Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Vissza a főoldalra

Vállalatok, civil szervezetek, fintech – Mi történt a Corvinus kutatási hetén?

A Budapesti Corvinus Egyetem által szervezett kutatási hét a múlt hét folyamán január 11. és 15. között zajlott. A járványhelyzetre való tekintettel ezúttal online.
Budapesti Corvinus Egyetem 
Az öt napos programsorozatban közgazdasági, társadalomtudományi és üzleti témákban tartottak előadásokat, beszélgetéseket és workshopokat az egyetem kutatói. Volt olyan beszélgetés, ahol az utóbbi fél-egy év kutatási eredményeiről volt szó, de olyan eseménnyel is találkoztunk, ahol külső szakértők gyakorlati tapasztalataikat megosztva segítettek egy témában elmélyülni, alaposan körüljárni. A számos program közül hármat foglaltunk össze részletesebben.

Mi történik a vállalatokkal a koronavírus járvány alatt?


Magas szakmai színvonalú előadásokkal készült a Versenyképesség Kutató Központ, ahol Czakó Erzsébet, Reszegi László, Boda György, Vakhal Péter és Chikán Attila különböző szempontok alapján vizsgálták a jelenlegi, Covid-19 járvány által sújtott korban a vállalati versenyképességet a globális értékláncok alapján.

Az előadók kiemelték, hogy a válságkezelés egyik fontos lépése a fogyasztás fenntartása, ami segítheti a munkahelyek megőrzését és a foglalkoztatás fenntartását, ezért az állam anyagi támogatást nyújtott a válság által leginkább érintett cégeknek és vállalatoknak. Ez a módszer egyelőre olyan szempontból működőképesnek tűnik, hogy a munkanélküliség szintje Európában nem emelkedett akkora mértékben, mint a 2008-as súlyos pénzügyi válság során. Az intézkedéseknek viszont magas ára van, hiszen a támogatások minden európai ország esetében jelentős költségvetési hiányt is eredményeztek, ami a végén az államadósság növekedésével járt együtt.

Több kutató is hangsúlyozta előadása során, a nemzetgazdaságok számára mennyire fontos az országon belüli vállalati struktúra felépítése, ezt pedig az egyes európai országok gazdaságpolitikája gyakran alábecsüli. Elhangzott, hogy az elemzések alapján a magyar gazdaság termelékenysége folyamatosan egy 1,7 százalékos a növekedési plafonba ütközik, amelyet csak akkor lehet feljebb tolni, ha a jelenleginél több közepes méretű vállalat is lenne Magyarországon.

További fontos szempont a tudás-tőke jelentősége, hiszen a kutatások alapján egyértelműen látszik, hogy ez jelentősen összefügg a termelékenységgel, így a versenyképességgel is.

A vállalatvezetők számára nagyon fontos a jelenlegi helyzetben pontosan látni saját és partnereik helyzetét az ágazatukon belül, mert csak ezeket a kérdéseket mérlegelve tudnak megfelelő döntéseket hozni. A cégük saját tudás-tőkéjével is tisztában kell lenniük, jelenleg csak fejlesztéssel és az új helyzetekhez való alkalmazkodással tudnak helytállni a piacon. További kérdés a vállalat pénzügyi hozzáférése, és az, hogy ennek megfelelően milyen módosítások szükségesek a korábbi terveikhez képest.

Zárásképpen pedig Chikán Attila a kutatók által bemutatott adatok alapján kijelentette, hiába figyelmeztettek a közgazdászok évek óta egy közelgő válságra, világosan látszik, hogy erre Magyarország sem makroszinten, sem mikroszinten nem volt felkészülve. 

Budapesti Corvinus Egyetem 

Azok a nagyon értékes adatok

A Corvinus Fintech Center munkatársai kétszer 90 perces beszélgetéseken avatták be a közönséget az elmúlt időszak projektjeibe. Szó esett a kínai Fudan Egyetemmel való együttműködésről, amelynek tovább folytatása is lehet, de a gazdasági témákkal foglalkozó portfolio.hu online magazinnal való együttműködést is részletesen bemutatták.

Mellette olyan általános témákról is esett szó, mint hogyan lehet egy kutatás során adatokhoz hozzáférni, merre találhatóak nyilvános és szabadon felhasználható adatbázisok.

