Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Vissza a főoldalra

Vastag Gyula: Együtt vagyunk érdekeltek abban, hogy minél sikeresebbek legyünk

Budapesti Corvinus Egyetem 

A Corvinus Megújulási Programhoz kapcsolódóan online Teams-események keretében mutatják be az egyes megújulási projektek vezetői az elmúlt egy év eredményeit és a közeljövő célkitűzéseit az Egyetem polgárainak. Múlt héten négy megújulási terület mutatkozott be, köztük Vastag Gyula kutatási rektorhelyettes is bemutatta a kutatásfejlesztési terület megújulási irányait.

Vastag Gyula, kutatási rektorhelyettes október 21-i projektbemutatójában ismertette a projekt célkitűzéseit és eddig elért eredményeit. Előadásában többször hangsúlyozta, a kutatásfejlesztés közös érdek:

Egy csónakban evezünk, és együtt vagyunk érdekeltek abban, hogy minél sikeresebbek legyünk 

– mondta. Sorra véve a különböző, Kutatásmenedzsmenthez kapcsolódó területeket, kitért a kiemelt kutatóközpontok, a CIAS és a REKK, szerepére a külföldi kutatók bevonásában és a jelenleg is kiváló publikációs teljesítmény további növelésében. A kiemelt Corvinus Folyóiratok kapcsán megjegyezte, szeretnék elérni, hogy a Society and Economy 2023-ra elérje a Scimago Q2-es besorolást, a Corvinus Journal of Sociology and Social Policy megtartsa és a Vezetéstudomány pedig 2022-re elérje az MTA IX. osztály „A” kategóriás besorolását. A kutatási életpályamodellel kapcsolatban elmondta, hogy dolgoznak egy Corvinus Professional Acculturation Program (CPAP) kidolgozásán. Ez a 6-12 hónapra szóló kvázi ösztöndíjprogram lehetővé tenné, hogy a tehetséges docensek Észak-Amerikába, illetve Kanadába utazzanak, külföldi egyetemeken oktatassanak, miközben aktívan részt vesznek a kutatásokban is, vagyis teljes értékű munkát végezzen a partnerintézményben. 

A Corvinus Doktori iskolák megújulásával kapcsolatban hangsúlyozta, tapasztalataik alapján a legtöbb doktori hallgató a tanulmányai mellett dolgozik, és kevesen vannak, akik a tanulmányok végeztével akadémiai pályát terveznek. Épp ezért változatlan kimeneti követelmények mellett két belső képzés (track) kialakítását tervezik megvalósítani 2023-ra: megmaradna a hagyományos PhD képzés, emelt ösztöndíjjal, ezzel ösztönözve a hallgatókat, hogy kutassanak, és a tanulmányaikra koncentráljanak, emellett az úgynevezett DBA (Professional Doctorate) programot biztosítanának a vállalati dolgozók számára. Összességében a cél a minőségi publikációs output növelése, a minőségi színvonal növelése. Kitért arra is, hogy a könyvtár szerepe az utóbbi időben jelentősen megváltozott, közösségi tér lett, ezzel kapcsolatban pedig fejlesztésekre van szükség, például úgynevezett learning hubok kialakítására, vagy épp nagyobb hangsúlyt fektetni a digitalizációra.

Corvinus Egyetem könyvtár 

Az előadásból kiderült, hogy már idén jelentős lépéseket tettek a kutatásösztönző és kutatástámogatási rendszer megújítása érdekében, ez a munka a jövőben is kiemelt fontosságú. A cél az, hogy minél jobban tudják mérni a kutatók teljesítményét és tudják anyagilag támogatni az arra érdemeseket, például már jövőre szeretnének létrehozni egy a beadás előtt álló publikációk támogatására szolgáló alapot. A Corvinus Lectures első előadója, Prof. Nicholas Bloom (Stanford) a COVID helyzet elmúlása után, várhatóan 2021 második felében, fog meglátogatni bennünket. A Corvinus Research Seminar keretében évente egymillió forintot terveznek biztosítani az intézetek számára a kutatási stratégiájukat segítő tevékenységek megvalósítására. A tervek szerint háromhavonta szerveznek majd úgynevezett Research Brunchot, és félévente tematikus, kutatáshoz kapcsolódó képzéseket, workshopokat biztosítanak. Kérdésre válaszolva ezzel kapcsolatban elmondta, elérhető lesz például egy Academic English kurzus, hogy segítsék, akik külföldi folyóiratokba szeretnének publikálni, de lesz olyan kurzus is, amely a kutatási módszertanra helyezi a hangsúlyt és egy, „Meet the Editor” program részeként, lesznek találkozások vezető folyóiratok főszerkesztőivel is.

„Ha nincsenek jó oktatóink, nincsenek jó doktoranduszaink. Ha nincsenek jó oktatóink és doktoranduszaink, nem jó az egyetem. Ezért kell azon dolgozni, hogy mind a témavezetők, mind a hallgatók fejlődhessenek, hogy segítsük őket” 

– válaszolta az előadáson arra a kérdésre, milyen irányelvek mentén alakulnak át a doktori iskolák. Szintén ezzel kapcsolatban jegyezte meg, hogy a doktoranduszoknak nem kell a képzés megkezdése előtt témavezetőt választaniuk, szeretnének kidolgozni egy olyan rendszert, amelyben az első félévben a doktoranduszt egy mentor segíti, és csak bizonyos idő elteltével kelljen kiválasztani a témavezetőt. Egy másik felvetésre, mely szerint a jó publikáció nem csak pénzkérdés, hanem jelentősen függ a kutatásra és írásra fordítható időtől, Vastag Gyula elismerte, ez bizony így van, az életpályamodell célja épp az, hogy csökkenjen az oktatásra és nőjön a kutatásra fordított idő, próbálnak ebben segíteni minden érintettnek. Felmerült a kérdezők között az is, hogy az Eigenfactor lesz az a metrika, amellyel az egyetem nyomon követi a folyóiratokban megjelent publikációkat, azonban az életpályamodellben egyelőre a Q1/Q2 szerepel. A rektorhelyettes közölte, dolgoznak ennek a megoldásán, minden bizonnyal lesz ebben változás a jövőben.

A már elért eredményekkel kapcsolatban kiemelte például, hogy nőtt a könyvtárban elérhető folyóiratok száma, rektori rendelkezés született az Egyetemen folytatott tudományos publikációs tevékenység nyilvántartásáról, így kimutatást is tudnak készíteni a kutatók publikációs aktivitásáról, vagy, hogy fejlesztették az egyetemen elérhető kutatástámogató szoftvereket. Megalakult a Kutatási Bizottság, amely előzetes véleményező funkciót lát el tanácsadó, konzultációs jogkörrel és megalakult az Eseti Kutatásetikai Bizottság is, amely a rektor tanácsadó és egyedi engedélyezési ügyekben döntéshozó testülete és egyedi kutatásetikai ügyekben jár el.

A projektbemutatóról készült felvétel megtekinthető ezen a linken:  https://bit.ly/34ZRjyp

Vágólapra másolva