A rendezvény házigazdája, Zilahy Gyula, a Corvinus professzora, az ISDRS elnöke üdvözlő beszédében kiemelte, hogy a fenntartható fejlődés koncepciója már több mint 30 éve mutat utat a kutatók számára, és számot kell vetni azzal, hogy mit jelent a fenntarthatóság napjainkban: mit értünk el, mi változott és milyen új kihívásokkal kell szembenéznünk? Kiemelte továbbá, hogy idén a fenntarthatóság és a mesterséges intelligencia kapcsolata az esemény kiemelt témája, és hogy a konferencia kiad egy állásfoglalást is „Budapest Declaration” címmel. Ennek célja, hogy felhívja a figyelmet a fenntarthatósági kutatások fontosságára (a nyilatkozatot hamarosan közreadjuk). 

Bruno van Pottelsberghe, a Corvinus rektora röviden bemutatta a több mint 100 éves Corvinust a résztvevőknek, illetve ismertette a Szenátus által a közelmúltban elfogadott új intézményfejlesztési stratégia, a Híd-stratégia főbb elemeit. Külön hangsúlyozta, hogy kiemelt fókuszt kap az Egyetem nemzetköziesítése, valamint két transzverzális téma: a fenntarthatóság és az AI. 

A nepáli természet és egy váratlan Petőfi–idézet 

Dinesh Bhuju, a nepáli MICD, Mid-West University ügyvezetője, a Resources Himalaya Foundation elnöke a tavalyi, Katmanduban rendezett, 30. ISDRS konferencia tanulságaira és eredményeire reflektált előadásában. Meggyőződése, hogy a kutatás – különösen a fenntartható fejlődés témájában – az ISDRS „lüktető szíve”, míg Nepálban a fenntarthatóság kultúrája generációk óta beépült az emberek életébe, hiszen harmóniában éltek a természettel. A szervezetnek hála tudtak elindítani fontos kutatásokat például az energiaszegénység hatásairól a távoli hegyvidékeken élő lányok oktatására. Előadása végén váratlanul Petőfi Sándor, Az Országgyűléshez című versének egyik fő gondolatát idézte fel, amely szerint azért nehéz az előrehaladás, mert nem a valódi kezdeteknél látunk hozzá a dolgokhoz. „Ki képzel olyan templomépitőt, 
Ki a tornyot csinálja meg előbb?” – Idézte Dinesh Bhuju. 

Pro és kontra 

Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója, az ENSZ 77. közgyűlésének elnöke „Fenntarthatósági átmenet ellenszéllel és hátszéllel” című előadásában azt járta körül, hogy milyen nehézségekbe ütközik a fenntarthatósági törekvések megvalósítása, illetve milyen tényezők segítik az ezzel kapcsolatos célok elérését. Szemléletes példákon keresztül mutatta be, hogy már önmagában az mekkora kihívást jelent, hogy az SDG (Sustainable Development Goals) keretében megfogalmazott 17 célkitűzés megvalósulását mérjük, mivel nem áll rendelkezésre egységes módszertan. Ez viszont nagyon komoly problémát jelent, hiszen az egymásnak ellentmondó adatok a hitelesség rovására mennek.  

A fenntarthatósági fordulat megvalósulását nehezítő „ellenszél” összetevői között az egyre nagyobb geopolitikai rivalizálást nevezte meg, ami felülírja az összefogást, még akkor is, ha utóbbi lenne a logikus lépés. Kitért arra is, hogy a fegyveres konfliktusok hogyan gyengítik a fenntarthatósági törekvéseket. Előadásából kiderült, hogy míg 2019-ben 29 fegyveres konfliktus volt a világon, most 52 van, a globális védelmi kiadások pedig gyorsabban nőnek, mint a globális GDP. Ilyen helyzetben pedig a fókusz értelemszerűen máshova helyeződik, kevesebb figyelem és erőforrás jut a fenntarthatóságra.  