A jó együttműködésekhez idő és bizalom kell

A Corvinus Science Shop egy másfél órás beszélgetésre hívott mindenkit, ahol három civil szférában dolgozó meghívott vendég beszélt együttműködésekkel kapcsolatos tapasztalataikról.

L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetőjeként Hajdú-Bihar megyében foglalkozik mélyszegénységben élő, helyzetükből kitörni képtelen gyerekek oktatásával, illetve családok segítésével. Az együttműködés spektruma kifejezetten széles náluk, hiszen ott helyben közös hangot kell találniuk az önkormányzatok, valamint a helyi családsegítő szervezetek munkatársaival, országosan a szakpolitikával foglalkozó minisztériumi munkatársakkal, közben pedig működésükhöz szükségesek az adományozókkal fenntartott kapcsolatok, legyen szó akár cégekről, akár magánszemélyekről.

Úgy látja, nagyon sok tényező szükséges ahhoz, hogy megfelelő együttműködés alakuljon ki, szerinte ennek legfontosabb feltétele a kölcsönös bizalom. Példaként a koronavírus első hullámakor kialakult helyzetet hozta fel, amikor az alapítvány által megvásárolt fertőtlenítő- és tisztítószereket a helyi családsegítő szervezeten keresztül osztották szét. Dönthettek volna úgy, hogy ők maguk viszik el a rászorulókhoz, majd sikerkommunikációval dicsérhették volna önmagukat, de ezzel a helyi állami szervezetekkel ásták volna alá kapcsolatukat. L. Ritók Nóra szerint ezek a lépések nagyon fontosak, így tudatosul az együttműködő partnerben, hogy itt valóban segítő szándék vezérli a cselekedeteket, nem pedig PR-siker.

Az Indahouse Hungary az encsi kistérségben élő 18 év alatti, hátrányos helyzetű gyerekek oktatásával, nevelésével foglalkozik. Ehhez Hernádszentandráson építettek fel egy házat, itt fogadják a helyi és környékről érkező gyerekeket.

A szervezet vezetője, Benkő Fruzsi beszélt egy sikeres együttműködésükről, amelynek során egy fejlesztőcéggel alakítottak ki szoros és mindkét fél számára előnyös kapcsolatot. A fejlesztőcég munkatársai ugyanis egy hétre odaköltöztek Hernádszentandrásra, és segítettek a ház építésében, valamint fejlesztettek egy nyílt forráskódú weboldalt az Indahouse Hungary adománygyűjtéséhez, ezt a kódot pedig később más civil szervezetek is fel tudták használni a saját adománygyűjtéseikhez.

Benkő Fruzsi szerint minden partneri kapcsolatnál nagyon fontos az idő és az emberi kapcsolat, hiszen így tudnak hosszú távú együttműködések kialakulni. Az sem baj, ha az első megbeszélésen még nem tudják pontosan, mi lesz a közös projekt, saját tapasztalata szerint ez menet közben is kialakulhat, ha megvan a szükséges elköteleződés.

A Badur alapítvány olyan szervezeteket támogat, amelyeknek célja a mélyszegénységben élő közösségek segítése. Nagyon sok partner szervezetük van az egész országban, és számukra rendszeres feladat megítélni, tudják-e az adott intézmény vagy szervezet célját támogatni, vagy nem. Az alapítvány munkatársa, Faragó-Kovách Eszter elmondta, hogy nem feltétlenül mindig anyagi támogatást nyújtanak. Előfordul, hogy szakmai segítséggel, esetleg kapcsolatokkal, együttműködések elősegítésével is tudnak megoldani problémákat.

Faragó-Kovách Eszter is az időt emelte ki, mint nagyon fontos tényezőt: van, hogy a kapcsolatfelvételtől számolva két év múlva alakul csak ki konkrét együttműködés, mert időbe telik, mire sikerül konkrétan definiálni egy célt és eldönteni, milyen területen valósulhat meg a közös munka.  

A hagyomány folytatódik, júniusban ismét megrendezzük a Kutatási Hetet.

Budapesti Corvinus Egyetem 
Vágólapra másolva
GEN.:2021.03.07. - 21:52:51