SDG-kártyáktól a város jövőjéig – így válik az oktatói innováció hallgatói élménnyé a Corvinuson
A Budapesti Corvinus Egyetem Public Policy and Management (PUMA) mesterszakának hallgatói egy interaktív szimuláció során keresték a választ. A különleges tanulási élmény egy nyári oktatói workshopból született, és jól példázza, hogyan válhat a pedagógiai módszertanok megújítása a hallgatók számára is értékes, gyakorlati tapasztalattá.
A szakfelelősök képzésétől a tanteremig
A Budapesti Corvinus Egyetem fenntarthatósági stratégiájának egyik fontos célkitűzése, hogy a fenntarthatóság ne csupán önálló tantárgyakban jelenjen meg, hanem az egyetem valamennyi képzési területén beépüljön az oktatásba. Ennek támogatására indult el a szakfelelősöknek szóló pedagógiai fejlesztési programsorozat a Faculty/Staff Pedagogical Training (G1c) stratégiai célkitűzés részeként. A kezdeményezés célja, hogy az oktatók olyan új szemléleteket, módszertanokat és gyakorlati eszközöket ismerjenek meg, amelyek segítségével saját szakterületükhöz kapcsolódva tudják fejleszteni hallgatóik fenntarthatósági kompetenciáit.
A nyári workshopon a résztvevők az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak (SDG-k) oktatási integrációjával foglalkoztak, és az SDGs Game élményalapú módszertanát is kipróbálták. A közös gondolkodás középpontjában három kérdés állt: mit tanítunk, hogyan tanítunk, és milyen szemlélettel, kompetenciákkal távoznak hallgatóink az egyetemről?
A workshop egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a fenntarthatóság nem kizárólag környezeti kérdés, és nem is feltétlenül igényel új tantárgyakat. Sokkal inkább olyan átfogó szemlélet, amely a meglévő kurzusokat is gazdagíthatja: segíthet a komplex problémák megértésében, az eltérő érdekek mérlegelésében, a kritikai gondolkodásban és a felelős döntéshozatalban. A kezdeményezés első gyakorlati eredménye pedig hamarosan meg is született.
A PUMA hallgatói egy város jövőjéről döntöttek
Kovács Éva, a Public Policy and Management (PUMA) mesterszak oktatója a nyári workshopot követően úgy döntött, hogy az ott megismert szemléletet saját kurzusában is alkalmazza. A Public Policy Actors, Institutions and Processes tantárgy keretében egy esettanulmány-alapú szimulációt szervezett, amelyben a hallgatók nem egyszerűen megismerték a fenntarthatósági célokat, hanem aktív döntéshozóként dolgoztak velük.
A nemzetközi hallgatói csapatok szakpolitikai tanácsadók szerepébe léptek. Feladatuk egy összetett gazdasági, társadalmi és környezeti kihívásokkal szembesülő város fenntartható fejlesztési stratégiájának kidolgozása volt. A csapatok SDG-projektkártyák segítségével választhattak különböző szakpolitikai beavatkozások közül, miközben szűkös költségvetéssel kellett gazdálkodniuk. Mérlegelniük kellett a döntések várható előnyeit, költségeit, lehetséges mellékhatásait és az egyes intézkedések közötti összefüggéseket. A gyakorlat hamar világossá tette: a fenntartható városfejlesztésben nincsenek elszigetelt döntések. Egyetlen beavatkozás is több társadalmi csoportra, gazdasági folyamatra és környezeti célra lehet hatással.
„Az SDG-k nem feltétlenül hoznak teljesen új alapelveket a közpolitikába. Sokkal inkább abban segítenek, hogy az ismert problémákat tágabb összefüggésben értelmezzük, felismerjük a különböző szakpolitikai területek közötti kapcsolatokat, és közös nyelvet találjunk a fenntartható fejlődésről való gondolkodáshoz” – magyarázza Kovács Éva.
Ez a megközelítés különösen jól illeszkedik a PUMA mesterszak céljaihoz, ahol a hallgatók a közpolitikai problémák több szempontú elemzését, a különböző érdekek összehangolását és a komplex kormányzási kihívások kezelését sajátítják el.
Mit tanultak a hallgatók? Több ország, több nézőpont
A szimuláció egyik legnagyobb értékét a PUMA nemzetközi hallgatói közössége adta. Az eltérő országokból érkező résztvevők különböző tapasztalatokkal és nézőpontokkal járultak hozzá a közös döntéshozatalhoz.
