Anthony Radev: a hallgató az első

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Szegedi Tudományegyetem szervezésében a felsőoktatási modellváltásról szeptember 26-án megtartott tanácskozás célja volt, hogy közös gondolkodással, a tapasztalatok megosztásával számot vessen az egyetemi modellváltás induló éveivel, levonja a tanulságokat és hogy felkészítse a résztvevőket a jövőre, az előttünk álló kihívásokra, valamint lehetőségek kiaknázására, az élesedő nemzetközi versenyre. A résztvevők az érintettek széles körét képviselték a Magyar Tudományos Akadémiától több egyetemen át a hallgatói érdekképviseletekig. 

Anthony Radev az előadásában elmondta, a Corvinus átalakításakor legelőször azt kellett megfogalmazni, milyen értékrend szerint kíván működni az egyetem. Ez lett a „diák az első” elv.  Az elnök kiemelte, büszke rá, hogy a Corvinus többmilliárdos fejlesztési programjai mind a hallgatók érdekét szolgálják, ilyen a MyCorvinus applikáció, a Navigátor karriertervező program és az oktatóknak szóló hallgatói visszajelzési rendszerek. 

Az előadó hangsúlyozta a meritokrácia fontosságát is. Az egyetem fő céljaként nevezte meg a valódi nemzetközi versenyképeséget, amit a piaci pozícióval (rangsorokkal), a diploma értékével és a hallgatói elégedettséggel tudnak mérni. A nemzetköziség nekünk nem alternatíva, ez egyszerűen elkerülhetetlen – emelte ki Anthony Radev. 

Az eredmények között említette: az életpályamodell elvárásait átfogalmazták, testre szabták, megduplázták az átlagos összjövedelmet, erőteljes, akár 25%-os differenciálással, a kutatási eredményesség megháromszorozták a megfelelő ösztönzőkkel. Hozzátette: Megújultak a képzések, megújult a szervezet is, szolgáltatói mentalitással, ennek köszönhetően óriásit javult a hallgatói elégedettség, emellett már negyven külföldi kolléga dolgozik a Corvinuson.  

Anthony Radev elmondta, az az álma, hogy oxfordi beosztás legyen a Corvinuson: a hallgató heti negyven órát fektessen a tanulmányaiba, amiből tíz tantermi óra, húsz csoportmunka és tíz egyéni felkészülés. Jelenleg még fordítottak az arányok, 24 tantermi órával, 6 óra projektmunkával, 10 óra egyéni felkészüléssel, de ezen érdemes lenne változtatni. 

Az előadás végén szóba kerültek a felvett, de nem beiratkozó hallgatói lemorzsolódás okai is, aminek kapcsán elhangzott: a Corvinus helyzete sajátos, hiszen sokkal nagyobb a gazdasági szakterületen a felsőoktatási verseny, mint pl. állatorvosi területen. Az egyetem elnöke aláhúzta: a minőségi felsőoktatáshoz több forrásra van szükség, pl. a bécsi WU egyetem 100 milliós eurós költségvetéséhez képest a Corvinusnak jelenleg 60 milliós kerete van, és nem látszik egyelőre, hogy honnan szerezhető meg a további 40 millió euró. Anthony Radev azzal zárta előadását: olyan versenyképes, jó minőségű diplomát adó egyetem a célja, amit büszkén tud ajánlani mindenkinek a külföldi felsőoktatási célállomások helyett. 

A teljes előadás visszanézhető a YouTube-on.