A kutatás elsődleges célja az volt, hogy a fesztivált ne kizárólag látogatottsági és jegyértékesítési adatok alapján értelmezzék, hanem láthatóvá váljon az a sokszereplős kulturális, társadalmi és gazdasági rendszer is, amely tíz napon át összeköti Kapolcs, Taliándörögd és Vigántpetend közösségeit. A felmérés eredményei a szervezők számára is közvetlenül hasznosítható információkkal szolgálhatnak a látogatói élmény, a partneri kapcsolatok és a fesztivál hosszú távú fejlődésének támogatásához. 

A kutatás Dr. Giuseppe Attanasi által létrehozott módszertani keretre épült, amelyet a “La Notte della Taranta” olasz fesztiválon korábban nagy sikerrel alkalmaztak. “A módszertan Magyarországon történő alkalmazása lehetővé teszi az eredmények összehasonlítását és a fesztiválok gazdasági hatásainak mélyebb megértését, a magas szintű ökonometriai elemzés révén” – emelte ki Dr. Attanasi, a módszertan kidolgozója. “Továbbá a társadalmi hatások mélyebb vizsgálata is cél, amely további nemzetközi összehasonlítás alapjául és a szakterületi stratégia támogatásául szolgálhat” – tette hozzá Dr. Giovanni Di Bartolomeo. 

A kutatás megvalósításában hallgatók is aktív szerepet vállaltak. A tíznapos helyszíni adatfelvételt nyolc egyetemi hallgató önkéntesként segítette, míg egy végzős hallgató kutatási asszisztensként támogatta a kutatócsoport munkáját. A mintegy 120 árus és közel 1000 fesztivállátogató megkérdezésében nyolc egyetemi hallgató vett részt önkéntesként, valamint egy végzős hallgató kutatási asszisztensként dolgozott a kutatócsoport mellett. 

Az első adatok azt mutatják, hogy a hőség ellenére is folytatódott a fesztivál pozitív növekedési tendenciája, növekvő látogatószám mellett. Az időjárás idén próbára tette a résztvevőket: az első napok hűvös éjszakái után a fesztivál utolsó napján 38 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet 

A fesztivál látogatóinak több mint fele immár a Z generációhoz tartozik. Számukra a Völgy vonzó, megfizethető és sokszínű fesztiválélményt kínál: legfontosabb motivációik a zene és a barátokkal együtt töltött idő. A válaszadók több mint 60 százaléka visszatérő látogató és jövőre is tervezi, hogy ellátogat a fesztiválra. Az előzetes eredmények érdekes mintát mutatnak a digitális eszközök használata terén, mivel úgy tűnik, hogy a Völgyben még a fiatalok is inkább a személyes, mintsem az online kapcsolódásra hangolódnak, és a technológia elfogadását a készpénzmentes fizetés húzza. 

A fesztivál növekvő népszerűsége mellett a Művészetek Völgye különlegessége továbbra sem kizárólag a zenei és egyéb programokban rejlik. A tíz nap alatt mintegy 200 kézműves és 70 étel-ital árus működik a három településen, sokan az ország különböző részeiből érkezve. Saját készítésű termékeikkel, gasztronómiai kínálatukkal és személyes jelenlétükkel nem pusztán kiszolgálják a látogatókat, hanem a fesztivál hangulatának, kulturális karakterének és gazdasági működésének is alakítói. 

„A Művészetek Völgye értéke nem merül ki a jegyeladásokban. A fesztivál olyan találkozási tér, ahol a látogatók, a helyi közösségek, a kézműves árusok és a programok szervezői egymással kapcsolatba lépve teremtenek gazdasági és kulturális értéket” – mondta Dr. Huszák Loretta, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója. 

Nemcsak árusok, hanem partnerek 

A kutatás első szakasza a fesztivál kézműves és étel-ital árusaira fókuszált. Az eredmények szerint stabil visszatérő partneri közösség alakult ki a Völgyben. A válaszadó árusok 81,7 százaléka korábban is részt vett a fesztiválon, több mint negyedük pedig már tíznél is több alkalommal tért vissza. Ez arra utal, hogy számukra a kitelepülés nem egyszeri lehetőség, hanem tartós üzleti és szakmai kapcsolódási pont. 