Alina (Moldova) számára a fenntarthatósági célok összekapcsolódása jelentette a legfontosabb felismerést: „Mindig meglep, hogy egyetlen fenntarthatósági cél mennyire összetett, és milyen sok más területhez kapcsolódik. Amikor egy konkrét problémát próbálunk megoldani, gyakran kiderül, hogy a megoldásunk más kihívásokra is pozitív hatással lehet.”
Gellért (Magyarország) azt emelte ki, hogy a játékosított megközelítés segített megtapasztalni a valós szakpolitikai döntések összetettségét. Egy-egy intézkedés ugyanis nemcsak a közvetlen célcsoportot érinti, hanem olyan szereplőkre is hatással lehet, akikre a döntéshozók eredetileg nem gondoltak.
Sámuel (Magyarország) számára a korlátozott erőforrások elosztása jelentette a legnagyobb kihívást: „Csapatunk számára a legnehezebb döntés az volt, hogy a korlátozott forrásainkat több kisebb, célzott intézkedés között osszuk-e szét, vagy inkább néhány költségesebb, de nagy hatású SDG-kártyára fordítsuk.”
Vera (Oroszország) a kreatív szakpolitikai megoldások és az együttműködés jelentőségét hangsúlyozta. Csapata felismerte, hogy a különböző intézkedések tudatos kombinálásával egyszerre több probléma is kezelhető, miközben erőforrásokat lehet megtakarítani. Ehhez azonban folyamatos egyeztetésre, tárgyalásra és kompromisszumokra volt szükség.
A négy hallgatói visszajelzés ugyanarra a tanulságra mutat rá: a jó szakpolitikai döntés nem egyszerűen egy megfelelő megoldás kiválasztását jelenti, hanem annak megértését is, hogy az egyes döntések hogyan hatnak egymásra, és miként lehet összehangolni az egymással versengő célokat.
Amikor az oktatói fejlődés megsokszorozza a hatását
A PUMA kurzusán megvalósult szimuláció nemcsak egy sikeres tanórai gyakorlat, hanem a Corvinus oktatásfejlesztési törekvéseinek is fontos példája.
A történet egy oktatói workshopon kezdődött, ahol a résztvevők új módszertani eszközökkel ismerkedtek meg. Az egyik szakfelelős ezt követően saját szakterületére adaptálta a megismert megközelítést, és olyan tanulási helyzetet hozott létre, amelyben a hallgatók aktívan, együttműködve és kreatívan dolgozhattak valósághű problémákon. Ez a folyamat jól mutatja, hogy az oktatók szakmai és pedagógiai fejlődésének hatása túlmutathat egy-egy képzési alkalmon: egy workshopból új oktatási gyakorlat, abból pedig új hallgatói tanulási élmény születhet.
A Corvinus célja éppen az ilyen kezdeményezések ösztönzése. A fenntarthatósági szemlélet integrálása ugyanis nem kizárólag arról szól, hogy a hallgatók többet tudjanak az SDG-kről, hanem arról is, hogy képesek legyenek összefüggésekben gondolkodni, együttműködni, felelős döntéseket hozni és felismerni saját szakmai szerepüket a fenntarthatóbb jövő alakításában.
Vigyük tovább a játékot! – SDGs Game workshopok a Corvinuson
A PUMA tapasztalata arra is rámutat, hogy az SDGs Game és a hozzá kapcsolódó módszertani eszközök számos tudományterületen alkalmazhatók, a közpolitikától a gazdálkodástudományon és a marketing területén át a nemzetközi kapcsolatokig. A Corvinus fenntarthatósági csapata ezért örömmel szervez SDGs Game workshopokat intézetek, tanszékek, szakok, oktatói közösségek és hallgatói csoportok számára is.
A workshopok lehetőséget teremtenek arra, hogy a résztvevők élményalapú formában ismerkedjenek meg a fenntartható fejlődés összefüggéseivel, és közösen gondolkodjanak arról, hogyan kapcsolhatók ezek saját szakterületükhöz, kurzusaikhoz vagy mindennapi döntéseikhez. A szakfelelősök és oktatók számára a foglalkozások egyben inspirációt és módszertani támogatást is nyújthatnak ahhoz, hogy a fenntarthatóságot saját oktatási gyakorlatukba integrálják. Mert a fenntarthatóság oktatása nem feltétlenül egy új tantárggyal kezdődik. Néha elég hozzá egy jó kérdés, néhány kártya és egy oktató, aki mer új módszert kipróbálni.
Ha intézetetek, tanszéketek, szakotok vagy hallgatói közösségetek is szívesen kipróbálná az SDGs Game workshopot, keressétek a Corvinus fenntarthatósági csapatát a dean.sustainability@uni-corvinus.hu-n!