Search
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Akadálymentesített nézet
Vissza a főoldalra

Nyolc oktatónk nyert támogatást az OTKA-pályázaton

2022-09-19 10:54:23

Fenntarthatósági kérdések, viselkedési torzítások, dolgozói jólét, mesterséges intelligencia-várakozások vizsgálatára és algoritmus-kutatásra is kap forrást a Corvinus az idei alapkutatási pályázatokból. A három vagy négy évre szóló projektekre összesen mintegy 256 millió forintot fordíthatnak kutatóink.

Kapcsolódó hírek

Kapcsolódó események

Corvinus Épület

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) keddi közleménye szerint több mint 350 kutató és kutatócsoport összesen 12,7 milliárd forint támogatást nyert az elkövetkező 3 vagy 4 évre az idei alapkutatási pályázatokon. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által meghirdetett 2022. évi pályázati kiírásra három kategóriában, összesen 1314 érvényes pályázat érkezett 46,9 milliárd forintnyi támogatási igénnyel. A kutatói életpálya elején álló pályázók közül 176 projekt nyert támogatást a Posztdoktori kiválósági program és a Fiatal kutatói kiválósági program kategóriában, amire idén összesen 5,7 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebben a kategóriában a Corvinusról egy kutató, Rigó Petra Renáta pályázott sikerrel az Új utak a belsőpontos algoritmusok kutatásában című témájával.

A már tapasztaltabb kutatók és az általuk vezetett kutatócsoportok a Kutatási témapályázat alprogramban igényelhettek támogatást sikeres alapkutatási témájuk továbbviteléhez, vagy éppen új, ígéretes témák kidolgozásához. Ebben a kategóriában 177 új projekt indulhat el, összesen 7 milliárd forint támogatással. A Corvinusról hét kutató nyert támogatást az alábbi témákban:

  • Bakó Barna: Viselkedési torzítások, meggyőzés és hiányos információ. Az információ szerepe a döntéshozatalban
  • Kocsis Tamás: A térbeli visszapattanó hatás és a fenntartható jólét
  • Mezősi András (konzorciumban): Lakóépületállomány- és villamosenergia-modellek integrált fejlesztése és dekarbonizációs forgatókönyvek elemzése
  • Szabó László: Hogyan tehető klímasemlegessé a háztartási energiafogyasztás Magyarországon karbonárazás nélkül?
  • Telegdy Álmos: A magyar vállalatok versenyképessége és a dolgozók jóléte: a menedzsment és a vállalatok közötti kapcsolatok szerepe
  • Tóth József: Mezőgazdasági klímaváltozási adaptáció és körforgásos gazdasági viselkedés
  • Vicsek Lilla Mária: Az MI-várakozások szociológiája: víziók a mesterséges intelligencia társadalmi és munkaerőpiaci szerepéről

Az OTKA-program ezen kívül magába foglalja a nemzetközi – kétoldalú magyar-osztrák és magyar-szlovén – kutatói együttműködésben megvalósuló projektekre igényelhető támogatásokat is. Ennek eredményhirdetése a közlemény szerint a közeljövőben várható, a társfinanszírozó külföldi partnerintézmény döntése után, további 800 millió forinttal támogatva a hazai kutatói közösséget.

Az összegzés szerint idén csaknem négyszeres volt a túljelentkezés az OTKA-programokra. Ezen belül egyre aktívabbak a kutatói utánpótlást jelentő fiatalabb generációk is, ugyanis 2018-hoz képest 50 százalékkal nőtt a posztdoktori és fiatal kutatói pályázatok száma. A nyertesek 38 százaléka 40 év alatti, közülük a legfiatalabb 29 éves, a legidősebb nyertes pályázó pedig 76 évesen indítja el új kutatási projektjét.

A pályázatok értékelése a hagyományoknak megfelelően többszintű eljárásban, egyéni bírálók és szakértői testületek bevonásával történt. Az értékelésben főszerepet játszott a benyújtott projekt tudományos jelentősége, újszerűsége, várható eredményei, az eredmények tudományos és társadalmi hasznosítása, emellett a korábbi kutatói teljesítmény, a publikációk számával és idézettségével mérhető tudományos eredmények is sokat nyomtak a latban.

Kitértek rá, hogy a bírálói munkában 2020 óta szerepet kap a tudományos teljesítményt mérőszámokkal kimutató, úgynevezett tudománymetriai rendszer, amely mérvadó adatbázisok, köztük kiemelten a Magyar Tudományos Művek Tára alapján ad objektív képet az egyes pályázók publikációs teljesítményéről, figyelembe véve az adott kutató karrierszakaszát (a PhD-fokozat megszerzése óta eltelt időt) és tudományterületét is.

“A nyertes projektek finanszírozását kezelő NKFIH továbbra is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a projektek egyszerűsített adminisztrációval, rugalmas költségelszámolással valósulhassanak meg, annak érdekében, hogy a kutatók elsősorban a kutatási eredményekre koncentrálhassanak, és minél hatékonyabban használhassák fel erőforrásaikat” – hangsúlyozták, hozzátéve, hogy a közfinanszírozott projektekkel szemben fontos követelmény a színvonalas publikálás, így a kutatási eredmények a nemzetközi tudományos közösség és a széles nyilvánosság számára is láthatóvá válnak. A nyertes kutatók feladata, hogy publikációikat az “open access” nemzetközi normái szerinti nyílt, térítésmentes hozzáféréssel is elérhetővé tegyék, melynek költségei az elnyert támogatásból finanszírozhatók – írta a KIM közleménye.

Bővebb információ az NKFIH honlapján itt és itt olvasható.

(MTI, Corvinus)

Vágólapra másolva
X
GEN.:2022.12.05. - 18:04:24