Változás érinti az akadémiai pályára készülőket, illetve azokat, akik a felsőoktatásban és a tudományos szférában szeretnének elhelyezkedni - megújulnak a Corvinus doktori iskolái. Tartalmi változások történnek az immáron fuzionált iskolákban, amiknek fő koncepciója az „iskolából műhely” elv. Rövid összefoglalónkban az egyetem doktori iskoláit érintő változásról olvashattok.
Írta: Mohos Lilla / Képek: Szép Zsóka
Amíg a doktori képzés az egyén számára tanulmányainak megkoronázása, addig az intézmény számára a képzési paletta alkotta korona legszebben csillogó gyémántja, ezért mindkét féltől rendkívüli figyelmet érdemel. A magyarországi doktori képzés egyrészt elitképzés, amelyet a legtehetségesebbek számára biztosítanak a legjobban felkészült oktatókkal, másrészt tömegképzés, mivel a társadalomnak égető szüksége van nagy létszámban a tudományos kutatásokra felkészített szakemberekre.
A Budapesti Corvinus Egyetemen, illetve jogelőd intézményeiben 1993 óta zajlik PhD fokozatot adó doktori képzés. A doktori iskolák vezetőivel, programigazgatóival 2020 januárjában lefolytatott egyeztetéseken körvonalazódott, hogy az egyetem hét doktori iskolájából hat doktori iskola kettesével történő fúziójával és egy önállóságának megőrzésével négy doktori iskola maradna. Ez a volumen illeszkedik az egyetem méretéhez és stratégiai célkitűzéseihez.
A doktori iskolák megújításának, vagyis tudományos műhellyé alakításának célja, hogy növelje a működés hatékonyságát, a képzés minőségét, és eredményesebben becsatornázza a képzéseket az egyetem kutatási ökoszisztémájába. Ezért 2020. július 1-től, az egyetem Megújulási Programjának keretében négy doktori iskolában folyik tovább a tudományos utánpótlás-nevelés. A korábban hét önálló iskola fúziójából a következő négy született meg, és várja hallgatóit:
- Gazdálkodástani Doktori Iskola
- Közgazdasági és Gazdaságinformatika Doktori Iskola
- Szociológia és Kommunikációtudományi Doktori Iskola
- Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola
A képzés legfontosabb tartalmi változása, hogy nem elsősorban a kurzusokon megszerezhető ismeretekre, sokkal inkább a kutatásokban elsajátítható készségekre épít. Michalkó Gábor főigazgató, a Corvinus Doktori Iskolák vezetője a következőképp fogalmazott:
„Iskolából műhely – így foglalnám össze az átalakulás lényegét. A klasszikus oktatásfókuszú képzés helyett a műhelymunkára helyezzük a hangsúlyt, és arra, hogy hallgatóinkat felkészítsük a tudományos életpályára. Célunk a tudományos kiválóság; ezt nyújtjuk a képzések során és ezekkel a kvalitásokkal engedjük útjukra doktoranduszainkat.”
Az átalakulás természetesen nemcsak névváltozást fed, hanem egy átfogó, három pilléren nyugvó komplex fejlesztést is jelent: szervezeti és tartalmi megújulást, valamint minőségi fejlesztést egyaránt.
Olyan előnyökkel jár, mint az eddigieknél is több kutatási lehetőség a hallgatók számára vagy a színesebb képzési paletta. Mindemellett számos program közül lehet választani az iskolákban, és lehetőség nyílik a szinergiák hatékony kihasználására is. A fuzionált iskolákban olyan szakemberekkel, kutatókkal, témavezetőkkel és hallgatótársakkal lehet együttműködni, akik számtalan új lehetőséget nyithatnak meg a doktoranduszok előtt, támogatják őket a tudományos munkában, nemcsak a képzés befejezéséig, hanem akár később is. A kurzusok száma a korábbi évekhez képest csökken, és a lexikális szaktudás helyett a kutatásmódszertani és az akadémiai életpályára felkészítő órákra helyeződik a hangsúly.
Az „iskolából műhely” filozófia realizálásának kulcstényezője nem más, mint a doktori képzés ismeretcentrikusságának csökkentése és képességorientáltságának növelése.
2020. július 23.
