre kell gyerekeiket és szüleiket segíteni. Mi úgy gondoljuk, hogy Székesfehérvár minden adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy itt jöjjön létre a SilverLab – Nemzeti Idősödésügyi Innovációs Referenciaközpont, mely nyitott társadalmi innovációk sorával járulhat hozzá az elöregedő lakosságú városok, települések szemléleti megújulásához, adaptivitásuk, egyszersmind az 55 feletti korban lévők jóllétének növeléséhez. 

Török Katalin 

Fotó: a kutatócsoport – b-j: Dr. Rosta Miklós, Farnady Judit, Katona Márton, Wéber László György 

A kutatásról szóló prezentáció letölthető innen.