Több mint 900 résztvevővel – hallgatók, egyetemi vezetők, oktatók és meghívott vendégek – nyitotta meg a Corvinus Egyetem közössége a 2026/2027-es tanévet a Várkert Bazárban. Az esemény jelentőségét növelte, hogy a fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány újonnan kinevezett kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjai közül is többen jelen voltak. Az új testületi tagok 2026. szeptember 1-től töltik be tisztségüket, így külön megtiszteltetés volt, hogy velük együtt nyithattuk meg a tanévet. 

Szintén nagy öröm volt, hogy a rendezvényt jelenlétével megtisztelte Bódis Kriszta, Nemzeti Társadalompolitikai Stratégiáért és Ágazati Koordinációért Felelős Kormánybiztos, az egyetemnek otthont adó IX. kerületet (Ferencvárost) is magában foglaló választókerület országgyűlési képviselője. 

Az egyetem vezetőségének bevonulása és bemutatása után a jelenlévők egyperces néma csenddel adóztak Berend T. Iván emlékének. A Kossuth-díjas közgazdász, történész, egyetemi tanár, a Corvinus korábbi rektora augusztus 30-án, életének 96. évében hunyt el. A róla írt megemlékezés az egyetem honlapján olvasható. 

Az eseményen elsőként Bruno van Pottelsberghe, az egyetem rektora mondott beszédet. Olyan jótanácsokkal fordult az elsőévesekhez, amelyek szorosan illeszkedtek a Corvinus Híd-stratégiájának négy pilléréhez. Maradjanak kíváncsiak, vagyis a 2-es villamosnak nevezett pillér értelmében keressék a perspektívaváltás lehetőségét, a multidiszciplináris megközelítést, és figyeljenek a fenntarthatóság és mesterséges intelligencia távlataira. Használják ki az egyetem által kínált lehetőségeket és szolgáltatásokat, vagyis éljenek az Intercity, a hallgatóközpontú egyetem fejlesztéseivel. Gondolkodjanak nemzetközi távlatban, vagyis a 6-os repülőjárat értelmében ismerjenek meg más kultúrákat, működjenek együtt különböző hátterű hallgatókkal, és éljenek a külföldi részképzés lehetőségével. A kutatásalapú egyetem szellemiségéhez kapcsolható Gyűrű pillér kapcsán a rektor azt tanácsolta a friss elsőéveseknek, hogy az egyetemi kurzusokon túlmutatóan is kapcsolódjanak be a tudás megosztásába és létrehozásába, csatlakozzanak diákszervezetekhez, jelentkezzenek versenyekre, vegyenek részt kutatási projektekben. Végül a kulturált vita fontosságát hangsúlyozta: “Olyan egyetemet szeretnénk, ahol lehet – akár nagyon erőteljesen is – nem egyetérteni. Lehet megkérdőjelezni egy koncepciót, álláspontot, vitatni egy állítást, más véleményen lenni. De magas intellektuális színvonalon, és egymás méltóságát tiszteletben tartva.” 

A rektor Gauder Milánnak adta át a szót, aki a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumának új elnöke. A cégvezető, befektető és filantróp beszédében az új tanévet egy új korszak kezdetének is nevezte. Saját, 25 évvel ezelőtti corvinusos élményéből kiindulva arról beszélt, hogy az egyetem értékét nem a diploma vagy a tananyag adja meg, hanem az a három képesség, amelyet a hallgatók magukkal vihetnek: tanuljanak meg tanulni, gondolkodni és bizonytalan helyzetekben cselekedni. A Corvinus ehhez nem elsősorban tanórákat és elolvasandó könyveket kínál, hanem oktatókat, közösségeket, vitákat, szakkollégiumi életet, hallgatói szervezeteket, TDK- és esettanulmány-versenyeket, valamint csapatmunkát – vagyis olyan kereteket és tapasztalatokat, amelyek erősebbé, önállóbbá és a világ kihívásaira felkészültebbé teszik őket. Gauder Milán az új kuratórium szerepére is kitért: elérhető és emberközeli vezetőkként szeretnének szolgálni. Feladatukat az úttakarítókéhoz hasonlította: „A rektor úr és a vezetői csapat ismeri a sikerhez vezető utat. A mi dolgunk, hogy megtisztítsuk előttük ezt az utat, hogy gyorsabban és biztonságosabban haladhassanak – Önökkel, diákokkal a fedélzeten”. A kuratórium feladatának tekinti a feltételek megteremtését ahhoz, hogy a Corvinus a megkezdett úton haladjon az európai egyetemek élvonalába. 

Végül Mészner Gergely, a Hallgatói Önkormányzat elnöke szólította meg a jelenlévő elsőéveseket. Beszédében az állandósuló változás hosszú időszakában a közösségi részvételt, az önálló gondolkodást, a vitát és a kezdeményezőkészséget emelte ki – hallgatói szervezetekhez csatlakozni, projekteket indítani, kérdezni, vitázni, másként gondolkodókkal találkozni, hibázni és a véleményünket megváltoztatni is az egyetemi évek lényegi része. Azt javasolta, hogy a Corvinus jó hírnevét ne adottságnak, hanem közösen megszerzendő eredménynek tekintsük, és ebből vezette le legfontosabb tanácsát: „Ne csak résztvevői legyetek az egyetemi életnek. Vállaljatok érte felelősséget.”, vagyis az ambíció, a gondolkodás függetlensége és a közösség akkor is maradjon meg, amikor a Corvinus körül megváltozik az intézményi, működtetési, döntéshozói környezet. Az elsőévesekhez intézett záró gondolat ezt foglalta össze: „Tegyük ezt a helyet a magunkévá, és hagyjuk jobb állapotban, mint ahogy találtuk.” 

A köszöntőbeszédek után az elsőéves hallgatók letették esküjüket, így ünnepélyes keretek között a Corvinus egyetemi közösségének tagjává váltak.