Ugrás a fő tartalomra

Beszámoló a „Mennyit ér ma a jövő a kártérítésben?” c. konferenciáról

A konferencia ötletét Bárdos Péter, a Kártérítési és Biztosítási Jog folyóirat Szerkesztőbizottságának elnöke vetette fel Kiss Ferenc Kálmán A káregyezség és a járadékmegváltás néhány kérdése c. tanulmánya nyomán. A konferencia tematikájának kidolgozásában a Kártérítési és Biztosítási Jog folyóirat Szerkesztőbizottsága, az AIDA Biztosítási Jogi Egyesület mellett a Budapesti Corvinus Egyetem Számviteli és Jogi Intézete, valamint Operációkutatás és Aktuáriustudományok Tanszéke működött együtt.

A konferencia programja a járadék megváltásának – másik szokásos elnevezésével a tőkésítés – témáját helyezte a középpontba, de azt az általánosabb elméleti kérdést is diszkusszió tárgyává tette, hogy a jövőbeli érdeksérelmek és kártételek (elmaradt vagyoni előny, jövőben felmerülő költségek, esély elvesztése) mérése és kompenzációja hogyan történik, s hogy ez a gyakorlatban milyen kihívásokkal jár. A konferencia a kártérítés jövőbeli értékét, a járadék megváltásának témáját a gyakorlat felől közelítve, de elméleti alapkérdésekre is koncentrálva tárgyalta.

A konferenciát Prof. Dr. Bartus Tamás kutatási és akadémiai közösségért felelős Rektorhelyettes nyitotta meg. Örömét fejezte ki, hogy a 2023. május 10. napján megrendezett ,,Biztosítási piacról jogászoknak, biztosítási jogról közgazdászoknak” című konferencia után Corvinus ismét otthont adhat egy újabb konferenciának a biztosítási piac és a biztosítási jog témájában, együttműködve a kártérítési és biztosítási jog területén kitüntetett szakmai partnerekkel. A konferencia témája azért is tekintette figyelmet érdemlőnek, mert a Corvinus stratégiájában a multidiszciplinaritás a működési kiválóság egyik alappillére. A Rektorhelyettes a köszöntőjében kiemelte, hogy a Corvinus-on nagy hagyományai vannak az aktuárius, a számviteli és a gazdasági jogi tárgyak oktatásának. A Corvinus-on hosszú évek óta eredményes tanácskozással zárulnak az aktuárius képzéshez kapcsolódó konferenciák, szakmai rendezvények. 2022 őszén ünnepelte az aktuárius oktatás első harminc évét a Corvinus, az elméleti és gyakorlati aktuáriusképzés szakmai felelőse az Operációkutatás és Aktuáriustudományok Tanszék és a Biztosítási Oktató és Kutató Csoport. A sok évtizedes szakmai műhelymunkán alapuló Számviteli Tanszékünk – a két fő számviteli territórium mellett – kiemelt figyelmet fordít az audit, az informatikai vonatkozások és az ágazatspecifikus kérdések – mint pénzügyi szektor, államháztartási szektor stb. – oktatásra és kutatására. A nemzetközi számviteli és könyvvizsgálati standardok oktatásának és kutatásának területén is kiemelkedő a Tanszék kollégáinak a munkája.

Vékás Péter az aktuárius képzés szakfelelőse, egyetemi docens (Operációkutatás és Aktuáriustudományok Tanszék) az aktuárius képzést mutatta be röviden. Ismertetőjében utalt arra is, hogy a képzést megújították az adattudományok legaktuálisabb eredményeire figyelemmel.

Prof. Dr. Vékás Lajos az MTA rendes tagja, professor emeritus (ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék) a „Jövő és kártérítési jog: elmaradt haszon, esély elvesztése és általános kártérítés” c. előadásában a nem jogász hallgatóság számára is közérthetően indulva jutott el a kártérítési jog alapintézményeitől annak bemutatásához, hogy hogyan mérjük a kárt a jövőbeli károknál. A jövőbeli érdeksérelmekkel és kártételekkel (elmaradt vagyoni előny, jövőben felmerülő költségek, esély elvesztése), a járadékszámítással kapcsolatos joggyakorlatról az esetjogon keresztül adott összegző elméleti megállapításokat. Vékás Professzor előadásában az új Ptk. szabályait megalapozó kodifikációs célkitűzésekre és a korábbi joggyakorlatra figyelemmel beszélt a hatályos szabályozásról.

Dr. Kiss Ferenc Kálmán ügyvéd „A járadék-tőkésítés jogi problémái: utóper és baleseti járadék” c. előadását a hazai előzmények bemutatásával kezdte, kiemelve Benedek Károly 40 évvel ezelőtti „A baleseti járadék tőkésítése” c. tanulmányát (Biztosítási Szemle 1984/5-6. 102-104. o.), amelynek megállapításait később is hivatkozta. Fogalmi meghatározása szerint a tőkésítési megállapodás, a járadékmegváltás a kártérítési jogviszony részben vagy egészben egyezséggel történő módosítása, a jövőbeli kötelezettségek mostani tőkeösszeggel történő ellentételezése. A tőkésítés vagy a járadékfizetés közötti választást a tőkésítési káregyezséggel és az utóperrel kapcsolatos joggyakorlat, valamint a tőkésítés jogi szabályozása szempontjából értékelte, kitérve a tőkésítés előnyeire és hátrányaira is, a károsultra és a biztosítóra nézve is. A tőkésítés kapcsán hangsúlyozta a tájékoztatás jelentőségét a károsult szempontjából.

