Megújulásra van szükség, ezt várják tőlünk a diákok

A rektorhelyettes elmondta, két évvel ezelőtt kezdték átgondolni az egyetem oktatási portfólióját, meghatározni a hosszú távú célokat.

Az egyetem fontos stratégiai célkitűzése a nemzetköziesedés: egyrészt folyamatosan növelni szeretnénk a külföldi hallgatók számát, igazi nemzetközi környezetet teremtve az itt tanulóknak, másrészt a magyar hallgatók számára olyan képzéseket szeretnénk nyújtani, amelyek elvégzése után a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon is jól megállják a helyüket – mondta, hozzátéve, ehhez azonban szemléletváltásra, megújulásra van szükség.

 
Új szakok, új szemlélet

Február óta megszűnt az egyetemen a kari struktúra, ahelyett 12 egyetemi intézet és 3 kompetecia-központ működik. „Az átalakításra azért van szükség, hogy megszűnjenek a fölösleges párhuzamosságok, ne legyenek például külön kari tanulmányi osztályok”, a képzések és a kutatások során pedig nagyobb legyen az egyes oktatási és kutatási egységek közötti együttműködés – emelte ki Szabó Lajos.

A szakokat tartalmilag és módszertani szempontból is megújítják. Erre a rektorhelyettes szerint több okból kifolyólag is szükség volt. Egyrészt, az üzleti területen a Bologna képzés bevezetésével kialakult az alapképzéseknél egy furcsa széttagozódás. Túl sok alapszak van, túl specifikus képzésekkel, ráadásul az alapszakon tanultak sokszor visszaköszöntek mesterszakon is. A cél, hogy az alapképzések igazán alapozó képzésekké váljanak, a mesterképzéseken pedig specializált ismeretek elsajátítása valósuljon meg. Szabó szerint eddig nem volt könnyű megfelelő alapszakot választani a diákok számára, hiszen 18-19 évesen még nem feltétlenül vannak tudatában, pontosan mivel is szeretnének foglalkozni a későbbiekben. Az új rendszerben azonban ugyan kevesebb, de szélesebb bázisú, igazán integráló alapképzések indulnak, specializációra pedig a képzés második felében, leginkább a harmadév környékén kerül sor, amikorra a hallgatók azért már kellő ismerettel, tapasztalattal rendelkeznek ahhoz, hogy jó döntést tudjanak hozni.

Másrészt, mint mondta, a tanterveket is át kell alakítani, a tanár, pontosabban a leadandó tananyag helyett a diáknak kell a középpontban lennie. Vagyis ahelyett, hogy azt határozták volna meg, mit kell tanítani az oktatónak, arra került a hangsúly, mi és hogyan kell a hallgatónak elvégeznie, elsajátítania.

A kompetencia-fejlesztést helyezzük előtérbe, nem pedig magát a tanítást. Nem az elmélet és gyakorlat egyensúlyának megbomlásáról van szó, hanem arról, hogy az elméletet megtanítsuk alkalmazni a gyakorlatban is, életszerű feladatokon, példákon, projekteken, problémákon keresztül. A diákok úgy tudnak hatékonyan tanulni, ha őket is bevonjuk, ha aktív részesei a tanítási-tanulási folyamatnak, így lehet fejleszteni többek között az olyan kulcskompetenciákat, mint a kritikus gondolkodást, a kommunikációs képességeket, a problémamegoldás, a kooperációt – mondta Szabó Lajos, hozzátéve, ez pedig azzal is együtt jár, hogy a diákoknak a szorgalmi időszak során is aktívnak kell lenniük, folyamatosan kell készülniük.

A rektorhelyettes szerint a szemléletváltás egyaránt a diákok, és a piac érdeke, a vállalatok, az intézmények, a jövendőbeli munkahelyek is azt várják, hogy a diákok a gyakorlatban is használható tudással hagyják el az egyetemet.

Az oktatási rendszerünket gyakran éri az a kritika, hogy túlságosan ismeretközpontú, valamint nem fejleszti megfelelően a képességeket, készségeket és attitűdöt. A Corvinus az átalakulási és megújulási projekt keretében ezen is igyekezett változtatni – jegyezte meg a rektorhelyettes.

