Ugrás a fő tartalomra
Vissza a hírekhez2026.11.19.

Aki nem utasítja el az azonos nemű párok gyermekvállalását, az nem feltétlenül támogatja is azt

Más-más tényezők állnak az azonos nemű párok gyermekvállalásának támogatása, illetve ellenzése mögött – derül ki egy 26 európai országra kiterjedő új kutatásból. A Budapesti Corvinus Egyetem és az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatói egy, a tudományos kutatásokban széles körben elterjedt feltételezést kérdőjeleznek meg: azt, hogy a támogatás és az ellenzés ugyanazon skála két végpontját jelenti.
Budapesti Corvinus Egyetem

A kutatók több mint 115 ezer válaszadó kérdőíves adatait elemezték, különös tekintettel arra, hogy a vallásosság, a politikai beállítottság, a nem és a generációs hovatartozás hogyan függ össze az azonos nemű párok gyermekvállalásával és örökbefogadási szándékával kapcsolatos attitűdökkel. 

Az eredmények azt mutatják, hogy azok a tényezők, amelyek az azonos nemű párok jogainak aktív támogatásával függnek össze, nem feltétlenül egyeznek meg azokkal, amelyek az aktív ellenzéshez kapcsolódnak. Azok az emberek például, akik alkalmanként részt vesznek vallási szertartásokon, kevésbé támogatták az azonos nemű párok jogait, ugyanakkor nem mutattak szignifikánsan erősebb ellenzést. A politikai beállítottság esetében a baloldali orientáció szorosan összefüggött a támogatással, míg a jobboldali beállítottság elsősorban az ellenzéssel mutatott erős kapcsolatot. 

A nők az azonos nemű párok jogát a gyermekvállalásra és az örökbefogadásra nagyobb arányban támogatták, mint a férfiak, az ellenzés mértéke viszont nem különbözött számottevően a két nem között. A kutatók szerint ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a nők a családi életben nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a szeretetnek és a gondoskodásnak, mint a hagyományos családi normáknak, ami elfogadóbb hozzáállást eredményezhet az azonos nemű párok gyermekvállalásával kapcsolatban. 

A kutatás eredményei tehát arra utalnak, hogy az azonos nemű párok gyermekvállalásával kapcsolatos társadalmi attitűdök nem írhatók le minden esetben egyetlen, az ellenzéstől a támogatásig terjedő skálán. Ehelyett a támogatást és az ellenzést két különálló változóként érdemes vizsgálni. 

Mindez azt jelenti, hogy amikor egy társadalmi kérdés kapcsán pusztán arra kérdezünk rá, hogy az emberek „támogatják vagy ellenzik” azt, két eltérő folyamat maradhat rejtve: egyrészt az, hogy milyen tényezők ösztönzik az aktív támogatást, másrészt az, hogy mi vált ki aktív ellenállást. 

„Reméljük, hogy tanulmányunk más tudományterületek kutatóit is arra ösztönzi, hogy külön vizsgálják a támogatás és az ellenállás mögött meghúzódó mechanizmusokat, mind elméleti, mind empirikus szempontból. Ugyanis a negatív érzések mérséklése más, mint a pozitív érzések erősítésel” – mondta Bartus Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a tanulmány első szerzője. 

A kutatás eredményeit 2026 szeptemberében publikálták először a Journal of Homosexuality című tudományos folyóiratban, a tanulmány szerzői Bartus Tamás, Szalma Ivett és Takács Judit. 

Vágólapra másolva
×