Széchenyi 2020
Budapesti Corvinus Egyetem ×
Vissza a főoldalra

„Szerencsések vagyunk, idő előtt készülhetünk fel egy nagy nemzetközi változásra.”

Domahidi Ákos szeptember 1-től vette át a kancellári posztot a Budapesti Corvinus Egyetemen

Domahidi Ákos szeptember 1-től vette át a kancellári posztot a Budapesti Corvinus Egyetemen, korábban 10 éven keresztül az Andrássy Egyetemen töltötte be ugyanezt a pozíciót. Beszélgettünk vele első tapasztalatairól, az összetartó corvinusos közösségről, fenntarthatóságról, 2021-es fejlesztésekről és a nemrég elfogadott jövő évi költségvetés részleteiről is.

Domahidi Ákos

 Már több mint három hónap telt el az első munkanapja óta az egyetemen, hogy sikerült a beilleszkedés?

Zökkenőmentesen. Nagy szerencsém van, hiszen nyitottan és érdeklődően fogadtak a kollégák a Corvinuson. Az egyik első vezetői értekezleten tapasztaltam meg, hogy egy nagyon összetartó közösségről van szó, ami szinte úgy működik, mint egy család. Tisztában vagyok vele, hogy ki kell érdemelnem ehhez a családhoz való tartozást, ami nem jár azonnal együtt a munkaszerződésem aláírásával, de idővel pontosan ezt szeretném elérni.

Ön szerint mikor jön el az a pont, amikor teljesen a közösség tagjának érzi majd magát?

Azt gondolom, jó úton vagyok felé, de ehhez el kell töltenem egy teljes évet kancellárként. Ez alatt egy teljes költségvetési évet értek, jelesül a 2021-es év tervezését már én irányítottam és végrehajtását is felügyelnem kell.

Mik voltak azok a kihívások a Corvinuson, amelyek miatt úgy döntött, hogy 10 év után otthagyja az Andrássy Egyetemet?

Nagyon sokat köszönhetek az Andrássy Egyetemnek, és nagyon szerettem ott dolgozni, de mint minden ember életében, nálam is elérkezett a megújulás ideje. Szokták mondani, hogy 7-9 év alatt cserélődik le a teljes sejtkészletünk, ami ad egy ciklikus működést mindannyiunk életének; én is azt éreztem, hogy itt volt a megfelelő idő és alkalom a váltásra. Elkötelezett híve vagyok a magyar felsőoktatásnak, és már kívülről is érdeklődve figyeltem a Corvinuson elindult változásokat. A két fő ok, amiért elfogadtam az egyetem ajánlatát, hogy szakmailag izgalmas az itteni fenntartói és finanszírozási konstrukció, mellette pedig az egyetem vezetése kifejezetten ambiciózus célokat tűzött ki az intézmény elé 2030-ra, számomra extra motivációt ad ezekért dolgozni.

Az egész világon láthatóak nyomai annak a változási trendnek, amely innovációt követel a felsőoktatási intézményektől ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak. Közép-Európába ez a trend még nem annyira ért el, ezért a Corvinusnak szerencséje van. Mi még idő előtt készülhet fel erre a feladatra, ez pedig óriási lehetőség.



Kancellárként mik a legfontosabb feladatai?

Az Andrássy Egyetemen volt rektor úrral egy mondásunk erre: a rektor a dicséretekért, a kancellár a panaszokért felelős. A viccet félretéve, az elsődleges felelősségem a pénzügyi stabilitás és a költségvetés egyensúlyának a biztosítása, ami az egyetem működésénekalapját adja. Hozzám tartozik az intézmény tág értelemben vett infrastruktúrájának zavaroktól mentes működésének biztosítása, ezalatt egyaránt értem az informatikai területet, épületeket, karbantartást is.

A kancellária egy belső szolgáltató, amely az oktatók igényeit szolgálja ki eszközökkel, pályázati ügyintézés során nyújtott segítséggel, illetve más személyi ügyi kérdésekkel. Ezen kívül az általam felügyelt területek jogi vonatkozásaival is foglalkoznom kell természetesen.

