A 16. IEEE Kognitív Infokommunikációs Nemzetközi Konferencia, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem szervezett szoros együttműködésben a bécsi Modul Egyetemmel, a Hongkongi Kínai Egyetemmel, a Washingtoni Egyetemmel és a Mathias Corvinus Collegium-mal, a legaktuálisabb problémákat és megoldásokat gyűjtötte egybe, amelyek az infokommunikációs eszközök segítségével bővítik a kognitív képességeket. 

A tíz párhuzamos szekció és a számos plenáris előadás olyan témákra tért ki, mint az internet jövője, az ember–gép és bio-interfészek, a blokklánc-technológia, az okos városok, valamint a digitális és kognitív vállalati valóságok. 

A plenáris előadások meghívott előadói között szerepeltek a Corvinus Egyetem CIAS (Corvinus Institute of Advanced Studies) professzorai is.  

Az előadások sorában helyet kapott egy filozófiai indíttatású keynote Yurii Nesterovtól, aki a technológiai valóságot filozófiai keretben értelmezve amellett érvelt, hogy a történelemben először szükség van a számítógépes matematikára. Baranyi Péter egy alapvető kérdést vizsgált: hol van az intelligencia a mesterséges intelligenciában? Mehran Mesbahi előadása a szabályozáselmélet távlatát tágította, amikor a tanulás és szabályozás metszéspontjában álló kérdéseket kutatta a szintetizált dinamikus rendszerek stabilitásának és teljesítményének megértésére. Giovanni Schiuma azt elemezte, miként képes az MI a logikán túlmutatva érzelmileg jelentős és képzeletgazdag innovációkra az emberrel közösen. Colin Eden előadása pedig a stratégiai gondolkodást vizsgálta a bizonytalanság fényében: szoftverrel támogatott módszere segít a stratégáknak a kockázatokat összetett hálózatba rendezni és feltárni kölcsönös összefüggéseiket. 

Bár a konferencia elsősorban a tudásmegosztást szolgálta, a gondolatébresztő előadások és a résztvevők bemutatói nyomán kibontakozó vitákból kicsírázhatnak az ember–gép együttműködés innovációi.