Corvinus Nyomda

Ha nincsen nyomdakész grafika, szívesen segítünk, legyen szó bármilyen szórólapról, brossuráról, névjegykártyáról, meghívóról, oklevélről, plakátokról vagy tanítási segédanyagokról, könyvekről. Keress minket a megadott elérhetőségeken, beszélgessünk az elképzelésekről, amelyek alapján formába öntjük az adott kiadványt. Először készül egy digitális állomány, amely lehet online és offline termék az egyeztetések és a jóváhagyás után. A gyártás készülhet nálunk vagy külső nyomdában is (a termék jellegétől és mennyiségétől függően).

Ha gyakorlott Canva felhasználó vagy és csak a gyártásban számítasz a segítségünkre, kérjük használd az anyagleadási segédletet, hogy a kivitelezéshez nélkülözhetetlen alapbeállítások meg legyenek.

Íves digitális nyomtatási technológiánkkal jellemzően hagyományos nyomdatermékeket tudunk előállítani: névjegyek, szórólapok, könyvek, füzetek, prospektusok, meghívók, oklevelek, matricák stb.

Maximális nyomtatási méret: 330 x 487 mm, de leggyakrabban használt papírok SRA3 méretűek.

Négyzetmétertömeg: 80–350 g

Változatos papírminőség áll rendelkezésre: irodai papírok, ofszet papírok, műnyomó papírok (silk, glossy felület), digitális papírok, kreatív (strukturált felületű) papírok, színes papírok, öntapadós nyomathordozók.

A szkennelt dokumentumokat jellemzően e-mailben küldjük el. Nyomtatáshoz e-mailben tudjuk fogadni az állományokat, vagy a linkeket a megosztott helyre, illetve lehetőség van pendrive-on is elhozni a gyártandó anyagot, amelyet vendég gépünkről akár te magad is kinyomtathatsz a segítségünkkel.

Az egyszerűbb nyomtatási és szkennelési feladatokhoz kiemelten ajánljuk a folyosókon elhelyezett önkiszolgáló nyomtatók használatát. Közvetlenül a nyomda mellett is található ilyen lehetőség.

Nyomdatermékek

• Kartonált ragasztókötött könyvek, folyóiratok;
• Irkafűzött brossúrák, leporellók, szórólapok, plakátok;
• Meghívók, névjegykártyák, badge-ek…

A nyomtatást követően különböző kötészeti megoldásokkal számos termék állítható elő:

• puhatáblás ragasztókötés;
• spirálozás (fém és műanyag);
• irkatűzés;
• tömbösítés;

Egyéb kötészeti műveletek:

• egyenesvágás;
• hajtogatás;
• biegelés (vastagabb papírok előkészítése a szép hajtáshoz);
• fóliázás;
• tasaklaminálás;
• sarokkerekítés;
• papírfúrás.

Minden megrendelés írásos formában kell, hogy történjen e-mailben. Rendelési szándék esetén mindenkitől szeretnénk kérni a későbbi adminisztráció és elszámolások érdekében, hogy az alapvető információkat adja meg:

Egyetemi finanszírozás esetén alapvető információk:

• megrendelő neve;
• szervezeti egysége (Intézet!);
• finanszírozás forrása (témaszám vagy projekt szám);
• kívánt elkészülési határidő;
• elvégzendő munka megnevezése
• a munka pontos leírása (méret, szín, kötészeti mód, papír minőség ha tudja).

Vállalási határidők:

1. Egyszerűbb nyomtatások amelyek nem igényelnek egyéb továbbfeldolgozási műveletet (kisebb mennyiségű – max. 200 db – A4-A3 nyomtatások esetleg gépi saroktűzéssel), mint szórólapok, plakátok, oklevelek, dokumentumok, dolgozatok adott napon elkészülhetnek, de pár óra átfutási időre szükség lehet.
2. Vágást, hajtogatást igénylő kisebb példányszámú rendelések, mint meghívók, leporellók, egyszerűbb füzetek, névjegykártyák, badge-ek 2 munkanapon belül elkészülhetnek.
3. Komplexebb kiadványok, mint irkafűzött füzetek, magazinok, ragasztott könyvek, dossziék minimum 1 hét átfutási idővel rendelhetők.

Az elkészítési határidők csak a megfelelően leadott nyomdakész anyagok esetén érvényesek!

Külső (nem egyetemi finanszírozás esetén) megrendeléseket bankkártyával és átutalással lehet fizetni. Belső (Intézetek, egyéb szervezeti egységek) az oktatást és működést támogató rendelések központi keret finanszírozásúak, projektek esetében pedig átterheléssel valósulhatnak meg a rendelések.

További információk hamarosan.

Zárt állományok (PDF, PS): ezek a preferált leadási formátumok! Mégpedig azért, mert minden gyártáshoz szükséges információt tartalmaznak (betűtípusok, grafikai elemek, színek, színprofilok stb.) ezért a legbiztonságosabb módja az állomány átadásának, de csak akkor, ha a fontokat beágyazzátok vagy „legörbítitek”, azaz vonallánccá alakítjátok.

Fontos, hogy CMYK színterű kompozit PDF állományban történjen az anyagleadás. Az állományok készítésekor inkább ne csatoljatok hozzá színprofilt (vagy ha igen ajánlott a Fogra 39 vagy Fogra 51 használata), mert a helytelen színprofil akár fakó színeket is eredményezhet!