Kancellárként pedig az egyetem vezetőségében is van feladatom, hiszen az elnökkel, a rektorral és többi vezető kollégámmal együtt helyt kell állnunk a megújulási stratégiai kijelölt irányainak megvalósítása során.

A megújulási folyamat során az Ön által felügyelt területeken hol látja a legnagyobb kihívást?


Gondolkodásban és mentalitásban történő váltásra van szükség, ahhoz, hogy minden területen átálljunk az új struktúrára. Nem könnyű az állami fenntartású múltat elhagyni és megérteni az új rendszer működési logikáit, ehhez még sok munka szükséges, de nagyon nyitott kollégákkal dolgozom együtt, akik mind alkalmasak arra, hogy ebben az új modellben is helytálljanak.

Hogyan alakult ki a 2021-es költségvetés?

Az idei tervezési folyamat azért volt kifejezetten különleges, mert az első fázisban megnéztük, a különböző szervezeti egységeknek milyen kiadási igényeik lennének korlátozások nélkül. Ezt magunknak is jó tudni, és a fenntartó is szeretné látni, hogy a következő évekre vonatkozóan hogyan érdemes terveznie, milyen mennyiségű forrásra van szüksége az egyetemnek.

Két alapelv nagyon fontos volt a folyamat során: a decentralizáció és a szubszidiaritás. A decentralizáció azért, hogy a költségvetés tervezése során bevonjuk a szervezeti egységeket, amelyek költenek vagy behoznak bevételeket, hogy az ő szempontjaik is érvényesüljenek. A szubszidiaritás pedig azért, hogy valóban olyan személy hozzon döntést arról, hogy mekkora összeg jut egy-egy szervezeti egységnek, aki átlátja a megfelelő szempontokat.

Kancellárként a legtöbb egyezetetésen részt vettem, és sokat tanultam arról, milyen szempontok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy egy-egy intézet mekkora összegből gazdálkodhat. Az is teljesen világos lett, hogy nem én lennék a megfelelő személy meghozni ezeket a pénzügyi döntéseket egyes részterületeken, be kell vonni a rektorhelyetteseket és intézetigazgatókat egyaránt, csak így, együttműködve, konszenzusok és kompromisszumok megkötését követően jöhet létre a megfelelő megoldás.

Jó visszaigazolás volt, hogy a korábban távlati célként kitűzött 30 milliárdos összeget elérte a szervezeti egységek tervezett költése, vagyis amennyiben ez a költségvetés rendelkezésre állna, már tudnánk, hogy mire szeretnénk költeni. Azért fontos információ ez, mert a korábban csak becsült összeg kapott egy empirikus visszaigazolást, így a fenntartó is látja acélt: idővel a bevételi oldalnak is biztosítania kell ezt az összeget az egyetem ambiciózus céljainak eléréséhez.

Mekkora összeggel számol a 2021-es költségvetés?

26 milliárd forint áll az egyetem rendelkezésére, ez kb. 10 százalékkal magasabb összeg a tavalyi költségvetésnél. 2021-ben 16 milliárd forint saját bevétellel számol az egyetem, a fenntartó 8 milliárd forinttal járul hozzá a működéshez, 2 milliárd forintot pedig az egyetem a saját tartalékából mozgósít majd. 

Fontos elmondani, hogy a fenntartó alapítvány 8 milliárd forintjának felét a Corvinus Ösztöndíjak finanszírozására fordítjuk, a maradékot pedig egyéb beruházásokra, további ösztöndíjakra és a működés finanszírozására költjük.

Milyen beruházások várhatóak 2021-ben a nagyobb költségvetésnek köszönhetően?

Az akadémiai területen az intézeti keretek soha nem látott mértékű forrással gazdálkodhatnak, a kutatási területeken pedig a korábbinál több forrás jut majd kutatásösztönző, illetve kutatásokat inkubáló programokra. A 2020-ban elkezdett digitalizációs projektet is szeretnénk folytatni, az idei évben a hallgatói szolgáltatások területén történt fejlesztésekkel és a MyCorvinus applikáció elindításával megtettük az első lépéseket, de ezt szeretnénk tovább bővíteni, hiszen kezdve a rekrutációtól egészen az alumni-programig még bőven vannak megvalósításra váró ötleteink.

