Közösségi partnerek, talajegészség és SDG — 250 hallgatónk ismerkedett meg az év elején fenntarthatósági céljainkkal
Talajegészség, SDG-játék és közösségi partnerek: közös programokkal indította a félévet a Corvinus Science Shop és a Fenntarthatóságért Felelős Dékáni Iroda.

Csaknem 250 hallgató vett részt fenntarthatósági programjainkon és játékainkban a Gólyatáborban és a Welcome Weeken augusztusban és szeptember elején. A hónap végén a Kutatók Éjszakáján is csatlakozott hozzánk néhány résztvevő, ahol környezetünk paramétereit és talajkapcsolatainkat vizsgáltuk. Utóbbi két programra a Gellért Campuson került sor, ahol már az idén elindult AI and Sustainability Transition Lab is szerves részévé vált a programoknak.
Játékokkal és fenntarthatósági törekvéseink bemutatásával fogadtuk a frissen felvételt nyert hallgatókat. Célunk a sokrétű tevékenységünk bemutatása volt az oktatás, kutatás, működés és közösségi kapcsolatok terén, ismertetve az intézményi jógyakorlatokat, hallgatóink és munkatársaink számára elérhető lehetőségeket, valamint a civilszervezetekkel való együttműködéseket. A hallgatók LEGO-kockákkal szavazhattak is arról, hogy közösségi partnereink közül mely társadalmi kezdeményezés részesüljön a legnagyobb támogatásban.
A több mint 80 közösségi partner közül ezúttal három kiválasztott példán keresztül mutattuk be a kapcsolatok sokszínűségét. A szavazást 91 kockával a MáSzínház zárta elsőként, akik “egy inkluzív színházi közösség, ahol különböző képességű emberek a találkozás, közös fejlődés és önkifejezés révén együtt formálják egy nyitottabb és elfogadóbb társadalom jövőjét”. Másodikként, 77 szavazattal a Diverzitás Alapítvány zárt, akiknek célja “egy befogadó és a természeti környezetünkkel összhangban élő társadalom építése, melyben a hátrányból indulók támogatást kapnak a személyes fejlődéshez, képességeik kibontásához, értékteremtő munka végzéséhez és közösséghez való csatlakozáshoz”. 65 szavazattal a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány foglalta el a dobogó harmadik fokát, akik ferencvárosi civil kezdeményezéseket és kerületi fejlesztési projekteket valósítanak meg a helyi adományozás népszerűsítésével.
Míg a legózás nosztalgiája önmagában is emlékezetes volt, a legnagyobb siker a hallgatók összefogásában mutatkozott meg. A közös építkezés alatt különleges formák rajzolódtak ki, megmutatva, hogy a nagy változások sokszor apró egyéni hozzájárulásokból is összeállhatnak. A félév során mindhárom szervezet támogatásban részesül, a hallgatói szavazatok alapján elosztva.
A közösségi partnerek mellett a talajegészséggel foglalkozó LOESS kutatási projektünket is bemutattuk. A hallgatók egy Magyarország- és egy világtérképen jelölhették be talajpigmentekből készült festék segítségével azt, honnan érkeztek. Mindkét térkép hamar megtelt különböző színekkel, ami talajaink és hallgatóink kulturális sokféleségét is jól mutatja. A talajpigmenteket szintén közösségi partnerünk, Udvarnoki Tünde készítette különböző magyarországi talajokat felhasználva.
Fenntarthatósági intézkedéseink és törekvéseink, valamint az ENSZ Fenntartható fejlődési célok (SDG) kapcsolatával is ismerkedhettek a hallgatók. Kártyák tartalmazták a projektleírásokat, melyek egy-egy SDG-célhoz kapcsolódtak. A párosítás közben így nemcsak a célokkal ismerkedhettek meg a résztvevők, hanem azzal is, hogyan igyekszünk az egyetemi közösségünkkel mi is hozzájárulni a fenntarthatósághoz. Ötleteket, projektbemutatásokat, együttműködési javaslatokat továbbra is szeretettel várunk a dean.sustainability@uni-corvinus.hu címen.
Környezetünkkel és talajainkkal való kapcsolatunk került fókuszba az év eleji ismerkedés után. Szeptemberi hónapunk a Kutatók Éjszakájával zárult, ahol a Corvinus Makerspace, a Corvinus Science Shop, a Gellért Green projekt és a Fenntarthatóságért Felelős Dékáni Iroda közös programjára vártuk az érdeklődőket. Az est során három egymáshoz kapcsolódó foglalkozáson keresztül fedeztük fel, miként érzékeljük a környezetünket, hogyan mérhetőek a minket körülvevő terek jellemzői, és mit tehetünk egy egészségesebb, fenntarthatóbb környezetért, különösen a talajainkért.
Saját érzéki tapasztalatainkat hasonlítottuk össze a szenzorok által gyűjtött adatokkal a Makerspace foglalkozásán. A Smart Citizen eszközök segítségével zajszintet, levegőminőséget, hőmérsékletet, páratartalmat és fényviszonyokat lehet vizsgálni a Campus különböző pontjain. Közben arra is figyeltünk, hogy mi magunk mit hallunk, látunk és érzünk egy-egy helyszínen. A mérés, a megfigyelés és a személyes tapasztalat egyaránt fontos kiindulópont az adatvezérelt gondolkodáshoz.
A mérés közben regeneratív kertbejáráson ismerkedtünk meg a Gellért Campus természetalapú megoldásokkal helyreálló kertjével. A tanösvény mentén tett rövid séta alatt megfigyeltük, milyen élőlények jelennek meg egy olyan kertben, ahol nagyobb teret kapnak a természetes folyamatok. Beszélgettünk arról is, mit jelent a regeneratív szemlélet a gyakorlatban, hol helyezkedik el a fenntarthatósághoz képest, valamint miként állnak össze az egyes élőlények összekapcsolt ökológiai rendszerré. Végül a LOESS-projekt Citizen Science eszközét, a LOESS Soil Map-et mutattuk be az érdeklődőknek, ahová bárki küldhet be helyi talajproblémákat.
Személyes tapasztalat, közvetlen megfigyelés és a közösen gyűjtött adatok egymást kiegészítve segíthetnek abban, hogy közelebb kerüljünk emberi és több mint emberi környezetünkhöz, és hogy tudatosabban gondolkodjunk közös jövőnkről.