Nyitott állományok: ezek a szerkeszthető állományok (CorelDraw, Adobe Indesign, Adobe Illustrator, Adobe Photoshop, Microsoft Word, Excel stb. fájlok). Ezek sajnos nem tartalmazzák a pontos nyomtatáshoz nélkülözhetetlen elemeket (betűtípusok, grafikai elemek, képek, színek stb.), ezért ilyenkor mindet mellékelni kellene, ami sajnos legtöbbször nem történik meg. A fontokat mellékelni kell vagy görbévé alakítani. Ha nyitott állományt kapunk, akkor abból zárt állományt készítünk a felsorolt problémák miatt. Ilyenkor mindenképp szükséges a jóváhagyás példányszám gyártás előtt.

Képek, felbontás: a minimális felbontás jó minőségű nyomatok eléréséhez 300 dpi és 8 bit színmélység. Az interneten általában 72 dpi felbontású képek vannak, amelyek a monitoron jó minőségűnek tűnnek, de ezekből nem lesz minőségi nyomat. A monitorok, fényképezőgépek, mobiltelefonok RGB színtérben dolgoznak. Nyomdai feldolgozáshoz viszont CMYK színrendszerre van szükség. Az RGB jóval nagyobb színtér, mint a CMYK, ami azt eredményezi, hogy sok színárnyalat a transzformáció során eltűnik, nem keverhető ki a 4 alapszínből. Tehát az anyag színe CMYK-ra történő átalakítás után kicsit változhat, az összhatás „tompább” lehet. Emiatt érdemes ellenőrizni átalakítás után a színek helyességét.

Több oldalas kiadványok: nem oldalpárban hanem oldalanként kérjük a nagyobb terjedelmű kiadványok anyagait. Az üres oldalak is a megfelelő helyen kell, hogy legyenek! Ellenkező esetben a kilövésnél az oldalak el fognak „csúszni”. A különböző kötési módoknál a gerincvastagságot is figyelembe kell venni.

• Ragasztott könyveknél a gerincmargó megfelelő szélessége fontos, no meg az oldalszámozás. Mindig páratlan számmal indul az oldalszám! Jobb oldalon páratlan, bal oldalon páros szám kell, hogy szerepeljen. Az üres (vákát) oldalakat is bele kell számolni a terjedelembe! A címnegyedívet is beleszámoljuk, de nem írjuk rá az oldalszámot. A belső címoldal háta jellemzően üres oldal. A borítónál gerinc vastagságot kell megadni, a borítót mindig külön állományként célszerű leadni.
• Spirálozott könyveknél számoljunk a spirál helyigényével is, legalább 10 mm szélességig belógnak a lukak a kötésmargóba.
• Irkafűzött kiadványoknál mindig 4-gyel osztható oldalszám kell, különben üres oldalak kerülnek a kiadvány végére. 80 g-os belívek esetén maximum 20 ívet tudunk összetűzni, ami 80 oldalt jelent, de már ez sem lesz igazán szép, érdemes 10–12 ívnél megállni. Magasabb négyzetmétertömegű papíroknál az ívszám arányosan csökken. Ezt érdemes szerkesztés előtt egyeztetni.

Méretezés, kifutó: vágott és nyers méretet különböztetünk meg. Megrendeléskor a vágott méretet kell megadni, de anyagleadásnál mindig a nyers méretet kérjük. Hajtott kiadványnál (pl.: leporelló) soha ne a kiterített méretet adjátok meg!

Kifutós anyag esetén minimum +3–3 mm-es ráhagyást kérünk vágójellel jelölve. Fontos, hogy mindegy milyen programot használunk a szerkesztéshez, a létrehozott dokumentumoldal mindig egyezzen meg a kiadvány vágott méretével. Erről a területről „lógjon le”, amit kifutónak szánunk (alnyomat, háttérszín, kép, vonal stb.), ezt fogjuk levágni. Hogy miért van erre szükség?

• szerkesztéskor jobban látszik, hogy hol lesz a kiadvány körbe vágva, így nem közelítjük meg túlzottan a le nem vágható tartalommal, szöveggel;
• ha a pdf mentésekor a vágójeleket és a 3 mm-nyi bleed információt is bekapcsoljuk, akkor a fájlinformációban valóban a végső méret szerepel és ezáltal könnyebb elektronikusan montírozni;
• elkerülhető az a nagyon rossz szokás mely szerint egy A4-es íven készítünk el pl. egy névjegykártyát (kifutó nélkül), és a kívánt vágás helyét egy kerettel jelöljük. Ilyenkor garantáltan nem lesz szép a végeredmény és jóval több időt vesz igénybe a gyártása.

Tehát összefoglalva, a kifutó azért fontos, mert egy darab plakátot még pontosan körbe lehet vágni, de nagyobb példányszámnál, hajtogatott íveknél mindenképpen figyelembe kell venni, hogy bármilyen pontosak is a nyomógépek, a papír nyúlásából, az ívek méretegyenetlenségéből, a nyomat kis mozgásából adódóan lehetetlen egy papírtömb pontos méretre vágása, ezért szükséges a 3 mm-nyi kifutó, azaz többletterület létrehozása annak érdekében, hogy ne maradjon fehér csík a munkánk szélén.