Az újonnan érkezők számára elsősorban az új vevők megszerzése és az üzleti kapcsolatok építése fontos. A visszatérő partnereknél erősebben jelenik meg a kiegészítő jövedelemszerzés szempontja. A fesztivál tehát egyszerre lehet piacra lépési lehetőség, márkaépítési platform és ismétlődő értékesítési alkalom. 

A kitelepülők nemcsak a fesztiválon értékesítenek, hanem a térség gazdaságához is hozzájárulnak. Döntő többségük nem helyi, ezért a fesztivál ideje alatt szállásra, étkezésre és egyéb helyi szolgáltatásokra is költ. A kutatók indikatív, forgatókönyv-alapú becslése alapján kiszámíthatóvá válik a helyi költés, amely kizárólag az árusokhoz kapcsolódó helyi pénzmozgások becsült nagyságrendjét jelzi. 

A tíznapos kitelepülés ugyanakkor komoly fizikai, szervezési és pénzügyi terhelést jelent. Az, hogy mégis sokan évről évre visszatérnek saját készítésű, magas minőségű termékeikkel, azt mutatja, hogy üzleti és kulturális értelemben egyaránt értékesnek tartják a részvételt. Döntő részük egyéni vállalkozó, akik számára a fesztivál kiegészítő jövedelmet, láthatóságot, új vevőket és kapcsolati lehetőségeket is jelent. 

A fesztivál mint élő tanulási tér 

Az árusfelmérés egyik legerősebb tanulsága, hogy a Művészetek Völgye a vállalkozói tanulás helyszíne is. A válaszadók 95,1 százaléka szerint a látogatókkal folytatott beszélgetések segítik megérteni, mit értékelnek a vevők, 88,2 százalékuk szerint pedig a vásárlói visszajelzések hozzájárulnak kínálatuk fejlesztéséhez. 

Az árusok egymástól is tanulnak: 83,3 százalékuk hasznosnak tartja a tippek és információk megosztását más kitelepülőkkel, 78,5 százalékuk pedig más árusok megfigyeléséből merít ötleteket. A fesztivál így élő piaci laboratóriumként is működik, ahol a résztvevők valós időben tesztelhetik termékeiket, kommunikációjukat és értékesítési megoldásaikat. 

„A kitelepülők működési feltételeibe való befektetés meghozza az eredményeket. A fesztivál szervezői évek óta dolgoznak az átlátható tranzakciók és a készpénzmentes fizetés általánossá válásán, és ennek sikere látszik: mindez már elfogadott folyamat és technológia lett az árusok körében. A fesztivál és különösen a szervezők által vezérelt innováció valós és látványos tanulási ökoszisztémát teremt” – hangsúlyozta Dr. Pinke-Sziva Ivett, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. 

Több mint zenei fesztivál 

A látogatói és árusadatok együtt azt sugallják, hogy a Művészetek Völgye sikerének egyik kulcsa a kettősségében rejlik. Egyfelől erősödik a fiatal, különösen a Z generációs közönség jelenléte, amely a zene, a barátok és a megfizethető fesztiválélmény miatt érkezik. Másfelől jelen van egy stabil, visszatérő kézműves és gasztronómiai partneri kör, amely a fesztivál sajátos kulturális karakterét is hordozza, és az idősebb látogatói csoportok számára is vonzerőt jelenthet. 

A kutatás következő szakaszában a látogatói adatfelvétel részletes elemzése egészíti ki a képet. A cél annak feltárása, hogyan kapcsolódnak a különböző látogatói csoportok a fesztivál kézműves és gasztronómiai kínálatához, és milyen fejlesztések erősíthetik egyszerre a résztvevő vállalkozásokat, a látogatói élményt és a Völgy kulturális identitását, valamint annak a számszerűsíthető gazdasági és társadalmi hatásait. 

A kutatócsoport tagja Dr. Huszák Loretta és Dr. Pinke-Sziva Ivett, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozás és Innováció Intézetének oktatói, valamint a római Sapienza Egyetem CIMEO – Laboratory of Experimental Economics kutatói: Dr. Giuseppe Attanasi és Dr. Giovanni Di Bartolomeo, és Oszkó-Jakab Natália, a Művészetek Völgye fesztivál igazgatója.