5,6 ezer tonna a Corvinus kibocsátása, ez derül ki a dekarbonizációs projektünk első karbonlábnyom-méréséből

5,6 ezer tonna: csaknem 700 átlagos EU-állampolgár fogyasztásalapú karbonlábnyomának (8 tonna/fő/év) felel meg a Corvinus Egyetem éves, szén-dioxid-ekvivalens üvegházgáz-kibocsátása. Ez a tömeg 933, egyenként 6 tonnás afrikai elefántnak, vagy 3733 átlagos, 1,5 tonnás személyautónak felel meg. Vagyis több mint 18 millió csésze kávét kellene elfogyasztanunk ahhoz, hogy ezt a tömeget meghaladjuk, egyenként 0,3 kilogrammal számolva. A karbonlábnyomunk csökkentése ezért kiemelt célunk a fenntarthatósági törekvéseink során.  

Eddig elsősorban az energiafelhasználásból indultunk ki kezdetleges becsléssel, ami a UIGreenMetric egyetemi fenntarthatósági rangsor számítását vette alapul. Itt az előző években jelentős előrelépést tettünk, 2025-ben energia és klímaváltozás kategóriában a legjobb százat is megközelítettük globálisan az elért 107. helyünkkel.  

A további fejlődéshez komplex dekarbonizációs folyamatot indítottunk el, melynek első lépése egy nemzetközileg összehangolt, auditálható kibocsátási leltár kidolgozása volt. Az üvegházhatású gázok (ÜHG) leltárára és módszertanára építve bizonyítékokon alapuló klímasemlegességi pálya meghatározásán dolgozunk. Ez mérföldkő a hosszabb távú fenntarthatósági stratégiánkban. A NetZero tervezési folyamat, amely 2026-ban zárul le, meghatározza kibocsátáscsökkentési céljainkat, azonosítja a kiemelt beavatkozási területeket, és konkrét intézkedéseket rögzít karbonlábnyomunk csökkentésére – hozzájárulva a globális klímacélokhoz, miközben erősítjük felelős és előremutató intézményi szerepünket.  

A beszerzett termékek és szolgáltatások a legjelentősebb tétel  

Az eddigi szakaszok során meghatároztuk a kibocsátási leltár hatókörét és feltérképeztük az elérhető adatokat, egységes számítási módszertant dolgoztunk ki, valamint kiszámítottuk a bázisévre (2024) vonatkozó kibocsátásokat CO₂-egyenértékben (CO₂e).  

Az első karbonlábnyom-értékelésünk alapján 5,6 ezer tonna (5 591 964 kg) CO₂e volt a teljes intézményi ÜHG-kibocsátásunk 2024-ben. Ebből a közvetlen kibocsátás (Scope 1) 1046 tonnát, az energiafelhasználásból származó közvetett lábnyom (Scope 2) pedig 1303 tonnát tett ki. Egyéb közvetett kibocsátás (Scope 3) 3243 tonnával jelent meg.  

Az egyéb közvetett kibocsátások adják a legnagyobb részt, a teljes érték több mint felét. Az értéklánchoz kapcsolódó közvetett tevékenységeknek tehát kulcsszerepük van. Ide tartoznak a beszerzett termékek és szolgáltatások (2 551 tonna CO₂e), a munkavállalói ingázás, (408 tonna CO₂e), az üzleti és konferenciautazások (161 tonna CO₂e) és a működés során keletkező hulladékhoz kapcsolódó kibocsátás (121 tonna CO₂e). 

Ezeket a kategóriákat relevanciájuk, nagyságrendjük és alaptevékenységeinkhez való szoros kapcsolódásuk miatt azonosítottuk kiemelt forrásként.  

Különösen a beszerzett termékek és szolgáltatások jelentenek jelentős arányt, ami rámutat a beszerzési döntések fontosságára. Ennek érdekében új, a beszerzések fenntarthatóbbá tételére törekvő szabályozó dokumentumot is elfogadott a Corvinus 2026 elején. Más potenciális kategóriákat is értékeltünk, de kizártuk azokat, melyek hatása elhanyagolható vagy nem releváns működésünk szempontjából (pl. beruházási javak, upstream szállítás, bérelt eszközök).  

Így biztosítjuk, hogy a leltár egyszerre legyen átfogó és arányos, a legjelentősebb kibocsátási forrásokra fókuszálva, hogy a fő gócpontok azonosításával hatékony adatalapú intézkedéseket dolgozhassunk ki.  

A NetZero-stratégia kidolgozási szakaszába lépünk  

Hallgatói bevonással, a “Strategic Responses to Climate Change” kurzuson folytatódik a projekt idén tavasszal a NetZero stratégia és a dekarbonizációs cselekvési terv kidolgozásával, amit a kurzus oktatói, Zsóka Ágnes és Zilahy Gyula koordinálnak. A folyamatba aktívan bevonjuk az egyéves Sustainability Management and Entrepreneurship mesterszak hallgatóit, így kapcsolva össze az oktatást, a kutatást és a valós intézményi átalakulást.  

A kurzus központi eleme egy gyakorlatorientált sorozat, melynek célja a lehetőségek feltárása és közös megoldások kialakítása lesz. A folyamat során bevezető workshopokat tartunk az éghajlatváltozásról, a kibocsátáscsökkentésről és az energiarendszerek átalakulásáról, majd gyakorlati alkalmakon dolgozunk konkrét megoldásokon (pl. energiahatékonyság, megújuló energia, dekarbonizációs stratégiák). Végül innovációs workshopokon vonjuk be a hallgatókat és munkatársakat a kihívások azonosításába és megvalósítható javaslatok kidolgozásába.  

Megközelítésünk egyik kulcseleme tehát az oktatás, a kutatás és az intézményi átalakulás integrációja. Ennek érdekében innovatív módszereket alkalmazunk: például munka közbeni tanulást (on-the-job learning), ahol saját működésünket elemezzük, interdiszciplináris szemléletet, amely ötvözi a fenntarthatóság, pénzügy, beszerzés és stratégia területeit, valamint gyakorlatorientált módszertanokat, például esetalapú tanulást és megvalósíthatósági elemzéseket.  

Ezzel párhuzamosan elemezzük energiafogyasztási mintázatainkat és csökkentési potenciálunkat különböző forgatókönyvek mentén, figyelembe véve a megújuló energia bővítését és az energiahatékonysági fejlesztéseket is.  

Cselekvési terv a konkrét célok és intézkedések felé  

A folyamat eredményeként cselekvési tervet dolgozunk ki, amely tartalmazza a 2024-es bázisévre épülő kibocsátáscsökkentési célokat, a prioritást élvező beavatkozási területeket és konkrét intézkedéseket, a várható kibocsátáscsökkentési hatásokat és költségkategóriákat, a felelősségi köröket és megvalósítási ütemtervet, valamint a haladás nyomon követését szolgáló monitoring rendszert. 

Az intézményi karbonlábnyom mellett digitális karbonlábnyomunk mérését is elvégeztük, melynek eredményeit külön cikkben mutattuk be. A most kialakított karbonelszámolási rendszerünk független auditálását is tervezzük a tavaszi félévben, tovább erősítve fenntarthatósági törekvéseink hitelességét.