Megújult hallgatói visszajelzés: mit hoz az új MyView?
_20250522022820.png)
Hamarosan lezárul a tavaszi szemeszter, így folyamatban van a MyView–kitöltés, amely újragondolt tartalommal gyűjti a hallgatói visszajelzéseket. Az új digitális MyView még fejlesztés alatt áll, ezért a kérdőív kitöltése jelenleg papíron történik. Interjúnkból kiderül, hogy mi változott, hogyan hat ez a hallgatókra és az oktatókra, és mi történik a kitöltött kérdőívekkel a leadás után.
Nemrég debütált az új MyView–kérdőív. Miért volt szükség változtatásra?
Dósa Kata: Több szempontból időszerűvé vált, hogy hozzányúljunk. Egyrészt, a kérdőívet hozzá kellett igazítani a szintén megújítás alatt álló tanítási minőségfejlesztési rendszerünkhöz (CTE 2.0 koncepció), amelynek fontos mérőeszköze a hallgatói visszajelzés. Másrészt, rengeteg visszajelzés érkezett a korábbi kérdőívről, mind az oktatók, mind a hallgatók részéről. Az egyik leggyakoribb észrevétel az volt, hogy túl hosszú a 18 elemből álló kérdőív. Ezt fejenként akár 8-10 tantárgyra nézve valóban komoly munka volt kitölteni, ami sajnos a válaszok minőségén is látszott. A módosítástól ezért azt is várjuk, hogy növekedni fog a kitöltések száma. Bár a korábbi, 20% körüli arány átlagosnak számít a direkt ösztönző nélküli, online kitöltési rendszereknél, mind az akkreditációk, mind a saját oktatási minőségbiztosításunk szempontjából szükséges, hogy minél magasabb arányt érjünk el. Arról nem is beszélve, hogy csak így tudjuk pontosan meghatározni a fejlesztési irányokat a hallgatói elégedettség növelése érdekében.
Mészner Gergely: Az elhangzottakat csak megerősíteni tudom hallgatói nézőpontból. Őszintén szólva nem volt túl népszerű a korábbi MyView–kérdőív a diákok körében, miközben folyamatosan kaptuk az értesítéseket, hogy töltsük ki. Épp ezért a HÖK is abszolút támogatta a kérdőív átalakítását, és szívesen delegált képviselőket az ezen dolgozó projektcsapatba.
| Hogyan zajlott a MyView-kérdőív megújítása? A CTE 2.0 koncepción is dolgozó projektcsapat a változtatásokat a vonatkozó szakirodalom, nemzetközi benchmarkok, valamint az oktatói és a hallgatói meglátások figyelembevételével eszközölte. A projektben minden érintett képviselve volt: oktató, akadémiai vezető, oktatásfejlesztő, oktatási minőségbiztosítási szakember, HR-szakértő, adatelemző, hallgató és digitális innovációs szakember is, akik mind a Corvinus polgárai. |
Melyek a legfontosabb változások, és milyen célt szolgálnak?
Dósa Kata: Rövidebb lett a kérdőív, aminek érdekében természetesen kompromisszumokat kellett kötnünk. Van három elem, amit kiemelnék, ezeket Gergőék, vagyis a hallgatói képviselet javaslata alapján priorizáltuk. Ezek az elvárások tisztaságáról, az órai magyarázok érthetőségéről és az oktató órán kívüli elérhetőségéről szólnak (4.,5., 6. elem). A hallgatók szerint ezek viszonylag gyakran megjelenő problémák, és amikor előfordulnak, akkor nagyon fájdalmasak. Mi pedig úgy gondoltuk, hogy ezek a minőségbiztosítás oldaláról is kardinális pontok. Az oktatók részéről olyan fenntartások voltak a korábbi kérdőívvel kapcsolatban, hogy egyes elemek túlságosan szubjektívek. A mostani kérdőív mögött a Critical Teaching Behaviors modell áll (Barbeau & Happel 2023), amely – ahogy a neve is utal rá – viselkedéseket mér, ami tanulható és fejleszthető, tehát nem az oktató személyiségére fókuszál.
Hogyan fogadják az új kérdőívet a hallgatók és az oktatók? Eddig milyen visszajelzések érkeztek?
Mészner Gergely: Több hallgatóval beszélgettem, aki kitöltötte az új MyView–t, és persze ismerem a csoporttársaim véleményét is. Azt kell mondanom, hogy alapvetően tetszik nekik, fontos előnynek tartják azt, hogy rövidebbé vált, és úgy ítélik meg, hogy egyszerűbbek és érthetőbbek kérdések.
