Ugrás a fő tartalomra
Vissza a főoldalra

Corvinus-kutatás: 6 trendnek lesz jelentős hatása a visegrádi országok fenntartható jövőjére  

2023-01-03 15:34:13

Nemzetközi kutatás tárta fel a V4-es országok Covid utáni helyreállítási lehetőségeit.
Corvinus Épület

A tavaly novemberben elkészült elemzés hat területet azonosított, amelynek növekvő súlya jelentős hatással lesz a régióra 2030-ig: a társadalmi polarizáció, az energetikai átmenet, a táv- és hibrid munka, a mesterséges intelligencia az egészségügyben, a kibertámadások veszélye és a mentális problémák. További három trendet pedig kritikus jelentőségűnek értékeltek. Magyar részről a Corvinus Egyetem kutatói működtek közre a vizsgálatban. 

A tanulmány cseh, lengyel, szlovák és magyar szerzői megvizsgálták azokat a lehetőségeket, amelyek a visegrádi országok (V4-ek) koronavírus-járvány utáni átalakulását a kívánatos fenntartható jövő felé irányíthatják. A 2021-ben indult, tavaly novemberben zárult kutatásban szakirodalmi elemzés alapján trendadatbázist hoztak létre, majd ebből 14 kulcsfontosságú tendenciát, valamint 28, ezek fejlődését befolyásoló tényezőt azonosítottak 7 területen: geopolitika, gazdaság, technológia, környezet, társadalom, oktatás, egészségügy. Ezután mind a négy ország belső érintetti csoportjai, majd pedig más európai országok külső jövőkutató szakértői értékelték a feltárt tendenciák és tényezők hatását a V4-es régió fenntarthatóságára. Ehhez az EU jövőjéről háromféle forgatókönyvet vettek alapul, amelyben az EU stratégiai céljai különböző mértékben teljesülnek. A cél az volt, hogy a politikai döntéshozók számára olyan kollektív válaszokat, ajánláslistát állítsanak össze, amelyek végrehajtásával az országok a külső kihívásoktól függetlenül sikeresen alkalmazkodni tudnak az új körülményekhez a fenntartható fejlődésért tett erőfeszítések közepette. 

A 14 trendből 6-ról bizonyosodott be a kutatásban, hogy az alapul vett forgatókönyvtől függetlenül jelentős hatása lesz a V4-es régióra 2030-ig: az erősödő társadalmi polarizáció, a gyorsuló energetikai átmenet, a táv- és hibrid munka növekvő népszerűsége, a mesterséges intelligencia elterjedése az egészségügyben, a kibertámadások növekvő fenyegetése és a fokozódó mentális egészségügyi problémák. További három trendet kritikus jelentőségűnek értékeltek a kutatók: a félretájékoztatás és az összeesküvés-elméletek terjedése, a V4-ek és a jobban teljesítő országok közötti szakadék fennmaradása az oktatás minőségében, valamint a jogállamisági viszonyok romlása. 

A magyar jövő formálása szempontjából nagyon fontos témakörök kerültek elő a kutatásban, amelyek kezeléséhez célszerű lenne igénybe venni a belső erőforrások mellett a nemzetközi együttműködést is. A hazai kutatók már elküldték a kutatás végeredményeként megfogalmazott politikai ajánlásokat a kormánynak és a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének, valamint konferencián is ismertették az eredményeket” – hívta fel a figyelmet a már megtett hazai hasznosítási lépésekre Hideg Éva, a vizsgálatban részt vevő egyik közreműködő, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója, az MTA Statisztikai és Jövőkutatási Tudományos Bizottságának elnöke. 

Ajánláscsomagok a trendek meglovaglására 

A fenntarthatóság eléréséhez olyan politikákra és stratégiákra van szükség, amelyek alkalmasak a negatív trendek csökkentésére vagy megállítására.  A V4-ek fenntarthatóságára ható negatív trendeket ugyanis sokkal erősebbnek ítélték a szakértők, mint a pozitív trendeket. Kilenc intézkedést fogalmaztak meg, amelyekkel a negatív trendek ellen lehet küzdeni: például a politikai döntéshozók és a polgárok közötti kapcsolat és párbeszéd javítását, a pártatlan, hiteles tartalmat és sokféle véleményt széles közönséghez eljuttató média biztosítását és olyan oktatási rendszerek megteremtését, melyekben kiemelt szerepet kap a kritikus gondolkodás, a társadalmi tudatosság és a jövőorientáltság fejlesztése. 

A tanulmányban trendenként külön-külön javaslatcsomagot állítottak össze a tendenciák negatívumainak mérséklésére és a pozitívumok kiaknázására, de hangsúlyozták: a szociális, technológiai, gazdasági és politikai innovációkat összekapcsoltan kell megvalósítani, és azokban minden érintetti körnek részt kell venni az egyénektől kezdve a nemzetközi együttműködésekig. Az energetikai átmenet kapcsán például a többi között a háztartások és az egyéni felhasználók bevonását ajánlják a nap- és szélenergia-termelésbe adókedvezményekkel és támogatásokkal, a növekvő társadalmi polarizáció csökkentésére olyan vállalatokat támogatnának, amelyek a társadalmi jóllétet előmozdító termékeket és szolgáltatásokat kínálnak, a táv- és hibrid munka lehetőségeinek kihasználásához a távmunkához való jog szabályozását és a társadalombiztosítási akadályok megszüntetését szorgalmazzák az egész EU-n belül.  

A kutatók közös jövőalkotási programot javasolnak 

A kutatók a trendek szerinti ajánlásokon túl további javaslatokat is megfogalmaztak, így hasznosnak látnák például, ha a V4-es országok a fenntartható fejlődési, innovációs potenciál növeléséhez és a szakmai ajánlások pozitív hatásainak felerősítéséhez egy olyan tárcaközi és interdiszciplináris munkacsoportot hoznak létre, amely a koronavírus-járvány utáni helyreállítással foglalkozik. A szerzők szerint a csoport regionális oktatási politikákat is kidolgozhatna a jövőorientált gondolkodás előmozdítására, és akár egy közös jövőalkotási oktatási programot is létrehozhatna annak érdekében, hogy a jövőről való gondolkodás és gondoskodás kultúrája jelen legyen a politikai döntéshozatalban.  

A tanulmány a „Fenntartható innovációs utak kialakulása a COVID-19 utáni fellendülés felé” című kutatási projekt eredménye. A projektet részben a Nemzetközi Visegrádi Alap finanszírozta, és a lengyelországi 4CF stratégiai kutatóintézet vezetésével, valamint cseh, szlovák és magyar egyetemi kutatók közreműködésével valósult meg. Magyar részről a Budapesti Corvinus Egyetem képviseletében Gáspár Judit, Hideg Éva és Márton András vett részt a vizsgálatban. Az eredményeket részletező tudományos publikáció még megjelenés alatt van, de az összegző és szakpolitikai döntéshozást támogató szakmai anyag már olvasható A pandémia tanulságai – Lehetőség a radikális és fenntartható változásra a V4 országaiban címmel a projekt honlapján angolul és a V4-országok nyelvein.  A kutatás főbb eredményéről szóló 20 perces konferenciaelőadás magyarul itt megtekinthető.

Vágólapra másolva
X
×
GEN.:2024.07.19. - 09:24:49