A pápaválasztás a játékelméleti kutatók számára is érdekes, a konklávé ugyanis érdekes példája a minősített többségi szavazásnak. Mivel minden bíboros jól ismert közéleti személyiség, kiváló lehetőség nyílik az úgynevezett konvex szavazás tanulmányozásához. A konklávét a kutatók azért is tartják különlegesnek a szavazás szempontjából, mert más jellemző választási helyzetekhez képest a bíborosok nem alkotnak pártokat, frakciókat, és ugyan a pápaválasztó bíborosi testületben is megjelenhetnek politikai preferenciák, feltételezett szavazási blokkok, még sincs hivatalos pártstruktúra, és minden egyes bíboros függetlenül választja meg álláspontját. 

Kóczy Á. László, HUN-REN KRTK Közgazdaságtudományi Intézete (KTI) játékelmélet-kutató igazgatója, valamint Sziklai R. Balázs, az intézet kutatója és a Budapesti Corvinus Egyetem docense vezetésével már 12 évvel ezelőtt is vizsgálták a pápaválasztás szavazási folyamatát, és az akkor kevéssé esélyesnek tartott, későbbi Ferenc pápát a három legesélyesebb jelölt közé sorolták.  

Most a kutatók hasonlóképpen elvégezték a rangsorolást. A kutatók úgy gondolják, hogy a Ferenc pápa által képviselt szegénységhez és egyházi reformokhoz való viszonyulás meghatározó lesz a választáskor, ezért a rangsorolás módszerét a származási országra jellemző GDP és az illető progresszivitása alapján alakították ki. A lista élén Michael Czerny cseh származású kanadai jezsuita szerzetes, katolikus püspök, bíboros áll 13,2 százalékkal. 

Az amerikai bíboros, Kevin Farrell kiesett a legjobb tíz közül az elért 8,6 százalékkal. Jó eséllyel indulnak még a német bíborosok, Reinhard Marx (7,7 százalék, 13. hely), Gerhard Ludwig Müller (7,5 százalék, 16. hely) és Kurt Koch (7,4 százalék, 17. hely), míg az afrikai bíborosok közül a Közép-afrikai Köztársaságból származó Dieudonné Nzapalainga érte el a legjobb helyezést 7,6 százalékkal, amivel a 14. helyre került. Erdő Péter bíboros 3,5 százalékkal a 65. helyet foglalja el a listán. 

A kutatás szerint nem valószínű bármely 90 bíboros egyforma kombinációja, hanem karakteres különbségek vannak ezeken a területeken. Feltételezték, hogy egy jelölt, aki elfogadható egy progresszív és egy konzervatív bíboros számára, elfogadható lesz egy mérsékelt bíboros számára is. Mivel Ferenc pápa sok bíborost nevezett ki Európán kívülről, az elmúlt 12 évben a pápaválasztó testület összetétele jelentősen megváltozott, így Európa már csak a pápaválasztók mintegy harmadát adja, és sokkal több progresszív bíboros található a testületben. A bíborosok progresszivitás szerinti besorolását mesterséges intelligencia végezte. 

A kutatók az elemzésükben figyelmen kívül hagyták a preferenciák változását, valamint az esetlegesen játszott stratégiai játszmákat, és a választási folyamat befolyásosabb bíborosait azonosítják pozícióik alapján. Az elemzés feltételezi, hogy a megválasztott pápa hasonló lesz ezekhez a befolyásos személyekhez, akik maguk is valószínűsíthető jelöltek. A vizsgálat az a priori szavazási befolyás mérésén alapul, és abból indul ki, hogy aki a mérleg nyelve lehet a választáson, annak nagyobb befolyása lesz a szavazáskor. 

A kutatók szerint ugyan az általuk használt mérőszámok messze nem tökéletesek, összességében mégis jó megközelítést adnak. A kutatók ezzel – a pápaválasztás kutatási szempontból különleges rendszerének vizsgálatán túl – megmutatják, hogy a tudomány adatok alapján valódi viszonyokkal foglalkozik, és jobban segíti megérteni az erővonalakat és történéseket, mint például felszínes benyomások és vélemények özöne a közösségi médiában. A kutatók az olyan bonyolult helyzetekben is, mint amilyen a pápaválasztás, az elérhető legjobb predikciót képesek felmutatni. 

Az új pápát a 80 év alatti bíborosokból álló Pápai Konklávé választja meg, kétharmados többséggel. Ez Ferenc pápa megválasztásakor 115 bíborost jelentett, most 133-an szavaznak. A választási szabályok bonyolultak, több szavazási forduló is lehetséges, és a bíborosok álláspontjai változhatnak és változnak is.  

Forrás: a HUN-REN KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének közleménye