Corvinus-hallgatók vizsgálták a szállodai weboldalak digitális karbonlábnyomát

Az utazást rendszerint hosszú digitális előkészítés előzi meg. Úti célokat és szálláshelyeket hasonlítunk össze, képeket és videókat nézünk, értékeléseket olvasunk, árakat ellenőrzünk, majd végigjárjuk az online foglalás egyes lépéseit. Egy nemzetközi kutatás szerint az utazók a foglalást megelőző 45 napban átlagosan több mint öt órát töltenek utazással kapcsolatos online tartalmakkal, és 141 utazási témájú oldalt tekintenek meg. 

A digitális felületek használatának ugyanakkor szintén van energiaigénye és közvetett karbonlábnyoma. A weboldalak működtetéséhez szerverekre, adatátviteli hálózatokra, valamint a tartalmakat megjelenítő telefonokra és számítógépekre van szükség. A turizmus környezeti hatásait vizsgáló kutatások eddig elsősorban a közlekedésre, a szálláshelyek működésére, az étkezésre és az ellátási láncokra koncentráltak, miközben az utazás előtti és utáni digitális tevékenységek kevésbé kerültek előtérbe. 

A Turizmus Tanszék vezetésével, négy tanszék együttműködésében 

A kisebb kutatási projekt a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetében, a Turizmus Tanszék vezetésével valósult meg. A munkában a Fenntarthatósági Menedzsment és Környezetgazdaságtan Tanszék, a Gazdaságföldrajz és Városfejlesztés Tanszék, valamint az Agrárgazdaságtan Tanszék is közreműködött. 

A hallgatók valós vállalati szolgáltatásokat és ténylegesen elérhető digitális felületeket elemeztek. A hallgatói közreműködők közül Mikolás Virág, Schenker Luca és Vass Zoltán munkája emelhető ki. 

A projekt a turizmus, a fenntarthatóság, a digitális technológiák és az ESG-szemlélet összekapcsolására adott lehetőséget. A hallgatók nemcsak elméleti kérdésekkel foglalkoztak, hanem egységes módszertan alapján mérhető, vállalati szinten is értelmezhető eredményeket állítottak elő. 

A teljes digitális vendégutat vizsgálták 

A kutatás során 43 magyarországi ötcsillagos szálloda 2026 áprilisában elérhető weboldalát elemezték. Minden szállodánál ugyanazt az előre meghatározott digitális vendégutat járták végig, amely a nyitóoldalt, a képgalériát, az elérhető szobák listáját és egy kiválasztott szoba foglalási oldalát foglalta magában. 

A méréshez a digitális szolgáltatások környezeti hatásainak számszerűsítésére alkalmas Carbon.Crane technológiáját használták. Az eszköz az oldalak képeinek, videóinak, szövegeinek és technikai elemeinek adatmérete alapján becsüli meg a szerveroldali működés, az adatátvitel és a felhasználói eszközök energiaigényét. Az energiafelhasználásból a magyar villamosenergia-rendszer karbonintenzitásának figyelembevételével számítható ki a kapcsolódó kibocsátás. 

Minden weboldalnál azonos beállításokat és rendszerhatárokat alkalmaztak, így az eredmények összehasonlíthatók. A mérés ugyanakkor nem a szállodák teljes fenntarthatósági teljesítményét, szolgáltatási minőségét vagy ESG-érettségét értékelte. Kizárólag a vizsgált időpontban elérhető digitális vendégutak technikai energia- és karbonhatékonyságát elemezte. 

Több mint tizennyolcszoros különbség 

A négyoldalas digitális vendégutak karbonlábnyoma 0,89 és 16,45 gramm szén-dioxid-egyenérték között alakult. A legalacsonyabb és a legmagasabb mért érték között 18,4-szeres különbség mutatkozott, a minta mediánja pedig 3,24 gramm volt. 

A különbségeket nem kizárólag a foglalási folyamat hossza magyarázza. Egy rövidebb digitális útvonal is lehet adatigényes, ha nagy méretű képeket, videókat, külső szolgáltatásokat vagy feleslegesen nagy technikai elemeket tölt be. A karbonlábnyomot ezért az oldalak száma, az adatmennyiség és a weboldal technikai kialakítása együttesen határozza meg. 

Az oldaltípusok közül átlagosan a főoldalak és a képgalériák rendelkeztek a legnagyobb karbonlábnyommal. A galériák ugyanakkor jelentős optimalizálási lehetőséget is kínálnak, mivel a nagy felbontású vagy nem megfelelően tömörített képek adatmérete sok esetben látható minőségromlás nélkül csökkenthető. 

Közel egyötödös csökkentési lehetőség 

A 43 vizsgált weboldal összesített, kibocsátással súlyozott csökkentési potenciálja 18,2 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált digitális kibocsátás közel egyötöde már a képek technikai optimalizálásával elkerülhető lenne. 

Az eredmény csak a képekben azonosított lehetőségeket tartalmazza. A videók, betűtípusok, programkódok, külső követő- és marketingmegoldások, valamint a foglalási útvonal egyszerűsítésének további hatásai nem szerepelnek a 18,2 százalékos értékben. 

