Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Vissza a főoldalra

Újabb zöldfal az egyetem aulájában

A beépített város közepén mindig üdítő egy növényfal látványa. Nincs ez másként az ikonikussá vált zöldfallal sem, ami a Budapesti Corvinus Egyetem aulájában található. De vajon hogyan működhet egy ilyen óriási élő szőnyeg, és milyen titkokat rejt?

A Corvinus Egyetem E-épületében található aulának központi szerepe van. Itt tartják a legnagyobb és legfontosabb rendezvényeket, ezért megjelenése kiemelten fontos. Az első zöldfalat 2017-ben építették, akkor a minőségi akusztikus hangzás mellett a természetközeliség is a felújítás fontos célja volt. 2020-tól egy újabb növényfal színesíti az egyetem auláját, még zöldebbé, esztétikusabbá téve a teret, miközben stresszmentes környezetet biztosít a munkatársaknak és a hallgatóknak.

6 dolog, amit nem tudtál a Corvinus zöldfaláról

A második zöldfal még nyitottabbá és természetközelibbé tette az egyetem auláját. Ha valaki belép, a szeme rögtön a két óriási, élő szőnyegre téved, amik bástyaként állnak a terem két végében. A zöldfalak működése rafinált és titokzatos. Nekünk sikerült pár titkot felfedni, miközben Flór Miklóssal, a projekt kivitelezőjével beszélgettünk

  • Négyzetméterenként 25 darab, azaz az egész zöld falban összesen 602 darab növény van elültetve
  • Nincsen benne föld. Helyette vulkáni közeget (perlitet) használtak a fal építésénél.
  • Az öntözés nagyban függ a szezonális változásoktól, de az őszi szemeszterben általában napi 2-6 alkalommal 3-6 percen keresztül kapnak vizet a növények egy automata öntöző-csepegtető rendszeren keresztül.
  • A fal megépítéséhez csupán két hét kellett.
  • Összesen 8 ember keze munkája van benne.
  • A növényeknek nagyjából 4-8 hét kell, ameddig megtalálják a helyüket. Ezután a fenntartási munkálatok kétheti rendszerességgel folynak.

Budapesti Corvinus Egyetem Mi is az a zöldfal?

A zöldfalak növénnyel benőtt függőleges felületek, melyek lehetnek természetesek vagy mesterségesek. A természetes zöldfalaknál a növények gyökérzete közvetlen kapcsolatban van a termőtalajjal, míg az épített, mesterséges zöldfalaknál nem, így horizontálisan nőnek. A mesterséges zöldfalak önálló vázzal rendelkeznek és általában automatizáltak. A falat tápanyag- és vízelvezető rendszerek tartják életben, melyek új arcot adnak a helyiségnek (forrás). A zöldfalak közül az épített zöldfalak a leglátványosabbak, melyekhez ugyan nagyobb befektetés szükséges, de a modern irodák, közösségi terek, üzletházak és egyetemek általában emellett döntenek.

A zöldfal ötlete nem a 21. században született. Először a hellén kultúrában találkozhatunk velük, ahol térhatárolóként működtek a labirintusokban. A reneszánsz megjelenésével a zöldfalak szerepe is megváltozott. Már nemcsak praktikus funkciót töltöttek be, hanem esztétikai szerepük is volt. A kertek leghangsúlyosabb pontjain megjelentek a zöld növénnyel befuttatott kerti építmények. Ekkor lettek divatosak Európában a változatos formára nyírt növényszobrok is, amiket a burjánzó, növényekkel teli kertek követtek. A 20. század újító szellemisége a növényhasználatra és a téjépítészertre is hatással volt. Fontossá vált, hogy a modern világot ötvözzék a természetközeliséggel.

Az első zöldfal 1988-ban épült Párizsban, amit sorra követtek a szállodákban, bankokban, éttermekben, egyetemeken épített zöld “óriás szőnyegek”(forrás).

A zöldfal előnyei

A zöldfelület növelése kulcsfontosságúvá vált a 21. században, mivel a klímaválság és a környezetszennyezés nagy léptekben változtatja meg a körölüttünk levő környezetet. Az élőfal a zöldfelületnövelés egyik alternatívája lehet, ami képes arra, hogy a mindennapjainkban is megjelenjen a természet. Az élőfalak nem csak esztétikusak és látványosak, ezenkívül még számos jó tulajdonságuk van.

Tiszta levegő - A falban elültetett növények amellett, hogy oxigént termelnek, káros anyagokat szűrnek ki a levegőből, így javítva a minőségét.

Akusztikai előnyök - A speciális földdel töltött növénytextileken keresztül javítani lehet a terek akusztikáját.

Hosszú élettartam - Rendszeres gondozás mellett egy zöldfal akár tizenkét évig is virágozhat.

Növények az alapterület csökkentése nélkül - Növényekkel vehetjük magunkat körbe anélkül, hogy közben csökkentenék az adott helyiség alapterületét.

Stresszoldó környezet - A növényeknek jelenléte bizonyítottan javítja a kedélyállapotunkat, ami segít a stressz csökkentésében (forrás).

A Corvinus Egyetem épületeinek történetéről további érdekességeket gyűjtöttünk össze korábbi cikkünkben, amit itt olvashatsz. Tudtad például, hogy a Sóházban még kocsma is működött?

A cikk forrása: Közgazdász Online.

Vágólapra másolva