Dósa Kata: Örülök, hiszen célunk volt, hogy hallgatóbarátabbá tegyük a kérdőívet. Az oktatói visszajelzések alapján a kollégák is előrelépésnek tartják az új verziót. Javaslatként felmerült, hogy mélyebbre áshatnánk bizonyos témákban, de a MyView-val nem ilyen típusú „mélyfúrás” a cél. Szintén többen jelezték, hogy olyan a kérdések megfogalmazása, mintha nem az oktatóra vonatkoznának. Ez is tudatos, és azt szolgálja, hogy a hallgató saját tanulására és élményére irányítsuk a figyelmet, tompítva az esetleges torzításokat. Tehát szisztematikus és aggodalomra okot adó problémák eddig nem merültek fel az új kérdőív kapcsán, de persze mindig lehet csiszolni rajta. Ezért nem is kérdés, hogy a jövőben újra megvizsgáljuk, érdemes-e rajta változtatni. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a papíralapú kitöltés nem ideális, de szerettük volna mielőbb orvosolni az előző kérdőív hiányosságait. Ez tehát most egy átmeneti megoldás addig, amíg a digitális felület fejlesztése folyamatban van.
Miért éri meg a hallgatóknak és a tanároknak aktívan és lelkiismeretesen részt venni a MyView kitöltésében, illetve kitöltetésében?
Dósa Kata: A mostani papíralapú kitöltésnél minden tárgy esetében az utolsó két alkalom valamelyikén kerül sor a visszajelzésre, amire az oktatók legalább 10 perc kitöltési időt biztosítanak. Az üres kérdőíveket és borítékokat az adott tárgy intézeti titkárságán veszik át, és az ő feladatuk a hallgatók tájékoztatása és a kérdőívek kiosztása. A kitöltés idejére ők természetesen elhagyják a termet az anonimitás biztosítása érdekében. Tehát a tanároknak az előző évekhez képest nagyobb szerepük van, és nekik alapvetően azért éri meg ebben részt venni, mert hasznos visszajelzést kaphatnak a hallgatóiktól, amit be tudnak építeni a tanítási gyakorlatukba.
A hallgatókra vonatkozóan egy átgondolt ösztönzési rendszert is szeretnénk a jövőben bevezetni, amiről folynak az egyeztetések, de konkrétumot még nem tudok mondani. Most azt tudom kiemelni, hogy az általuk szolgáltatott adatok visszacsatornázódnak a szakfejlesztésekbe és az oktatók teljesítményértékelésébe, ezért fontos szerepük van.
Mészner Gergely: Utóbbi azért fontos, mert ha a hallgatók látják és értik, hogy értelme van a visszajelzésnek, akkor szívesebben töltik ki a MyView-t. Ezzel együtt biztos, hogy segítene a kitöltési arány növelésében, ha a hallgatókat valamiféle direkt ösztönző motiválná. Hozzáteszem, szerintem a mostani kitöltésnél az is pozitívum, hogy a hallgatók az utolsó órák egyikén dedikált időt kapnak erre.
Mi történik a kérdőívekkel a kitöltés után?
Dósa Kata: A feldolgozását első körben egy szoftver végzi, amely szerencsére a szöveges értékeléseket is meglehetősen jól olvassa be, majd az oktatási analitikai kollégákhoz kerülnek az adatok további feldolgozásra. Ez egy összetett folyamat, aminek az a végeredménye, hogy mélyebb rálátásunk lesz az oktatói tevékenységre hallgatói szemszögből, és az információkat minden érintett megkapja, akinek ezzel teendője van, beleértve magukat az oktatókat is. Tehát a végeredmény ugyanaz, mint eddig, csak a mostani papíralapú kitöltésnél értelemszerűen hosszabb ez a folyamat.
Mészner Gergely: Ezen a ponton szeretném megjegyezni, hogy van egy olyan hallgatói igény, hogy számunkra is legyenek elérhetőek a visszajelzések. Ez a hallgatói kitöltés ösztönzése szempontjából is fontos kérdés: a hallgatók szívesebben töltenék ki a kérdőívet, akár digitális formában is, ha lenne az eredményekről visszacsatolás.
Dósa Kata: Ez egy teljesen jogos felvetés, és középtávon cél is a digitális MyView fejlesztésénél. Tehát abszolút megvan a szándék arra, hogy a hallgatókhoz is visszajuttassuk az értékeléseket.
Hol tart most a digitális MyView fejlesztése?
Dósa Kata: Remélhetőleg a következő félévtől már digitális formában tér vissza a MyView, de egyelőre még a böngészőből. Tervben van a MyView mobilapplikáció is, aminek köszönhetően majd kényelmesebben, reszponzív mobilfelületen végezhetik el a hallgatók a kitöltést, de ez egy hosszabb fejlesztési folyamat eredménye lesz.