E változások néhány kulcselemét jártuk körül szeptember 17-én a Gellért Campuson az Educatio folyórat idei második számának bemutatóján, mely a Felsőoktatás – társadalom – gazdaság címet viseli. 

A folyóirat tanulmányai a felsőoktatás előtt álló legaktuálisabb, egymást erősítő kihívásokat tárgyalják. A kutatók az MI térnyerésének hatásait, az egyetemek és vállalatok új együttműködési formáit, a hallgatói szerepek átalakulását, a rövid ciklusú képzések terjedését, valamint az európai egyetemi szövetségek megjelenését elemzik. Írásaik azt mutatják be, hogyan alakítják ezek a trendek a felsőoktatás intézményi szerkezetét, működését és jövőbeli irányait. 

• A mesterséges intelligencia hatása: Szakadát István tanulmánya történeti áttekintéssel és a lehetséges jövőbeli irányok ismertetésével vizsgálja, hogyan formálja át az MI a tudástermelést és az oktatást. A kérdések nyitottak, de az egyetemek számára létfontosságú a válaszkeresés. 

• Az egyetem–vállalat kapcsolatok átalakulása: Hőgye Adél, Rabb Szabolcs és Trautmann László bemutatják, hogy az egyetemek egyre inkább vállalkozói szereplőkké válnak, és a kamarák fontos közvetítői a tudástranszfernek. Empirikus kutatásuk újszerűen a vállalatok motivációit tárja fel. 

• A hallgatói összetétel változása: Szemerszki Marianna arra hívja fel a figyelmet, hogy a nappali tagozatos hallgatók egyre nagyobb része teljes állásban dolgozik, ami új intézményi rugalmasságot követel meg. 

• Rövid képzések és mikrotanúsítványok terjedése: Derényi András az új, rövid ciklusú képzési formák térnyerését elemzi. Ezek rugalmasak és munkaerőpiac‑orientáltak, de beépítésük a hagyományos rendszerbe komoly szabályozási és minőségbiztosítási kérdéseket vet fel. 

• Az európai felsőoktatás intézményi átalakulása: Hrubos Ildikó tanulmánya az Európai Bizottság kezdeményezésére létrejött új egyetemi szövetségeket mutatja be, amelyek a Bologna‑folyamat régóta fennálló akadályait kívánják meghaladni. 

• Az Európai Diploma terve: A szövetségek célja a nemzetközi mobilitás erősítése és az együttműködés elmélyítése. A legambiciózusabb kezdeményezés az Európai Diploma bevezetése, amely automatikus tanulmányelismerést és saját akkreditációs rendszer kialakítását igényli. 

A rendezvényen Hrubos Ildikó szerkesztői bevezetője után a tanulmányok szerzői ismertették kutatási eredményeiket, majd korreferátumok hangzottak el. 

Pásztor Adél, a Corvinus Egyetem Társadalom- és Politikatudományi Intézet vezetője, Barta Márton, a BME Fenntartó Zrt. jelenlegi és a Rajk Szakkollégium egykori vezetője, illetve Nagy Boldizsár, egyetemi hallgató, a Széchenyi István Szakkollégium vezetője hozzászólásukkal árnyalták az Educatio 2026/2. számában felvázolt trendeket.  

Nyitókép: Kenéz György