Minden külföldi lehetőségben ott a fejlődési potenciál – interjú a BBC projektmenedzser vezetőjével

A világ egyik legismertebb médiumánál, a BBC-nél dolgozol projektmenedzser vezetőként. Mit takar pontosan a pozíciód? 

A BBC belső technológiai portfoliójáért felelek, nagyjából 35 projekten dolgozunk a csapatomban lévő húsz projekt menedzserrel közösen. Mi kizárólag azoknak a szoftvereknek és alkalmazásoknak a továbbfejlesztésével foglalkozunk, amikkel a BBC munkavállaói dolgoznak. A BBC tényleg egy külön világ, nagyon sajátos kiváltásgokkal és jellemzőkkel, izgalmas itt dolgozni.  

Hogyan vezetett a karrierutad Londonba?    

Ez egy hosszabb út volt. Budapesten a Citibanknál kezdtem projektmenedzserként dolgozni, csapatot is ott vezettem először. Később Indiába kerültem, ahol projektmenedzsment csapatok felállítása volt a feladatom. Két évig éltem ott, kezdetben tíz projektmenedzser betanítása volt a feladatom, a végén pedig már 83 menedzserért és az egész régióért feleltem, egyfajta projektmenedzsereknek szóló kiválósági központot építettem fel. Ezután – még mindig a Citibankon keresztül – Belfastba kerültem, ahol egy kisebb, főleg infrastrukturális projektekkel foglalkozó európai projektmenedzsment csapatot vezettem. Innen váltottam Londonba, mert szerettem volna egy kicsit közelebb kerülni Magyarországhoz, illetve a szüleimhez. Először egy nagy építővállalat digitális portfólióját fejlesztettem, ezután pedig a BBC-hez kerültem.    

Tudatosan készültél arra, hogy nemzetközi környezetben dolgozz vagy egyszerűen éltél a kínálkozó lehetőségekkel? 

Felfedező típus vagyok, szeretek új országokat, kultúrákat, nyelveket felfedezni. Amikor például a főiskolán végeztem elmentem egy évet Olaszországba dolgozni, aztán később is folyamatosan tovább vitt a vágy, hogy új területeket fedezzek fel. Mindig is megvolt bennem a nyitottság és az érdeklődés a nemzetközi világra, de azért emellett folyamatosan bátorítanom kellett magamat, hogy merjek kívül kerülni a komfortzónámon. Nem volt például egyszerű vállalkozás Indiába költözni és új életet kezdeni ott az egész családdal, a fiam akkor még csak ötéves volt, de jött a lehetőség, és fejest ugrottunk. Hozzáteszem, ehhez kellett egy olyan társ is, aki végig mellettem volt és bátorított ezekben a kalandokban.  

Milyen eszközöket adott neked a Corvinus képzése ahhoz, hogy nemzetközi projektmenedzser csapatokat vezess? 

Tizennégy évesen kezdtem el először programozni, imádom a számítástechnikát. Másfelől viszont hamar rájöttem, hogy emberekkel is szeretek foglalkozni, ezért kimondottan olyan képzést kerestem, ahol a people managementet is megtanulhattam. Ezért esett a választásom Görög Mihály kétéves projektmenedzsment képzésére a Corvinuson, és máig kamatoztatom a munkámban az ott megszerzett szakmai tudást, menedzsment ismereteket. Nagyon friss szemléletű, a gyakorlatban azonnal hasznosítható ismereteket kaptam az egyetemtől ezen a képzésen.  

Mit tanácsolnál egy most végzős Corvinusos diáknak, aki hasonlóan nemzetközi karrierre vágyik, mint a tiéd? Hogyan érdemes neki kezdeni?  

Az Európai Unióban szerintem most már sokkal több a lehetőség. A legegyszerűbb út talán az, ha eleve külföldön végzi valaki az egyetemet és az adott országban kezd el utána dolgozni, kapcsolatokat építeni. A másik lehetőség, hogy a végzés után Magyarországon maradva, de egy nemzetközi cégnél vállal munkát az ember, és ahogy halad előre a karrierjében, és alkalom kínálkozik számára egy nemzetközi pozícióra, megragadja a lehetőséget. Persze az ismeretlenbe való fejest ugráshoz nagy bátorság és nyitottság is kell. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy nem biztos, hogy rögtön elsőre sikerül megkapnunk álmaink külföldi állását, sőt, az is lehet, hogy egy kicsit alacsonyabb pozícióban kell külföldön küzdenünk, de minden ilyen lehetőségben óriási fejlődési potenciál van.