Kőrösi Csaba arról is beszélt, hogy a nemzetközi SDG-célok nemzeti implementálásával is komoly problémák vannak. Egyrészt a különböző beszámolók között nincs konzisztencia, másrészt a nemzeti stratégiai tervekbe nem épül be a fenntartható fejlődés. A fenntarthatósági átmenet pénzügyi támogatása például nem épül be stratégiailag a nemzeti költségvetésekbe, legfeljebb egy kis „extra” pénzt szánnak erre a célra, ami nem elég az érdemi változáshoz.  

A „hátszél” tényezői között sorolta fel, hogy a szélsőséges időjárás okozta katasztrófák miatt az emberiség kezdi egyre komolyabban venni a klímaváltozást. Emellett bizonyos technológiai lehetőségek is segítenek, mint például a mesterséges intelligencia, a kvantumszámítógépek vagy a fúziós energiatermelés. Biztató jel az is, hogy tavaly már majdnem kétszer annyi befektetés irányult a megújuló energiatermelésbe, mint a fosszilis energiahordozókba.   

Szeizmikus változások 

Wassen Barbara, az Energiaügyi Minisztérium klímaügyi és klímadiplomáciáért felelős utazó nagykövete „Globális energiakihívások” című előadásában hét, szeizmikusnak nevezhető változást mutatott be, amelyek alapvetően befolyásolják jelenünket, és hatással lesznek a jövőnkre is. A változó geopolitikai környezet, az energiaátmenet, a globális energiaellátással kapcsolatos biztonsági kockázatok, az energiaátmenet geopolitikája, az elektrifikáció, illetve a növekvő nyomás a versenyképesség növelésére egyaránt szóba kerültek előadásában.  

Kiemelte azt is, hogy mekkora jelentősége van napjainkban az alkalmazkodóképességnek. Cégvezetőkkel folytatott beszélgetéseit felidézve elmondta, hogy a COVID, majd az energiakrízis, a háború, a mesterséges intelligencia térhódítása teremtette helyzetek egyaránt új vezetői képességeket igényelnek.  

Előadása zárásaként Wassen Barbara hét pozitív üzenetet is megfogalmazott. Ezek között szerepelt, hogy a Párizsi megállapodás működik, már vannak eredményei. A globális együttműködés és a karbonkibocsátás csökkentésének fontossága pedig változatlan. 

Ördögi problémák és az egyetem fenntarthatósága 

Kerekes Sándor, a Corvinus professzor emeritusa személyes példáján keresztül mutatta be, mennyire nehéz eligazodni a különböző elméletek között és rátalálni a helyes útra. Hiszen napjainkban annyi a bizonytalanság és annyira összetettek a rendszerek, folyamatok, hogy még a mesterséges intelligencia támogatásával sem tudunk felmérni és kiküszöbölni minden kockázatot. Az előttünk álló strukturálatlan, “ördögi” problémák megoldásához próbálkozni kell, majd levonni a tanulságokat és így ciklikusan tanulni, fejlődni. 

Ásványi Katalin, az egyetem fenntarthatóságért felelős dékánja záróelőadásában röviden bemutatta, hogyan viszonyul a Corvinus a fenntarthatóság témaköréhez.  Az intézmény fenntarthatósági erőfeszítései négy pillérre épülnek: az oktatásra, a kutatói tevékenységre, az Egyetem társadalmi hatására és a saját működésében érvényesített fenntarthatóságra.  

A több nemzetközi elismerést is elnyert fenntarthatósági oktatási tevékenysége mellett a Corvinuson bátorítják a kutatókat és hallgatókat, hogy ebben a témában is végezzenek kutatásokat. Emellett nemzetközi projektekbe is bekapcsolódik az intézmény, és igyekszik a saját helyi közösségével, a vállalati partnerekkel, az alumniközösséggel és a jelenlegi hallgatókkal is minél több fenntarthatósági kezdeményezésben részt venni. Törekednek arra, hogy az Egyetem működése is minél fenntarthatóbb legyen, és az olyan kisebb projektek, mint a közösségi növényültetés és komposztálás mellett nagyon büszkék arra, hogy a konferenciának helyet adó Gellért Campus az egyik legfenntarthatóbb oktatási épület az országban.