A hallgatók tanulási, fejlődési folyamatát mentorok segítik majd. A már megújult szakokon idén indul el a rendszer, amelyben az oktatók néhány diákot mentorálnak, támogatnak, hozzájuk lehet fordulni, ha valakinek kérdése van, ha elakad, szakmai dilemmák esetén, és a karriertanácsadásban is segítséget nyújtanak. Ez nagy könnyebbséget jelent a hallgatók számára, és ezáltal több lehetőségük is lesz a saját ütemükben haladni, fejlődni.

A Nemzetközi gazdálkodás szak változása nemcsak a szemléletet érintette, hanem a képzési időt és a képzés nyelvét is: a korábbi hét helyett most nyolc féléves lesz a képzés, és kizárólag angolul teljesíthető. A plusz egy félévet pedig a hallgatók szervezetten, a BCE nemzetközi kapcsolatait, a partneregyetemekkel való együttműködést felhasználva külföldön végzik el. A hallgatók tehát a Corvinus programjain tanulva is szerezhetnek külföldi tapasztalatot.

Az Alkalmazott közgazdaságtan és a Közgazdasági elemző képzések reformjának oka kettős:

Magyarországon napjainkban csak a Corvinus Egyetem indít ilyen közgazdász képzéseket, így ez tovább növeli az egyetem felelősségét: a jövő közgazdász generációját képezzük. A korszerű tudás átadása azt is jelenti, hogy muszáj naprakésznek lennünk – mondta az oktatási rektorhelyettes a megújult szakokról.

A szakember elmondta, azokat a hallgatókat sem éri hátrány, akik korábban kezdtek az idén megújult szakokon, az egyetem oktatói ugyanis az új szemléletet a felsőbb évesek képzéseinél is magukkal viszik, így a szemléletváltást az érintett szak minden hallgatója érzékelni fogja.

A mostani szakfejlesztések csak egy hosszú folyamat kezdetét jelentik – a későbbiekben minden szakot szeretne felülvizsgálni, megújítani a Corvinus. Emellett tárgyalnak további új, Magyarországon első és egyedülálló képzések indításáról is. Alapszakként tervezik a Data Science in Business (Üzleti adattudomány) képzés indítását, ami kifejezetten üzleti problémák és kérdések megválaszolására szolgál, és csak angol nyelven indul majd.

A jövőben várhatóan szintén angol nyelven indul majd a Philosophy, Politics and Economy (PPE) alapszak, amely tulajdonképpen egy integrált, közgazdasági, politikai, filozófiai szemléletet ad majd a hallgatóknak, és amelyről sokféle mesterképzésen lehet majd továbbtanulni.

Mesterképzések közül a Politikai gazdaságtant szeretné a Corvinus Magyarországon elsőként elindítani. A szak neve megegyezik ugyan a régi tantárgy nevével, azonban a tartalma teljesen újszerű és korszerű lesz – egyik fókuszában Európával, a másikban pedig Közép-Európával.

Egy jelenleg még kidolgozás alatt álló mesterszak lesz a Viselkedéselemző, ahol a szervezeti viselkedés – fogyasztói magatartás – társadalmi mozgások hármasa áll majd a középpontban. Kidolgozás alatt áll a Nemzetközi fejlesztés mesterszak is, melynek alapkoncepcióját a Magyar Fejlesztési Bank is felkarolta, és támogatásáról biztosította a Corvinust.

Az élethosszig tartó tanulás jegyében fontos szerepet játszanak az executive és a szakirányú továbbképzések. Az MBA képzések közül angol nyelven kínálják az Executive MBA-t, a Fudan Egyetemmel közös kettős diplomát adó MBA-t, valamint a Full-time MBA képzést. A szakirányú továbbképzések közül, a már diplomával rendelkezők részére megújult tartalommal, angol nyelven jelentkezik hamarosan a Projektmenedzsment, az Energiagazdálkodás, az Ellátási hálózatok és a Közbeszerzés szak.

Szabó Lajos hangsúlyozta, a cél az, hogy valódi tapasztalatokon nyugvó tudást biztosítsanak az egyetemen, ennek szellemében, a piaci igényekhez is igazodva alakítják át a már meglévő és hoznak létre új szakokat.