Dr. Pavel Foltin a Brnoi Műszaki Egyetem Igazságügyi Mérnöki Intézetének Kockázatmenedzsment Tanszékét vezeti. Akadémiai és szakmai pályafutása mind a katonai, mind a civil területeket érintette, mindig egy kulcsfontosságú kihívásra összpontosítva: hogyan érthetjük meg, kezelhetjük és jelezhetjük előre a kockázatokat összetett, összekapcsolt rendszerekben. 

„Valójában a kockázatok körülvesznek minket, és nem tesznek különbséget a civil és a katonai szektor között” – mondja, összefoglalva pályafutását, amely magában foglalja a brnoi Cseh Nemzetvédelmi Egyetemen betöltött pozíciókat és a Corvinus Egyetem CIAS intézetével való folyamatos együttműködést. 

Dr. Foltin jelenlegi kutatási projektje, amelyet a CIAS nem rezidens kutatójaként végez „Tanulmány az indexekről, összetett mutatókról és korai figyelmeztető jelekről a társadalmi-gazdasági előrejelzésben” címet viseli. Bár ez nagyon technikainak hangzik, az alapgondolat könnyen átélhető: hogyan tudjuk előre megbecsülni a társadalmak képességét arra, hogy jobban elnyeljék, feltartóztassák a természeti katasztrófáktól a politikai instabilitásig terjedő zavarokat, mielőtt azok még válsággá eszkalálódnának?  

A kutató előző munkája az ellátási láncok kockázatelemzésére fókuszált. Ez alapozta meg a jelenlegi projektet, amely a logisztikától elindulva tágabb gazdasági és társadalmi távlatúvá bővíti a vizsgálatot.  

Dr. Foltin független kutatóként dolgozik a CIAS-nál, felhasználja kollégái inputját, de az elemzést és a fejlesztést maga irányítja. A végső eredmény egy egyedi módszertan lesz, amely korai figyelmeztetéseket vezet be, hogy megfelelően lehessen reagálni a lehetséges zavaró eseményekre, és a rendelkezésre álló korlátozott társadalmi-gazdasági erőforrásokat úgy lehessen hasznosítani, hogy maximalizálják a kívánt hatásokat. A kutatási eredmények tudományos közlemények sorozatában jelennek meg, amelyek nemcsak az eredmények megosztását szolgálják, hanem a módszertan eredetiségének védelmét is. 

„Rájöttünk, hogy az ellátási láncok robosztussága nem csupán a logisztikáról és az ellátási láncokról szól, hanem arról is, hogy a gazdaságok és társadalmak hogyan képesek elnyelni a zavarokat — legyen az árvíz, áramszünet vagy kibertámadás” — magyarázza, hozzáfűzve, hogy a COVID-19 járvány alatt a világ saját szemével láthatta, hogy még a rendkívül optimalizált ágazatok, például az autóipar is sérülékeny: „Volt olyan autógyár, amely készen állt (volna) a termelésre, de egyetlen hiányzó alkatrész mozdulatlanságra kárhoztatta.” 

A CIAS-nál végzett jelenlegi kutatásának középpontjában egy Biztonsági Index fejlesztése áll, egy összetett mutatóé, amely kormányoknak, vállalatoknak segít a korai vészjelek felismerésében, valamint a rendszerszintű sokkokra való jobb felkészülésben. Az index gazdasági teherbíróképességet, a háztartások sérülékenységét, kibervédelmet, környezeti kockázatokat és infrastruktúra-ellenállóképességet mérő indikátorokat tartalmaz. 

„Célunk nem az, hogy pontosan megjósoljunk eseményeket, hanem hogy megértsük, hol vannak a sérülékeny pontok, és mennyire ellenálló egy ország vagy egy egész régió,” magyarázza a kutató. Példaként említi a közelmúltbeli áramszünetet Spanyolországban és Portugáliában: „Gazdaságaink annyira függnek a digitális infrastruktúrától, hogy ha az internet leáll, minden megáll. A kérdés az, hogy képes-e egy társadalom elnyelni egy ilyen zavart és tovább működni?” 

Az egyik legmeggyőzőbb hasonlata a társadalom és egy hangyaboly párhuzamas: „Ha a boly egy része megzavarodik, a rendszer átszerveződik. A társadalmak is így működnek. Alkalmazkodnak. Túlélnek.” 

Dr. Foltin kiemeli, hogy a zavarok hatása nem mindig jelenik meg a hagyományos makrogazdasági mutatókban. „Még nagy földrengések vagy konfliktusok után is a makrogazdasági adatok, mint a GDP, stabilak maradhatnak — de a társadalmi hatás és a rendszerszintű nyomás mély és tartós lehet,”. A Biztonsági Index célja ezeknek a rejtett nyomásoknak a feltárása, és egy létfontosságú kérdés megválaszolása: Mi történhet a jövőben, ha a jelenlegi trendek folytatódnak? 

A kutató hangsúlyozza, hogy a Biztonsági Index sokféle felhasználó számára lehet fontos: „A kormányok ennek segítségével fókuszálhatnak a gyenge pontokra, mint például a kibervédelemre vagy a környezeti kockázatokra. A vállalatok pedig eldönthetik, hogy mely országban vagy régióban érdemes befektetni, ahol a beruházásaik kevésbé lehetnek kitéve a lehetséges zavaroknak. A segítségével a biztosítótársaságok is jobban felmérhetik a regionális kockázatokat.” 

Bár számos index létezik már, Dr. Foltin szerint az ő megközelítése egyedi: „Nem csupán meglévő indexeket kombinálunk. Olyan összetett mutatót építünk, amely a biztonságot és az ellenállóképességet alapvető tényezőként kezeli a társadalmi-gazdasági előrejelzésekben.” A kutató szerint az egyik kihívás a kutatásban a következetes és átfogó adatbázisokhoz való hozzáférés. Habár léteznek megbízható adatforrások, mint az Eurostat vagy az OECD, nem minden országot fednek le egyenlően, és az alkalmazott módszertanok időnként változnak. „Ez a nagy adatok korszakának paradoxona” — jegyzi meg. „Rengeteg információnk van, de amikor specifikus, strukturált és összehasonlítható adatokra van szükség, gyakran hiányosságokkal szembesülünk.” A több adat minden bizonnyal javítaná az előrejelzéseket, de a modell már most is „korai figyelmeztető jeleket küld, amelyek segítenek előre jelezni a társadalmi és gazdasági feszültségeket, még mielőtt azok teljes mértékben megjelennének.”