Kerényi István minősített magyar aktuárius, óraadó (BCE Operációkutatás és Aktuáriustudományok Tanszék) „A járadék megváltásának számszerűsítése és egyedi szempontok” c. előadásában a Bit. 123/A. § (4) bekezdésében foglalt szabályozásából indult ki, és annak értelmezéséhez az MNB egy vezetői körlevelét (2021. november 29.) idézte: „A hivatkozott jogszabályi rendelkezés alapján az MNB a járadék megváltási tőkeösszegének jelenértéke alatt a járadék tőkeösszegét érti”. Álláspontja szerint ez a megfogalmazás úgy lenne pontos, hogy „…a járadék megváltási tőkeösszegének jelenértéke alatt a járadék Szolvencia 2 szerinti biztosítástechnikai díjtartalékának legjobb becslését érti”. Előadásában rámutatott: a számításhoz használt képletben több olyan érték van, ami nem fix és annak meghatározása mérlegeléstől függ. Álláspontja szerint ebből következően az elmaradt haszon típusú károk számításánál a jogalkotó által rögzítettnek szánt határérték bizonytalan, de tapasztalata szerint utóbb ezeket az értékeket könyvvizsgálók nem bírálják felül, mert elfogadják a számítási módszer különbözőségeit. Az előadó a halandósági táblánál kívánatosnak tartaná a szabályozást a tekintetben, hogy milyen halandósági táblát kelljen alkalmazni. Utalt arra is, hogy a kamatlábnál van ugyan egy maximum jelenleg, ami meghatározza a minimális megváltási összeget, de ez álláspontja szerint túl kedvezőtlen a károsult számára, különösen inflációs időkben. Kerényi István előadásának végén kiemelte: értékelése szerint az nem helyes, hogy ha a károsult kezdeményezi a tőkésítést, akkor a Bit. 123/A. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség nem áll fenn, ilyenkor információs aszimmetria áll elő a károsult hátrányára.

Dr. Lakatos László Péter PhD FCCA okleveles könyvvizsgáló, jogász, intézetvezető egyetemi docens BCE Számviteli és Jogi Intézet „Pénz, Idő, Érték: a könyvvizsgáló és az igazágügyi szakértő szemével” c. előadásában elsőként a könyvvizsgáló és az igazságügyi szakértő szerepét hasonlította össze, majd a járadékmegváltást (számítását) értékelte a könyvvizsgáló és az igazságügyi szakértő szakmai szemszögéből. Bemutatta, hogy milyen szempontokat kell vizsgálnia a könyvvizsgálónak és az igazságügyi szakértőnek a tőkésítés lépései kapcsán, és hogy mindez hogyan képeződik le a számviteli beszámolóban. Kritikával illette, hogy a járadék tőkésítésének számításáról nem jogszabály, hanem egy MNB vezetői körlevél rendelkezik. Meglátása szerint a diszkontálás gyakorlati megvalósulása nagyon diverz, ami következetlen kockázatértékeléshez vezet. Mivel a diszkontálás végrehajtásának részleteire nincsenek szabályok, igen nagy szabadságot ad a gazdálkodóknak, így a gyakorlatban nagyon hasonló (akár azonos) helyzetek kapcsán akár nagyon eltérő számszaki eredmények születhetnek, ami az értékelés szempontjából nem szerencsés (nagyon nem). Kerényi Istvánhoz hasonlóan foglalt állást: a járadékmegváltás számításnál a képlet alapján többféleképpen lehet számolni, ami eltérő összegekhez vezet, de álláspontja szerint a könyvvizsgáló nem fogja ezt kifogásolni, mert elfogadja, hogy a képlet alapján többféle számítás is lehetséges. Dr. Lakatos László Péter előadását a járadékkal és annak megváltásával kapcsolatos tételeknek a pénzügyi kimutatásokban való megjelenésével összefüggő kérdések tárgyalásával zárta.

Az előadásokat egy kerekasztal-beszélgetés követte, ahol az előadók egymás előadásaira és gondolataira reflektáltak. A hallgatóság is aktív érdeklődéssel kérdezett. Az aktuárius kollégák a Ptk. járadékszabályairól tettek fel kérdést, illetve a tőkésítés és a járadékpiac lehetséges kapcsolódási pontjairól indítottak vitát. A MABISZ hallgatóságban jelenlévő képviselője jelezte, hogy biztosítási szektor igen nagy tapasztalattal rendelkezik a járadékok, a járadékok megváltása, tőkésítése tekintetében. A szektor évente több tízezres nagyságrendű járadékmegváltást kezel, ezek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a folyamat társadalmi megelégedettség mellett működik. A járadékok meghatározása, így azok megváltása is jelentős bizonytalansági elemeket tartalmaz mindkét fél oldalán, ezt a kockázatot azonban a felek kezelik, olyan anomália, ami szabályozói beavatkozást igényelne nem merült fel az elmúlt évtizedekben. Egy biztosító vezető jogtanácsosa pedig azt emelte ki, hogy az információhiány sokszor éppen a biztosító oldalán áll fenn, hiszen a kártérítést kérő fél egészségi állapota, személyi viszonyai csak korlátozottan ismerhetők meg a biztosító által, a másik felet pedig jellemzően specialista ügyvédek képviselik.

A konferencia meggyőző példája annak, hogy a biztosítási piac és biztosítási jog témájának ilyen többszempontú, több szakmai hivatás szemüvegén való megközelítése nemcsak érdeklődésre tart számot a gyakorló jogászok, aktuáriusok, könyvvizsgálók, számviteli és biztosítási szakemberek körében, hanem a különböző szakmai nézőpontok felszínre hozását, illetve ütköztetését, a közös gondolkodást is segíti. Az előadások utáni szakmai vita mutatta meg, hogy egy, a biztosítói oldalt bemutató előadás még inkább hozzájárult volna a téma teljesebb körű tárgyalásához.

Vágólapra másolva
×