A magyar egyetemisták szerint 21,5 fok lenne ideális télen otthon

A Budapesti Corvinus Egyetem munkatársai, Szántó Richárd, Szüle Borbála és Gáspár Judit friss kutatásukban azt vizsgálták, hogy az egyetemisták szerint mi lenne az ideális otthoni hőmérséklet, és mi befolyásolhatja a diákok hőfok-választását. Közel 300 egyetemista decemberi megkérdezésével arra az eredményre jutottak, hogy a fiatalok a téli időszakban viszonylag magas hőmérsékletet állítanának be otthon, átlagosan 21,5 fokot.

A kutatás során azt is vizsgálták, hogy milyen eszközökkel lehetne a diákokat arra ösztönözni, hogy a takarékosabb energiafelhasználás érdekében alacsonyabb hőmérsékleteket állítsanak be. Amikor például a kutatók felhívták az egyetemisták figyelmét arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik tanulmánya szerint télen megfelelő öltözködés esetén egyébként egészséges fiataloknál 18 fokos otthoni hőmérséklet nem jelent nagymértékű egészségügyi kockázatot, a fiatalok által ideálisnak tartott hőmérséklet egy egész fokot csökkent. Ez azonban még mindig távol van a 18 foktól. Ez már csak azért is fontos eredmény, mert ha egy fokkal lejjebb csavarjuk a fűtést lakásban, hat százalékkal csökkenthetjük az otthoni energiafelhasználásunkat.

A corvinusos kutatás során az is kiderült, hogy a megkérdezett egyetemisták több mint fele aggódik valamilyen mértékben a magyarországi energiaellátás biztonsága miatt. Az is látszik, hogy akik nagyon aggódnak emiatt, azok jóval alacsonyabb hőmérsékletet is el tudnak képzelni az otthonaikban. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy az energiaellátás kihívásainak hangsúlyozásával a döntéshozók vélhetően nagyobb mértékű takarékoskodásra tudnák sarkallni a lakosságot. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a fiatalok nem feltétlenül egyedül döntenek az otthoni hőmérsékletről.

A világban egyre többször találkozhatunk olyan eszközökkel, amelyek úgy próbálják meg a lakosság döntéseit finoman befolyásolni az egészségesebb vagy gazdaságosabb választás irányába, hogy az emberek döntési szabadsága továbbra is megmaradjon. Például amikor a fentihez hasonló ismeretek tudatosításával vagy más pszichológiai eszközökkel ösztönzik az embereket arra, hogy takarékoskodjanak. Ezeket az eszközöket angolul nudge-nak (szó szerinti magyar fordításban böködésnek) hívják. Ha például arra emlékeztetjük az embereket, hogy ismerőseik, barátaik vagy a tágabb közösségük tagjai hajlandóak egy kicsit lecsavarni az otthoni hőmérsékletet energiaválság idején, akkor vélhetően ők is tudatosabban fogják szabályozni a hőfokot a lakásukban. Fontos ugyanis számunkra, hogy mások, akiknek adunk a véleményére, mit tesznek ilyen helyzetben, és nem feltétlenül csak az, hogy személy szerint mi mit gondolunk egy adott kérdésről.