A mesterséges intelligencia egyre fontosabb szerepet játszik az üzleti fenntarthatóságban, de önmagában nem jelent megoldást a vállalatok előtt álló kihívásokra. Hogyan teremthet valódi értéket az AI, és miért nélkülözhetetlen az emberi felelősség és ellenőrzés? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Corvinus Institute for Advanced Studies (CIAS) AI & Sustainability Workshopjának résztvevői a Gellért Green programsorozat keretében.  

A workshopot Szántó Zoltán Oszkár, a CIAS dékánja nyitotta meg. A nemzetközi szakmai találkozón kutatók, oktatók, szakértők és hallgatók előadásokon, valamint két tematikus kerekasztal-beszélgetésen vizsgálták a mesterséges intelligencia és a fenntarthatóság tudományos, oktatási és gyakorlati kapcsolódási lehetőségeit. 

Ásványi Katalin, az egyetem fenntarthatóságért felelős dékánja a Corvinus fenntarthatósági eredményeit és az AI & Sustainability Transition Lab célkitűzéseit mutatta be, kiemelve az oktatás, a kutatás, az intézményi működés és a nemzetközi együttműködések összekapcsolásának lehetőségeit. 

A technológia eszköz, nem önálló megoldás 

Az AI akkor teremt tartós értéket, ha javítja a vállalati döntések minőségét, és hozzájárul a gazdasági, irányítási, társadalmi, etikai és környezeti eredmények mérhető javulásához. A fenntarthatóság ugyanis nem merül ki a környezeti terhelés csökkentésében: a vállalatoknak pénzügyi életképességüket a munkavállalók, a közösségek, a társadalom, a környezet és a jövő generációk érdekeivel is össze kell hangolniuk. 

A mesterséges intelligencia több területen is segítheti ezt a munkát. Elemezheti a kibocsátásra, az energia- és vízfelhasználásra vonatkozó adatokat, támogathatja az erőforrások hatékonyabb elosztását, felismerheti az ellátási láncok kockázatait, és előrejelzésekkel segítheti a stratégiai döntéseket. 

A vállalatoknak ugyanakkor a pénzügyi és a nem pénzügyi teljesítményt együtt kell értékelniük. A gazdasági eredmények és az ESG-célok – vagyis a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok – erősíthetik egymást, de konfliktusba is kerülhetnek. Ezért fontos, hogy a célokat, a kompromisszumokat és a teljesítménymutatókat átláthatóan határozzák meg. 

Tudományos és kutatási perspektívák – nemzetközi párbeszéd 

A workshop első, „AI & Sustainability: Scientific / Research Perspectives” című kerekasztal-beszélgetésén Zabihollah Rezaee moderálásával Saeid Homayoun (University of Gävle, Svédország), Carsten Dirk Schultz (University of Hagen, Németország), Csapó Ádám (a Corvinus AI-ért felelős dékánja) és Köves Alexandra (a Corvinus professzora, az ESEE elnöke) vett részt. 

A beszélgetés lehetőséget teremtett a mesterséges intelligencia és a fenntarthatóság tudományos kapcsolódásainak, kutatási lehetőségeinek és az interdiszciplináris együttműködés jelentőségének megvitatására. A különböző tudományterületek és nemzetközi perspektívák összekapcsolása különösen fontos ahhoz, hogy az AI alkalmazásai ne csupán technológiai szempontból, hanem gazdasági, társadalmi és környezeti hatásaik alapján is értékelhetők legyenek. 

Folyamatos tanulás és emberi ellenőrzés 

A fenntartható értékteremtéshez nem elegendő egy jól működő algoritmus. Megbízható adatokra, egyértelmű felelősségi körökre és folyamatos emberi felügyeletre is szükség van. 

A workshopon bemutatott döntési modell öt egymásra épülő lépésből áll: először meg kell határozni a lényeges üzleti és fenntarthatósági problémát, majd mérhető kiinduló adatokat kell gyűjteni. Ezt követheti az AI-alapú elemzés, előrejelzés vagy optimalizálás, az eredmények alapján meghozott, ember által ellenőrzött döntés, végül pedig a hatások értékelése és az eredmények visszacsatolása. Így az AI alkalmazása nem egyszeri technológiai fejlesztés, hanem folyamatos tanulási és fejlesztési folyamat lehet. 

