Magyar Felsőoktatás 2015

“Magyar Felsőoktatás 2015” konferencia
“Fokozatváltás, központosítás, szűkülés…” 


Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem, Bp. Fővám tér 8. II. előadó
Időpont: 2016. január 28. (csütörtök)

A BCE Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja (NFKK) immár nyolcadik alkalommal rendezte meg konferenciáját, amely minden év januárjában egyfajta számvetést készít a felsőoktatás helyzetéről, koncepcionális kérdéseiről. A felsőoktatás kutatóinak, intézményi és kormányzati vezetőinek, szakembereinek találkozója 2016 januárjában összegzést végzett az elmúlt esztendőről.

A felkért előadók az éves helyzetértékelés mellett a nemzetközi és a hazai trendszerű változásokra helyezték a hangsúlyt, tükröt állítva a felsőoktatási stratégiának. Ha címszavakban kell összefoglalni a 2015. év eseményeit, akkor nem maradhat ki a kancellári rendszer megteremtése, az intézményi rendszer átalakítása, a közösségi főiskola és az alkalmazott tudományok egyeteme formák megjelenése, a konzisztórium ígérete, a Stipendium Hungaricum ösztöndíjak megjelenése, a TÁMOP pályázatok befejezése, és felkészülés az új uniós pályázatokra, amelyek segíthetnek a felsőoktatás finanszírozási gondjain. Mindeközben nem felejthetjük el, hogy a hallgatószám továbbra is stagnál, az oktatásra fordított közpénzek GDP-hez viszonyított aránya az OECD országok alsó harmadába sorolja Magyarországot, a tanári fizetések továbbra is alacsonyak. Ezekről, és sok más témáról cseréltünk gondolatokat a meghívott előadóinkkal.

A konferencia részletes program megtekinthető ide kattintva:

Az NFKK kancellári (és konzisztóriumi) rendszert elemző kötete letölthető ide kattintva.


Az elhangzott előadások kivonata



Kováts Gergely (Budapesti Corvinus Egyetem, NFKK igazgató-helyettes): Kérdések és dilemmák a kancellári rendszerrel kapcsolatban

A 2015 évi változások egyik legmarkánsabb eleme a kancellári rendszer bevezetése volt. Az előadás a kancellári rendszer bevezetésének okait, illetve az új irányítási móddal kapcsolatban felvetődött kérdéseket, dilemmákat mutatja be az első év tapasztalatainak, valamint egy kérdőíves felmérés eredményeinek a fényében.  Melyek a kettős vezetés működőképességének feltételei? Melyek a kockázatai? Miként alakul a kancellár és a rektor szerepe az új vezetési rendszerben? Az előadás e kérdésekre keresi a választ.

A prezentáció letölthető ide kattintva:

Polónyi István (Debreceni Egyetem, professzor): A hazai felsőoktatás kondíciói a 2000-es évek második évtizedének közepén

Az előadás három témát érint mindhárom a hazai felsőoktatás 2010-es éveinek első felével kapcsolatos, és egyben mindhárom a felsőoktatási stratégia néhány alapkérdését érinti. Az első a hazai felsőoktatás létszámalakulásának demográfiai kapcsolatát elemzi, összevetve a korosztályi létszám csökkenését az új belépők, a finanszírozott és az összlétszám alakulásával. A második a felsőoktatás kondícióinak alakulását vizsgálja állandó vásárló értéken és a GDP-hez viszonyítva. A harmadik pedig a magyar felsőoktatók keresetének arányait és jellemzőit tekinti át nemzetközi összehasonlításban.



A prezentáció letölthető ide kattintva:

Solti Péter (Emberi Erőforrások Minisztériuma, Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság, miniszteri biztos): A felsőoktatási stratégia megvalósításának jelenlegi helyzete különös figyelemmel a kancellári rendszerre

2015-től komplex, széles körben támogatott felsőoktatási stratégia mentén történik a felsőoktatási ágazat és az állami felsőoktatási intézményrendszer irányítása. A “Fokozatváltás a felsőoktatásban” c. stratégiai dokumentum kiemelt figyelmet fordít a hatékony állami intézményirányítási rendszer fejlesztésére, azon belül is a kancellári rendszer megfelelő implementálására. Egy év elteltével érdemes átfogó értékelést tenni a kancellárok működéséről, az intézmények helyzetéről. A rendszer értékelésekor mindenképpen fontos kiemelni, hogy a kancellárok struktúrájukban rendezték át az intézmények belső érdekviszonyait, belépésük tovább erősítette a már meglévő jó működési modelleket, ugyanakkor változtatott a rossz működési módokon és fejlődési pályára állította a legnehezebb helyzetben lévő intézményeket. Az állam, mint fenntartó számára egy év elteltével egyértelművé vált, hogy a kancelláron keresztül eredményesen lehet az intézmények működésébe beavatkozni, tiszteletben tartva ugyanakkor az intézmények oktatási-kutatási autonómiáját. A rendszer tehát alapjaiban jól működik, további fejlesztésére, finomhangolására ugyanakkor mindenképpen szükség van. 


A prezentáció letölthető ide kattintva:

Navracsics Tibor (Európai Unió kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos): A felsőoktatás stratégiai fontossága a jövő Európájában

Amilyen az oktatás, olyan a jövő társadalma. Éppen ezért ma az Európai Unióban az elsődleges feladat befektetni az oktatásba. Egész Európa biztonsága és jövője is függ attól, milyen lesz az oktatásunk. Az ágazat fejlesztésével Magyarország és az EU jövője is biztosabb lehet, hiszen egy szociálisan egységesebb társadalom nézhet szembe a kor kihívásaival.
 
Berács József (Budapesti Corvinus Egyetem, NFKK ügyvezető igazgató): Afelsőoktatás nemzetközivé válása az export és import piaci orientáció tükrében

A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének megítélésében az egyetemi rangsorok, mobilitási adatok, felsőoktatási kiadások játsszák a meghatározó szerepet. Ezek jelentőségét nem kisebbítve fontos az is, hogy az üzleti szférában, a nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok körében sikeres piaci orientáció, az ezt megvalósító intézményi szervezeti kultúra miként alakul. A piaci kultúra teljesítményre kifejtett hatását vizsgálva, az előadás egy jelentéktelennek tűnő tényezőre, az import jelentőségére hívja fel a figyelmet. Arra a következtetésre jut, hogy a külföldi tanárok, kutatók alkalmazása kulcsszerepet játszhat a magyar egyetemek nemzetközi kultúrájának és teljesítményének a növelésében.


A prezentáció letölthető ide kattintva:

Szabó Gábor (Szegedi Tudományegyetem, rektor): Fokozatváltás után padlógáz?



A konferencián felkért hozzászóló volt Sándorné Kriszt Éva (Budapesti Gazdasági Egyetem, rektor), Jenei Attila (Debreceni Egyetem, Nemzetközi Oktatást Koordináló Központ, igazgató) és Hrubos Ildikó (Budapesti Corvinus Egyetem, professor emeritus, NFKK alapító tag).



A prezentáció letölthető ide kattintva:

A konferencián felkért hozzászóló volt Sándorné Kriszt Éva (Budapesti Gazdasági Egyetem, rektor), Jenei Attila (Debreceni Egyetem, Nemzetközi Oktatást Koordináló Központ, igazgató) és Hrubos Ildikó (Budapesti Corvinus Egyetem, professor emeritus, NFKK alapító tag).


Kapcsolódó sajtómegjelenések