Ugrás a fő tartalomra
Vissza2026.10.02.

Németh Krisztián értekezéstervezetének vitája – a magyar monetáris politika koherenciája

2026. nov. 12. 15:30
Németh Krisztián doktorjelölt 2026. november 12-én, csütörtökön 15:30-kor védi meg értekezéstervezetét, amely a 2013 utáni magyar jegybanki politika koherenciáját vizsgálja. A hibrid formában, angol nyelven tartott vitára minden érdeklődőt várunk.
2026.11.12. 15:30
Budapesti Corvinus Egyetem

Időpont: 2026. 11. 12. 15:30—17:00 

Helyszín: C510 

Formátum: hibrid – a vitán személyesen és online is részt lehet venni 

Nyelv: angol 

A Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudomány Doktori Iskolája tisztelettel meghívja az érdeklődőket Németh Krisztián doktorjelölt értekezéstervezetének nyilvános vitájára. Az értekezéstervezet címe: The Coherence of the Hungarian Monetary Policy Between 2013 and 2025. 

Témavezető: Medve-Bálint Gergő 

Az értékelő bizottság elnöke: Szunomár Ágnes 

Opponensek: Molnár Gábor Tamás (BCE), Piroska Dóra (CEU) 

Titkár: Szabó Imre Gergely 

A kutatásról 

Egy fragmentálódó globális rendben, ahol a jegybanki függetlenség egyre több kihívással néz szembe, a dolgozat a kis, nyitott és transznacionálisan integrált gazdaságok monetáris politikájának koherenciáját vizsgálja. Empirikus esetként Magyarország 2013 utáni gazdaságpolitikáját választja – annak tartóssága, folytonossága és úttörő jellege miatt. 

A három tanulmányból álló, cikkalapú disszertáció először feltérképezi a kelet-közép-európai gazdaságpolitikai modelleket, és egy értékelési keretet dolgoz ki. Erre építve azonosítja, hogy a Magyar Nemzeti Bank intézkedései melyik elméleti modellel mutatják a legnagyobb összhangot (belső koherencia), majd megvizsgálja a monetáris és a fiskális politika illeszkedését (külső koherencia). 

Az MNB három zászlóshajó-programjának – a Növekedési Hitelprogram, az Önfinanszírozási Program és a Kötvényvásárlási Program – elemzése azt mutatja, hogy a magyar monetáris politika a gazdasági nacionalizmus logikáját követte: csökkent a jegybanki függetlenség, erősödött a fejlesztési banki funkció, és jellemzővé vált a gazdaság felfűtése. A dolgozat egyúttal új elméletet dolgoz ki a fiskális-monetáris együttműködés volatilitásának magyarázatára olyan országokban, ahol az intézményi centralizáció magas, de a de jure függetlenség formálisan fennáll.

Vágólapra másolva
×