A projekt résztvevői a hatások nagyságrendjének bemutatására egységes, modellezett referenciaforgalmat is alkalmaztak. Ebben a forgatókönyvben minden vizsgált szállodánál havi egymillió teljes, négyoldalas digitális vendégút bejárásával számoltak. A 43 digitális vendégút modellezett éves kibocsátása így összesen 2158 tonna szén-dioxid-egyenértéket tett ki. A képek optimalizálásával ebből évente 393 tonna kibocsátás és közel 1699 megawattóra villamosenergia-felhasználás lenne megtakarítható. 

Ezek az értékek nem a szállodák tényleges éves digitális kibocsátását vagy valós látogatottságát mutatják. A modellezés célja annak szemléltetése volt, hogy az oldalanként mindössze néhány grammos eltérések jelentős környezeti hatássá adódhatnak össze, amikor ugyanazokat a felületeket felhasználók százezrei vagy milliói keresik fel. 

A fenntartható vendégélmény az első kattintással kezdődik 

A digitális vendégutak optimalizálása nem helyettesíti a közlekedés, az épületenergetika, a szállodai működés vagy az ellátási láncok dekarbonizációját. Olyan cselekvési területet jelent azonban, amely közvetlenül mérhető és viszonylag gyorsan befolyásolható. 

A kisebb adatmennyiség nemcsak a környezeti hatást mérsékelheti, hanem gyorsabb betöltést és jobb felhasználói élményt is eredményezhet. Ugyanaz a technikai fejlesztés minden későbbi oldalmegtekintésnél megtakarítást hozhat, anélkül, hogy ehhez a vendégek utazási szokásait vagy a szolgáltatás tartalmát meg kellene változtatni. 

„A fenntartható turizmus értékeléséhez a vendég teljes útját kell vizsgálnunk, beleértve azt is, ami az indulás előtt és a hazatérés után az online térben történik. A projekt egy eddig kevéssé látható, ugyanakkor mérhető és rövid távon befolyásolható környezeti hatást kapcsolt össze az ESG-szemlélettel. A hallgatók így nemcsak elméleti kérdéseket elemeztek, hanem valós vállalati szolgáltatásokat, tényleges adatok és korszerű mérési technológia segítségével.” – Dr. Kökény László, Turizmus tanszék vezetője, Budapesti Corvinus Egyetem 

A digitális vizsgálat egy szélesebb, a magyar turizmus ESG-felkészültségét feltáró corvinusos kutatás részét képezi. A projekt egyik fő üzenete, hogy a fenntartható turizmus értékelésekor a vendég teljes útját szükséges figyelembe venni: nemcsak azt, ami a célterületen történik, hanem az indulást megelőző és a hazatérést követő digitális tevékenységeket is. 

“Elgondolkoztató, hogy miközben az egyre növekvő energiaigény kielégítésére keressük a megoldást, könnyen átsiklunk a meglévő felületekben, alkalmazásokban megbújó túlméretezések adta lehetőségeken. Pedig ezek nem csak megtakarítást hozhatnak, de akár üzleti előnyt is jelenthetnek a jobb felhasználói élmény és a javuló konverziók eredményeként.” – Huszics György, társalapító és CEO, Carbon.Crane 

A turizmus karbonlábnyomának legnagyobb része továbbra is a fizikai világban keletkezik. Mire azonban a vendég elindul, az adatok már hosszú utat tettek meg. A fenntartható turizmusnak ezért a vendégéjszakák mellett a vendégkattintások hatékonyságával is foglalkoznia kell. 

Lábjegyzet: Módszertan 

A WebPage Carbon Scanner a Carbon.Crane Website Carbon Monitor mérési technológiájára épülő, egyedi weboldalak vizsgálatára kialakított eszköz. A Website Carbon Monitor megfeleltetését az MSZ EN ISO 14067:2019 szabvány követelményeinek a Bureau Veritas független tanúsító szervezete végezte el. A Carbon.Crane WebPage Carbon Scanner a Carbon.Crane Website Carbon Monitor mérési platformjának egyedi weboldalak vizsgálatára optimalizált változata. A mérés folyamán a rendszer automatizáltan bejárja a vizsgált weboldalt, rögzíti az adatforgalmat, valamint az azt meghatározó erőforrásokat (pl. képek, videók, betűtípusok, stíluslapok és szkriptek). Az összegyűjtött adatok alapján kalkulálja a weboldal használatához kapcsolódó energiaigényét a teljes kiszolgálási láncban – vagyis a háttérrendszerek (backend), a hálózati adatátvitel és a végfelhasználói eszköz energiaigényét –, majd azt ország- vagy régióspecifikus villamosenergia-emissziós faktorok alkalmazásával alakítja át CO₂-egyenérték (CO₂e) kibocsátássá. A módszertan lehetővé teszi, hogy a számítások a vizsgálat céljához igazított paraméterekkel készüljenek. A jelen kutatás során a modell 25%-os visszatérő látogatói (returning visitor) aránnyal számolt, ezért a böngésző gyorsítótárából elérhető erőforrások ismételt letöltését nem vette figyelembe. A kibocsátás számításához Magyarország villamosenergia-mixére vonatkozó emissziós faktort alkalmaztuk. Az algoritmus különösen a képi tartalmak optimalizálásának becslése során több ezer valós webes kép elemzésére, összehasonlító vizsgálatára és az ez alapján kialakított benchmark értékre épül, amely lehetővé teszi az elérhető fájlméret-csökkentés, valamint az ehhez kapcsolódó energia- és kibocsátáscsökkentési potenciál megbízható becslését.