Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Vissza a főoldalra

Vajon felismerjük a manipulált fényképeket és videókat?

A Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékén 2020-ban megalakult CGI-Deepfake kutatócsoport kvízzel egybekötött kérdőívvel vizsgálja a kép- és videómanipuláció felismerhetőségét. A kutatás központi kérdése, hogy az átlagos médiafogyasztók képesek-e megállapítani, hogy egy emberi arcot ábrázoló fénykép vagy videórészlet eredeti vagy manipulált-e, és amennyiben manipuláltnak vélik, be tudják-e azonosítani, hogy a kép vagy videó mely részén történt a változtatás.
Budapesti Corvinus Egyetem 
A kép- és videószerkesztés fejlődésének kezdeti korszakában még teljesen elképzelhetetlen volt, hogy egy átlagos felhasználó bármilyen szaktudás nélkül képes legyen manipulálni a fényképeit vagy videóit. A különböző szerkesztőszoftverek működtetéséhez egészen a nyolcvanas évek végéig nagy méretű számítógépekre és többéves szakértelemre volt szükség, míg 1988-ban megszületett az első – és a mai napig rendkívül népszerű – személyi számítógépre tervezett képszerkesztő program, a Photoshop. Az elmúlt harminc évben a kép- és videószerkesztés ugrásszerű fejlődésen ment keresztül, így ma már az sem szokatlan, hogy mesterséges intelligencia segítségével egész arcokat cseréljen ki mozgóképes tartalmakban egy hétköznapi médiafogyasztó, ráadásul mindez mobiltelefonon is kivitelezhető. Az egyszerű és könnyen hozzáférhető manipulációs lehetőségek azonban a művészi önkifejezésen túl akár a nézők szándékos megtévesztésére is alkalmasak lehetnek, amennyiben bebizonyosodik, hogy a befogadók nem tudnak különbséget tenni eredeti és manipulált médiatartalmak között.

Ennek vizsgálatára alakult meg dr. Veszelszki Ágnes tanszékvezető egyetemi docens vezetésével a CGI-Deepfake kutatócsoport a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékén, Horváth Evelin doktorandusz és Mezriczky Marcell mesterszakos hallgatók részvételével. A kutatók egy kvízzel egybekötött online kérdőívvel vizsgálják, hogy a nézők képesek-e helyesen felismerni a kép- és videómanipulációt. A kérdőív központi részét összesen 18 db, emberi arcokat ábrázoló fénykép és videórészlet alkotja, amelyek egy része eredeti, változtatás nélküli tartalom, a másik részük pedig valamilyen manipulációs technika útján módosított alkotás. A különböző manipulációs eljárások közötti eltéréseken túl a kutatás a generációs különbségekkel is foglalkozik a felismerőképesség szempontjából.

A kérdőív bárki által kitölthető ezen a linken. A kutatócsoport munkájáról itt lehet további információkat szerezni.
Vágólapra másolva
GEN.:2021.03.07. - 21:11:50