CIAS Fogadó: Ki alakítja Európa fenntarthatósági szabályait?
Amikor az Európai Unió kidolgozta új fenntarthatósági jelentéstételi standardjait, több mint 600 szervezet, vállalat, szakmai szövetség és egyéni szakértő küldött be véleményt, amelyek hozzájárultak a végleges szabályok kialakításához.
A konzultáció izgalmas kérdést vet fel: kik és milyen módon befolyásolják az Európai Unió egyik legjelentősebb szabályozási folyamatát?
Erre a kérdésre keresi a választ Dr. Erekle Pirveli a Corvinus Institute for Advanced Studies (CIAS) kutatói ösztöndíjasaként. Kutatása azt vizsgálja, hogy a lobbisták jellemzői – többek között nemzetiségük, szervezetük típusa és mérete, nemük, végzettségük és szakmai hátterük – miként hatnak az európai fenntarthatósági jelentéstételi standardok kialakítására. A projekt eredményeiből már két tanulmány jelent meg a Sustainability Accounting, Management and Policy Journal (Emerald, Scopus Q1), illetve a Social Responsibility Journal (Emerald, Scopus Q1) folyóiratokban, egy kapcsolódó kutatás pedig jelenleg a Corporate Social Responsibility and Environmental Management (Wiley, Scopus Q1) bírálati folyamatában van.
Dr. Pirveli a grúziai Caucasus University számvitel és pénzügy professzora. Kutatási területei közé tartozik a pénzügyi és fenntarthatósági jelentéstétel, a vállalatirányítás, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazása a vállalati jelentésekben. Korábban posztdoktori kutatóként dolgozott az MIT Sloan School of Managementen és a müncheni Ludwig Maximilian Egyetemen. Budapestre érkezése előtt azonban egyáltalán nem ismerte a Corvinus Egyetemet.
„Egyszerűen jelentkeztem az ösztöndíjra anélkül, hogy bárkit ismertem volna az egyetemen” – idézi fel. „Most szerencsére már sokakat ismerek. Nagyon jól sikerült beilleszkednem. Kiváló időszak volt.”
A tízhónapos ösztöndíj rendkívül eredményesnek bizonyult. Dr. Pirveli három tudományos cikket publikált, öt nemzetközi konferencián mutatta be kutatásait, emellett elkészített egy pályázatot az Európai Kutatási Tanács (ERC) Consolidator Grant támogatására.
Kutatása az Európai Unió egyik legjelentősebb közelmúltbeli reformjára épül: az Európai Fenntarthatósági Jelentéstételi Standardok (European Sustainability Reporting Standards – ESRS) bevezetésére, amelyek előírják a vállalatok számára, hogy beszámoljanak környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) teljesítményükről.
„A klímaváltozás és a napjainkban zajló folyamatok miatt a fenntarthatósági jelentéstétel a számvitel egyik legaktuálisabb témájává vált, különösen Európában” – magyarázza Dr. Pirveli.
A standardok előkészítése során az Európai Bizottság felkérte az érintetteket, hogy véleményezzék a tervezeteket. Minden beérkezett észrevétel nyilvánosan elérhető, ami egyedülálló lehetőséget kínál annak vizsgálatára, hogy a különböző szereplők miként próbálják befolyásolni a szabályozást.
„Minden érintettnek lehetősége van véleményezni a standardtervezeteket, elmondani, mit tart jónak, mit kifogásol, és min változtatna” – mondja.
Spanyolországi és amerikai kutatópartnereivel együtt Dr. Pirveli több száz nyilvános véleményező levelet elemzett. Első tanulmányaik azt vizsgálták, hogy a szervezeti jellemzők – például a lobbizó szervezetek típusa, mérete vagy származási országa – miként befolyásolják az általuk képviselt álláspontokat a konzultáció során. A kutatás később arra is kiterjedt, hogy a lobbisták személyes jellemzői, különösen a nemük, milyen hatással vannak a lobbitevékenység tartalmára és stílusára.
Az eredmények szerint a fenntarthatósági jelentéstétel alapjaiban alakítja át a lobbizás természetét. Korábban a számviteli szabályozással kapcsolatos lobbitevékenységet elsősorban a pénzügyi beszámolók készítői és felhasználói uralták. A fenntarthatósági szabályozás azonban jóval szélesebb szereplői kört mozgat meg: üzleti szövetségeket, vállalatokat, környezetvédelmi szervezeteket, civil szervezeteket, szakmai testületeket, kutatókat és magánszemélyeket egyaránt.
A nemek közötti arány is jelentősen megváltozott.
„Korábban a nők viszonylag kis arányban vettek részt a lobbitevékenységben. A lobbizással foglalkozó szakirodalomban most először látjuk azt, hogy a nők szinte ugyanolyan aktívak, mint a férfiak. A fenntarthatóság valóban megváltoztatta ezt a folyamatot” – mondja Dr. Pirveli.
A kutatás azt is kimutatta, hogy az egyes csoportok eltérő módon lobbiznak. A civil szervezetek erőteljesebben támogatják a fenntarthatósági standardok kialakítását, mint az üzleti szervezetek. A kisebb szereplők inkább az egyszerűbb jelentéstételi követelményeket részesítik előnyben, míg a francia szervezetek bizonyultak a legelkötelezettebb támogatóknak az európai fenntarthatósági jelentéstételi keretrendszer továbbfejlesztése mellett. A projekt későbbi szakaszai azt is megmutatták, hogy a nők általában erősebb támogatást fejeznek ki a standardok iránt – különösen a civil szervezetek körében –, míg a férfiak gyakrabban közelítik meg a kérdést technikai, kritikus szemszögből. A jelenlegi kutatás ezt a vizsgálati irányt folytatja azzal, hogy azt elemzi, miként magyarázhatják tovább a lobbitevékenység különbségeit a végzettség, a képesítések és a szakmai háttér.
A történet azonban itt nem ér véget.
Az Európai Unió közelmúltban elfogadott Omnibus egyszerűsítési csomagja, amely jelentősen enyhítette a fenntarthatósági jelentéstételi szabályok egy részét, új kutatási kérdést vetett fel Dr. Pirveli számára: miért változtattak irányt a döntéshozók?
„Európának nagyon erős fenntarthatósági programja volt. Aztán hirtelen egy 180 fokos fordulatot láttunk. Miért történt ez? Kik befolyásolták ezt a változást? Ezekre a kérdésekre szeretnék választ találni a következő kutatásomban.”