A kereskedelem elősegítheti a fenntarthatóságot – A Corvinus Egyetem vezette az Európai Unió Trade4SD projektjét

A Trade4SD (Trade for Sustainable Development, magyarul: Kereskedelem a fenntartható fejlődésért) projekt célja az volt, hogy feltárja, a nemzetközi kereskedelem hogyan tudja előmozdítani a fenntartható fejlődési célokat. A projekt az egyetemet is sújtó uniós pénzügyi szankciók előtt, 2021-ben indult és idén májusban zárult le.
Jámbor Attila projektvezető — aki egyben a Corvinus Fenntartható Fejlődés Intézetének a vezetője — rendkívüli eredménynek tartja, hogy az egyetem nem csak résztvevőként, hanem első ízben kezdeményezőként, koordinátorként is helytállt egy nemzetközi kutatási program irányításában. “A Trade4SD egy 4 millió euró támogatással megvalósult projekt volt, ami magyar viszonylatban nagyon nagy dolognak számít, különösen, hogy Európa-szerte jelentős a verseny az ilyen projektek elnyeréséért” – hangsúlyozza a kutató. A négy évvel ezelőtt benyújtott pályázatuk minősége kiemelkedő volt, a maximális 15 pontból 14,5 pontot értek el a szakmai értékelésen.
A Trade4SD projektben 10 országból 13 partner vett részt főként Európából, de voltak közreműködő partnerek Ghánából és Vietnámból is. A kutatók számos nemzetközi szervezet és intézmény – az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságai, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és a Kereskedelemi Világszervezet (WTO) – együttműködésére támaszkodtak. A felmérésekbe nemzeti hatóságokat, minisztériumokat is bevontak, hiszen csak így volt lehetséges átfogó képet kapni az egyes országok helyzetéről.
A kutatás fő következtetése, hogy továbbra is a kereskedelem liberalizációja a fő irány, amit követni kell, de a fenntartható fejlődéshez szükség van agrár– és környezetpolitikai intézkedésekre, mint amilyen például az EU által szorgalmazott karbonadó vagy az erdőirtás visszaszorítása. A projektben részt vett szakértők állítják, hogy a kereskedelem és a fenntarthatóság céljai nem állhatnak szemben egymással. “A fenntarthatóság akkor működik, ha a termelők és a helyi közösségek érdekeit is figyelembe veszik. A kereskedelem eszköz, nem akadály”, fejti ki Jámbor Attila. A szakemberek ezért is szorgalmazzák többek között a vidéken élők jövedelmének a növelését, a termelők, különösen a kistermelők piacra jutásának a támogatását és a nők foglalkoztatásának elősegítését a mezőgazdaságban (utóbbi előnyeit egy friss corvinusos tanulmány is aláhúzta, amely szerint a nők fenntarthatóbban gazdálkodnak – a szerk.).
A kutatás eredményeként született javaslatok között szerepel, hogy a fenntarthatósági célokat erőteljesebben kell beépíteni a kereskedelmi megállapodásokba, kidolgozásuk során jobban figyelembe kell venni a helyi érdekeket, a fenntarthatóság szintjét mérni kell a kereskedelmi megállapodásokban, és erősíteni kell a kohéziót, a koordinációt az EU döntéshozatali folyamataiban. ”Gyakori, hogy egy brüsszeli irodából fogalmazzák meg a szabályokat, anélkül, hogy megkérdeznék a helyieket, ők mit akarnak” – magyarázza Jámbor Attila.
Mivel a projektet az Európai Bizottság támogatta, a javaslatok elsősorban az uniós döntéshozóknak szólnak. De az üzeneteknek relevanciájuk van a nemzeti kormányok számára is, hogy ők hogyan alakítják a kereskedelem– vagy agrárpolitikájukat. Jámbor Attila szerint hazai szinten az eredmények hozzájárulhatnak ahhoz, hogy javuljon a magyar agrárgazdasággal és vidékfejlesztéssel foglalkozó minisztériumok közti koordináció, és kialakuljon egy szélesebb körű szakmai párbeszéd.
A projekt hivatalos, májusi zárása után több tanulmány is megjelenik az eredményekről, augusztusban az EuroChoices nevű rangos szakmai folyóirat különszámot szentel a Trade4SD kutatási eredményeinek.
Jámbor Attila nem tagadja, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat kereskedelempolitikája “keresztbe tesz” a projektjükben megfogalmazott szándékoknak: “A washingtoni kormányzat kizárólag a saját egyéni érdekeit próbálja érvényesíteni, a mi projektünk viszont arról szól, hogy próbáljunk meg globális érdekeket figyelembe venni, ha már fenntarthatóságról beszélünk”, hangsúlyozza. Fenntarthatóságot ugyanis nem lehet elérni globális összefogás nélkül.