Mérni, bizonyítani, ellenőrizni 

A hiteles fenntarthatósági működés alapja, hogy a vállalatok ne csupán célokat fogalmazzanak meg, hanem eredményeiket megbízható adatokkal is alátámasszák. A GRI, az ISSB és a SASB jelentéstételi keretrendszerei, valamint az integrált jelentéstétel különböző információigényeket szolgálnak, de közös elvük, hogy a fenntarthatósági állításoknak ellenőrizhető teljesítményen kell alapulniuk. 

Az AI megkönnyítheti az adatgyűjtést és -elemzést, de nem helyettesíti az emberi felülvizsgálatot és a független ellenőrzést. Ez különösen fontos az úgynevezett agentikus AI-rendszereknél, amelyek már önálló műveleteket kezdeményezhetnek, tranzakciókat indíthatnak vagy más digitális eszközöket vehetnek igénybe. Működésüknek ezért pontosan meghatározott határok között kell maradnia: döntéseiknek rekonstruálhatónak, műveleteiknek engedélyezettnek, adataiknak és tevékenységük nyomainak pedig ellenőrizhetőnek kell lenniük. A felelősségnek minden esetben azonosítható embernél kell maradnia. 

A workshopon Zabihollah Rezaee „AI & Sustainability: Global Perspectives” című előadásában nemzetközi nézőpontból is bemutatta az AI fenntarthatósági alkalmazásának lehetőségeit és kihívásait. 

Az AI és a fenntarthatóság a gyakorlatban és az oktatásban 

A második, „AI & Sustainability in Practice / Education” című kerekasztal-beszélgetésen Gáspár Judit, a Corvinus docense moderálásával Papp Dávid (a Corvinus Makerspace szakmai vezetője és a FabLab ügyvezetője), Jhanghiz Syahrivar (President University, Indonézia), Thi Anh Nhu Nguyen (University of Economics and Law, Vietnam National University, Ho Chi Minh City) és Zabihollah Rezaee vett részt. 

A beszélgetés az AI és a fenntarthatóság gyakorlati és oktatási kapcsolódási lehetőségeire irányította a figyelmet. Kiemelt kérdés volt, hogyan kapcsolhatók össze az új technológiák az innovatív oktatási módszerekkel, a hallgatói kompetenciafejlesztéssel és a valós fenntarthatósági kihívások megoldásával. 

A workshop résztvevői a Corvinus AI & Sustainability Transition Lab működésével is megismerkedhettek, amely lehetőséget teremt az interdiszciplináris tanulásra, a közös kísérletezésre, a prototípus-fejlesztésre és a kutatási együttműködésekre. A Lab célja, hogy az egyetemen megszerzett tudás és az új technológiák alkalmazása kézzelfogható fenntarthatósági megoldásokhoz vezessen. 

Nemzetközi együttműködés a fenntartható innovációért 

A workshop zárásaként Ásványi Katalin és Zabihollah Rezaee a szakmai párbeszéd folytatásának és a nemzetközi együttműködések kialakításának lehetőségeit hangsúlyozta. A rendezvény egyúttal fontos lépést jelentett az AI & Sustainability Transition Lab nemzetközi szakmai hálózatának építésében is. 

A Corvinus Egyetem a Labet olyan interdiszciplináris platformként kívánja működtetni, amely összekapcsolja a fenntarthatóság, a mesterséges intelligencia, az oktatás és a kutatás területeit, és lehetőséget teremt a valós környezetben megvalósuló kísérletezésre is. 

A kezdeményezés célja egy olyan együttműködési környezet kialakítása, ahol innovatív oktatási módszerek, kutatási kezdeményezések és gyakorlati fenntarthatósági megoldások fejleszthetők, tesztelhetők, majd szélesebb körben is alkalmazhatók. Ennek érdekében az egyetem az akadémiai szféra képviselőit, a hallgatókat, az ipari partnereket és a tágabb közösségeket egyaránt be kívánja vonni a közös munkába. 

A Lab nemzetközi szakmai fejlődésének támogatására megalakult az AI & Sustainability Transition Lab Nemzetközi Tanácsadó Testülete (International Advisory Board), amelynek négy felkért szakértője már elfogadta a tagságot:  

A testület célja, hogy stratégiai tanácsaival, nemzetközi tapasztalataival és kapcsolatrendszerével támogassa a Lab hosszú távú fejlődését, elősegítse a közös kutatási és oktatási kezdeményezéseket, valamint hozzájáruljon az innovatív fenntarthatósági megoldások kidolgozásához és szélesebb körű alkalmazásához. 

A workshop így nemcsak a szakmai párbeszédnek adott teret, hanem egy hosszú távú nemzetközi együttműködés alapjait is megteremtette. 

Fotók: Kenéz György