Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Vissza a főoldalra

Miért éri meg doktori képzésre jelentkezni?

2021-04-09 07:19:03

Meghosszabbított jelentkezési határidő: május 9.

Mihez kezdhet egy frissdiplomás az egyetem elvégzése után? Sokan a szokásos utat követik, teljes munkaidős állást vállalnak, elkezdenek haladni a ranglétrán, vannak azonban, akik úgy döntenek, doktori képzésre jelentkeznek – akár munka mellett is. Utánajártunk, mégis miért éri meg megszerezni a PhD fokozatot, mennyire rögös az odáig vezető út és milyen lehetőségei vannak annak, aki úgy dönt, belevág.

Budapesti Corvinus Egyetem

Jó néhány év elköteleződést jelent a doktori képzés, de Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója, a Gazdálkodástani Doktori Iskola vezetője, a Marketing Intézet Turizmus Tanszék professzora szerint hosszú távon nagyon jó befektetés, ami idővel megtérül.

– mondta a professzor, hozzátéve, a doktori képzésre való jelentkezés nem jelent végleges elköteleződést az akadémiai pálya iránt, sokan vannak, akik a PhD fokozat megszerzése után a versenyszférában futnak be karriert.

A Corvinuson jelenleg négy doktori iskolába várják a jelentkezőket, iskolánként 15-20 fő kezdheti majd meg a képzést. Úgynevezett kétutas doktori képzésről van szó, amely akadémiai pályát kínál a felsőoktatásban/kutatásban elhelyezkedni kívánók számára és szakértői pályát azok számára, akik a tudományt a gyakorlatba kívánják átültetni.

– mondta a szakember, aki hozzátette, a magyar társadalom 0,25 százalékának van PhD vagy azzal egyenértékű fokozata, vagyis nagyon szűk csoportról van szó, akik a tudomány eszköztárával felvértezve szemlélik és formálják a világot, de, véleménye szerint, a jövőben felértékelődik majd a kutatók és a szakértők szerepe.

Mégis miért lehet vonzó az akadémiai életpálya a fiatalok számára?

Michalkó Gábor szerint doktori képzésre eleve azok jelentkeznek, akik értékelik a változatosságot, fontos számukra az önmegvalósítás, szeretnek másokkal együtt dolgozni és hajtja őket a kíváncsiság.

– mondta a szakember.

A tudást pedig már a képzés évei alatt aprópénzre lehet váltani: a hallgató tarthat kurzusokat az egyetemen, elnyerhet kutatói ösztöndíjakat, részt vehet kisebb-nagyobb tudományos projektekben, és sokan vannak, akik eleve munka mellett vesznek részt a programban.

– jegyezte meg Michalkó Gábor, hozzátéve, miután vannak külföldi hallgatók is, a képzés nyelve az angol.

Annak ellenére, hogy nappali képzésről van szó, a doktori iskolák bizonyos fokig rugalmasak, szabadságot adnak, épp ezért is lehet vonzó sokak számára, a doktoranduszok közt vannak bankárok, vállalatvezetők, vagy éppen diplomaták is, akiknek össze kell hangolnia a képzéssel járó kötelezettségeket és a mindennapi munkavégzést.

– mondta azzal kapcsolatban, mire számíthatnak azok, akik kifejezetten kutatni, oktatni vágynak. Az út eleje rögös és kihívásokkal teli, de Michalkó szerint megéri, mert folyamatosan tanulhat, fejlődhet az ember, türelemre és elkötelezettségre tanít.

Az öröm mellett persze, ahogy minden pályán, vannak kudarcok is: visszadobott cikkek, el nem nyert pályázatok, sok kritika is éri az embert, ugyanakkor a mérleg a professzor szerint pozitív: a doktori képzés elitképzés, a benne résztvevők olyan tudást, szemlélet- és gondolkodásmódot, elemző, értékelő és kommunikációs képességet, kapcsolatrendszert szereznek, amely a későbbiekben, akár a tudományos életben, akár valamely cégnél találják meg a számításaikat, óriási előnyt jelent majd.

Kapcsolódó hírek

Vágólapra másolva
GEN.:2022.05.18. - 15:27:49