Sikerélményt és önállóságot is ad a hátrányos helyzetű roma diákoknak az online gyakorlással segített tanulás
A Megyeri Krisztina, Koós Zsófia és Szilágyi Brigitta alkotta kutatócsoport az Ámbédkar Iskolában indított online felzárkóztató program első tapasztalatait vizsgálta. Az iskola nagyrészt roma, hátrányos helyzetű tanulókat fogad, köztük olyanokat is, akik korábban már kiestek vagy majdnem kiestek a hagyományos oktatásból. A program 2021 szeptemberében indult, és a tanulmány elsősorban a kilencedikesek matematika- és informatikai fejlődésére fókuszál. Az eredményeket a PROSPECTS folyóirat publikálta júniusban.
A diákok az EduBase online oktatási platformon gyakoroltak. A rendszer egy-egy témakörből újabb és újabb, paraméterezett feladatokat generált, azonnali visszajelzést adott, és lehetővé tette, hogy a tanulók többször is újra próbálják megoldani a feladatokat. Ez azért volt fontos, mert sok diáknál nem az életkorának megfelelő tananyag hiányzott, hanem az alsóbb évfolyamok alapjai.
„Nem lehet a hiányzó alapokat átugrani. Ha a diák a saját szintjéhez igazítva kap feladatot, és azonnali visszajelzést is kap, akkor megjelenhet a sikerélmény, amelyre később a tanulási motiváció épülhet” – mondta Megyeri Krisztina, a Corvinus kutatója.
A vizsgált kilencedikes osztályban 40 diák kezdte az évet, közülük 27 tanuló eredményeit elemezték részletesebben. Ők átlagosan 31 online tesztet töltöttek ki 10 témakörből, az átlagos eredményük 62 százalék volt. A lányok több témakört próbáltak ki és átlagosan jobban teljesítettek, míg a fiúk több tesztet oldottak meg és több időt töltöttek gyakorlással.
A kutatás szerint a program eredményességét nem lehet csak százalékokkal mérni. Már az is komoly előrelépés volt, hogy a diákok megtanultak használni egy online oktatási platformot. A Covid-időszak után ez meglepőnek tűnhet, de sok tanulónak otthon nem volt stabil internetkapcsolata vagy számítógépe, így az online tanuláshoz szükséges alapvető felhasználói készségek sem alakultak ki.
Amikor számolni öröm
„A program nehezen indult, a tanulóknak komoly lemaradásaik voltak az online eszközök használatában. Ezt pótolva komplex állapotfelmérést végeztünk, amiből kiderült, kinél milyen szintig kell visszamennünk, és innen indult a fejlesztés. A diákok a következő szintre úgy léphettek, ha a megelőzőt sikeresen teljesítették. Ha valaki gyakorolni szeretett volna, akármikor visszatérhetett a már teljesített témakörhöz, és ott új feladatok várták. Különös volt látni, hogy az alapvető számolási készségek témakörben több tanuló a megfelelő szint elérése után is gyakorolt. Számukra ez komoly sikert jelentett, mert az ő életükben nagyon ritka esemény volt egy 80% fölötti dolgozat, ezért szerették volna ezt a sikert többször megélni” – mondta Szilágyi Brigitta, a Corvinus és a BME kutatója, a kutatócsoport tagja.
A szaktanárokban volt eleinte bizalmatlanság, de a pozitív tapasztalatok láttán már támogatólag álltak a programhoz. A matematikában elért sikerek után további oktatók kérték, hogy a kutatók az általuk tanított tárgyakhoz is dolgozzanak ki felzárkóztató, fejlesztő programot. Az iskola vezetése kezdetektől nagyon támogató légkört teremtett, ami szintén hozzájárult a program sikeréhez. A projektben résztvevő diákok egyre többet kommunikáltak egymással, és ha valaki megértett egy feladatot, elkezdte elmagyarázni a többieknek is. Ilyen tanulói együttműködés korábban kevésbé volt jellemző az órákon.
A tanulmány fő üzenete, hogy a felzárkóztatásban nem elég ugyanazt a tananyagot újra leadni. A kiindulópontot kell pontosan megtalálni, és olyan tanulási helyzetet teremteni, amelyben a diák önállóan, biztonságos tempóban tud gyakorolni. Az online platform nem váltja ki a tanárt, de segíthet abban, hogy a tanuló ne szégyellje a lemaradását, és megoldható feladatként dolgozzon rajta.