Egy hétköznapi környezetvédelmi gyakorlatra koncentrálva azt vizsgálták meg a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói, hogy a budapesti kerületekben milyen összefüggés mutatható ki a politikai beállítottság és e környezettudatos magatartás között. Előzetes hipotézisüket, miszerint a baloldali beállítottságú egyének pozitívabban viszonyulnak a környezetvédelemhez és környezettudatosabb a magatartásuk, a 2014-es és a 2019-es budapesti önkormányzati és európai parlamenti választási adatok segítségével tesztelték. Bakó Barna, Berezvai Zombor, Isztin Péter és Ráti József tanulmánya az East European Politics and Societies folyóiratban jelent meg április végén. 

A környezetbarát attitűd különböző környezetvédelemhez köthető tevékenységekben való részvétellel mérhető a vonatkozó szakirodalom szerint. Az egyik ilyen lehet például a szelektív hulladékgyűjtés. A kutatók által vizsgált időszakban (2013-tól 2020-ig) az összes kommunális hulladék mennyisége nem nőtt Budapesten, a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége viszont jelentősen emelkedett.  A Corvinus kutatói részben erre az adatra támaszkodva használják elemzésükben a szelektíven gyűjtött hulladék mennyiségét mint környezetbarát magatartást jelző változót.   

A 2014-es európai parlamenti és budapesti önkormányzati választásokhoz képest a 2019-es választásokon teret nyertek a baloldali pártok. Erre jó példa, hogy míg 2014-ben baloldali polgármesterjelölt csak öt helyen nyert a 23 budapesti kerületből, 2019-ben már 14 kerületben nyert baloldali jelölt. Ezzel egy időben a kutatók által elemzett adatokból az is kitűnik, hogy a fenntarthatóság kérdése egyre fontosabbá vált a magyarok számára.  

A Corvinus kutatóinak elemzéséből ugyanakkor az is látszik, hogy a jobboldali pártok általában nagyobb arányban veszítettek szavazatokat a 2019-es választásokon azokban a budapesti kerületekben, ahol kisebb mértékben nőtt a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége. Ezzel párhuzamosan, támogatottságuk kevésbé csökkent azokban a kerületekben, ahol a hulladékok szelektív gyűjtése jobban erősödött. A szerzők szerint a környezetbarát magatartás és a politikai preferenciák itthon is összefüggnek egymással, ahogyan ez a legtöbb nyugati országban megfigyelhető – csak éppen ellentétes módon: azok nem kötődnek olyan erősen a baloldali pártokhoz. 

A kutatók azt is hozzátették: a témával kapcsolatos korábbi nemzetközi kutatások is azt sugallják, hogy a politikai és a környezetvédelmi attitűdök közötti kapcsolat eltérő lehet a posztkommunista közép- és kelet-európai országokban. Amíg a nyugat-európai országokban alapvetően baloldali elköteleződéshez kapcsolódik a környezettudatos magatartás, addig a közép- és kelet-európai országokban inkább jobboldali politikai beállítódáshoz. Míg azonban ezt eddig csak kérdőíves (survey-típusú) adatgyűjtésekből lehetett látni, a Corvinus kutatóinak most publikált tanulmánya lett az első olyan kutatás, ami valós fogyasztói viselkedési mintázatokból is ugyanerre a következtetésre jutott.