Ugrás a fő tartalomra
Vissza az eseményekhez2026.10.27.

Fenntartható városfejlesztés és a városok alkalmazkodása az éghajlatváltozáshoz: segíthet-e a mesterséges intelligencia?

2026. nov. 9. 09:40 - 11:20
2026.11.09. 09:40 – 2026.11.09. 11:20

Kutatási szeminárium José Lobo (Arizona State University) részvételével.

Helyszín: Gellért Campus, J.301 

Nyelv: angol 

Bemutatkozik a városok jövője: innováció, mesterséges intelligencia és fenntarthatóság 

Miért működnek a nagyvárosok annyira másképp, mint a többi város? Hogyan válnak egyszerre hatalmas innovációs motorokká, miközben összetett új társadalmi kihívásokat is szülnek? 

Csatlakozzon hozzánk José Lobo, az Arizona Állami Egyetem város- és fenntarthatósági tanulmányok terén nemzetközileg elismert tudósának lenyűgöző nyilvános előadására. A városi méretezés kutatásának kulcsfigurájaként, valamint az Amerikai Nemzeti Akadémiák Fenntarthatóságért Felelős Tudományos és Technológiai Kerekasztalának tagjaként Lobo professzor egyedülálló perspektívát kínál, összekötve a fizikát, a regionális tudományt, a városi közgazdaságtant és a komplexitás-tudományt. 

Előadásában a mesterséges intelligencia, a munka jövője és a fenntarthatóság között gyorsan kialakuló kapcsolódási pontokat vizsgálja, és egységes elemzési keretrendszert kínál a komplex társadalmi-gazdasági rendszerek jövőjét tekintve. 

Ez az esemény elengedhetetlen mindazok számára, akik a városi tudomány legújabb fejleményei iránt érdeklődnek, legyenek azok kutatók, egyetemi oktatók vagy hallgatók. 

A városokban összpontosul a világ éghajlati veszélyeinek egyre nagyobb része, ugyanakkor itt jön létre az a tudás, innováció és intézményi kapacitás is, amely elengedhetetlen a kihívások kezeléséhez. A várostudomány és a városi klímaadaptáció kutatása között azonban továbbra is gyenge a kapcsolat, ami korlátozza annak megértését, hogyan hangolható össze az alkalmazkodás a fenntarthatóság, a jólét és a társadalmi befogadás átfogó céljaival. 

Az előadás azt vizsgálja, hogy a mesterséges intelligencia legújabb fejlesztései miként segíthetnek áthidalni ezt a szakadékot. Az MI nemcsak az adatok integrációját és az előrejelzések pontosságát javíthatja, hanem képes hatalmas mennyiségű, sokféle forrásból származó információ elemzésére, a városi rendszerek közötti korábban rejtett összefüggések feltárására, alternatív alkalmazkodási forgatókönyvek kidolgozására és értékelésére, valamint a döntéshozatal támogatására bizonytalan körülmények között. 

Ezek a képességek új lehetőségeket teremtenek a klímaalkalmazkodás, a lakhatás, az infrastruktúra, a területhasználat, a gazdasági fejlődés és a társadalmi igazságosság közötti összhangok és kompromisszumok feltárására, a városrészek szintjétől egészen a teljes városi rendszerekig. 

A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű alkalmazása ugyanakkor fontos kérdéseket vet fel az elfogultság, az elszámoltathatóság, a számítási erőforrásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés, az adatkezelés és a környezeti terhelés kapcsán. A legsürgetőbb kihívás nem egyszerűen az, hogy miként alkalmazzuk az MI-t a városokban, hanem az, hogyan használhatjuk ezeket a technológiákat úgy, hogy erősítsék a városi társadalmak éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodóképességét, miközben elősegítik a fenntarthatóbb és méltányosabb városfejlődést. 

A témáról bővebben olvasható például: 

Lobo, J., Aggarwal, R. M., Alberti, M. és mtsai (2023): Integration of Urban Science and Urban Climate Adaptation Research: Opportunities to Advance Climate Action, npj Urban Sustainability, 3, 32. https://doi.org/10.1038/s42949-023-00113-0 

Az előadóról 

José Lobo professzor nemzetközileg elismert kutató, akinek munkássága a várostudomány, a gazdasági fejlődés, a technológiai változások, a fenntarthatóság és a komplex rendszerek metszéspontjában helyezkedik el. Az Arizona State University Fenntarthatósági Karának oktatójaként a városi közgazdaságtan, a gazdasági földrajz, a komplexitástudomány és a kvantitatív elemzési módszerek eszköztárát alkalmazza annak megértésére, hogy a városok miként hozzák létre az innovációt, a termelékenységet és a társadalmi-gazdasági változások szélesebb mintázatait. 

Lobo a városi skálázhatóság elméletének egyik meghatározó kutatója. Ez az interdiszciplináris kutatási irányzat arra törekszik, hogy általános elméletet alkosson az urbanizációról, magyarázatot adva a városok növekedésében, működésében és teljesítményében megfigyelhető visszatérő mintázatokra, különböző kultúrákban, politikai rendszerekben és történelmi korszakokban. 

Munkásságának egyik különlegessége a várostörténészekkel és régészekkel folytatott hosszú távú együttműködés. Kutatásai arra keresik a választ, hogy a mai városokban megfigyelhető működési mechanizmusok vajon jelen voltak-e az ókori városi településeken is. A modern és történeti városokból származó bizonyítékokat közös elemzési keretben vizsgálva olyan, az urbanizációra jellemző tartós mintázatokat igyekszik azonosítani, amelyek túlmutatnak az egyes helyszíneken és történelmi korszakokon. 

Az utóbbi években kutatásait a mesterséges intelligencia és a technológiai változások fenntarthatóságra, valamint gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásának vizsgálatára is kiterjesztette. Társszerzője volt a nagy visszhangot kiváltó „Toward Understanding the Impact of Artificial Intelligence on Labor” című PNAS-tanulmánynak. 2025-ben részt vett az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos, Műszaki és Orvostudományi Akadémiáinak „Artificial Intelligence for Sustainability: Maximizing Benefits for the United States” című programjának tervezőbizottságában, ahol a mesterséges intelligencia, a foglalkoztatás és a munkaerőpiaci átalakulás kérdéseiről szóló szakmai párbeszédeket moderálta. Az Arizona State University felkérésére jelenleg egy olyan új intézményi kezdeményezés kidolgozását koordinálja, amely a mesterséges intelligencia és a fenntarthatóság összekapcsolását célozza. 

Lobo emellett tagja az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos, Műszaki és Orvostudományi Akadémiái „Roundtable on Science and Technology for Sustainability” fórumának is, amely a kutatók, döntéshozók, vállalati vezetők és civil szervezetek közötti párbeszéd egyik meghatározó színtere a fenntarthatósági kihívások kezelésében. 

Pályafutása során kiterjedt nemzetközi kutatási együttműködéseket alakított ki európai, indiai, brazil, mexikói és kínai kutatókkal. Különösen jelentősek a kínai szakemberekkel folytatott közös kutatásai a fenntartható városfejlesztés, az urbanizáció és a városok éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása területén. Ezek a munkák jól tükrözik hosszú távú kutatói érdeklődését annak megértése iránt, hogy a városok miként őrizhetik meg gazdasági dinamizmusukat a környezeti változásokhoz és az egyre növekvő éghajlati kockázatokhoz való alkalmazkodás közben. 

Valamennyi érdeklődő egyetemi polgárt szeretettel várunk! Regisztráció nem szükséges. 

Szervező: Kocsis János Balázs egyetemi docens, Fenntartható Fejlődés Intézet, Gazdaságföldrajz és Városfejlesztés Tanszék. E-mail: janosbalazs.kocsis@uni-corvinus.hu.

Vágólapra másolva
×