Az infrastrukturális fejlesztések közül hármat emelnék ki: a főépületben a vizesblokkokat újítjuk fel, a Sóházban építészeti és gépészeti felújítások várhatóak, a Kinizsi Kollégiumban pedig 2021-ben belső gépészeti felújítást végzünk, valamint elkezdjük lecserélni a tűzhelyeket.

 

Mire számíthatnak az egyetem dolgozói bérek tekintetében?

A tavalyinál 12 százalékkal több forrást tudunk munkabérekre fordítani. Ennek egy része az új cafetéria-rendszer fedezete lesz, ami összegyetemi szinten 5,3 százalékos összjövedelem növekedést eredményez. A mi modellszámításaink szerint egy bruttó 300 ezer forintos jövedelemmel rendelkező kolléga esetében ez 10 százalékos nettó összjövedelem-növekedéssel jár majd.

Az év első két hónapjában az új struktúrának megfelelően megtörténnek a teljesítményértékelések, minden további bérfejlesztésről ezt követően, február végén dönt majd az egyetem vezetése, így ezzel kapcsolatban kis türelmet kérünk a kollégáktól. Természetesen a február végén meghozott döntés a teljes 2021-es évre, vagyis visszamenőleg is érvényes lesz.

A fejlesztésekre és a megújulásra tekintettel jelentős számú új kolléga felvételére érkezett igény a különböző szervezeti egységektől. Ugyanígy, a teljesítményértékeléseket követően tudunk majd hatékonyságnövelő kérdésekben dönteni, hiszen látnunk kell, mely területeken indokolt a létszámbővítés. A realitás talaján maradva azt látjuk, hogy az igénykéntbeérkezett összes munkaerő felvételére nem lesz lehetőség, hiszen szeretnénk megtartani a jelenlegi munkavállalóinkat is. Ezzel együtt meg fogjuk vizsgálni, mely területekre szeretnénk további kollégákat felvenni.

Hogy látja közép- és hosszú távon az egyetem költségvetésének bevételi oldalát?

Fontos kiindulópont, hogy a fenntartó által biztosított részvénycsomagoknak folyamatos és megbízható hozama legyen, mert ez adja az egyetem finanszírozásának egyik alapját. Ez csak a teljes egyetemi költségvetés egyharmadát fedezi majd, a fennmaradó összeget az egyetem alapműködésének kell kitermelnie, a következő 3-4 év stratégiai célja megalapozni azt, hogy erre az egyetem képes legyen. A most megújított szakok és a további fejlesztéseink később érnek majd be, ezidő alatt pedig jobban kell támaszkodnunk a fenntartó alapítványra, amivel természetesen ők is tisztában vannak.

A Covid-helyzet természetesen nálunk is érzékelteti hatását: visszaesés nincs ugyan, de nem bízhatunk olyan mértékű növekedésben, mint amilyennel a járványhelyzet előtt számoltunk. Ami az egyetem bevételnövelő képességét illeti, a következő 1-2 évben a jelenlegihez hasonló szinten maradásra készülünk, és nagyjából 2023-tól számolunk azzal, hogy elkezdenek megtérülni a mostani befektetéseink.

Kancellárként mik a személyes céljai 2021-re vonatkozóan?

Szeretném a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására vonatkozó jelenlegi gyakorlaton változtatni. A jogszabályok értelmében minden 25 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkahely a szervezet létszámának legalább 5 százalékában megváltozott munkaképességű munkaerőt kell alkalmaznia, különben járulékfizetésre kötelezi az állam. A Corvinus egyelőre az utóbbi megoldást választotta, de gazdasági és társadalmi okokból is azt gondolom, hogy ezen érdemes lenne változtatni.

Másik célom, hogy a vezető európai egyetemek példáját követve szeretném a fenntarthatóságot jobban középpontba helyezni. Kancelláriai területen a papírmentes iroda felé már tettünk lépéseket, és ez a projekt a jövőben is folytatódni fog, de érdemes felmérni, hogy hulladékkezelés és energiahatékonyság területén hogyan tudna az egész egyetem fejlődni és tudatosabbá válni.

Vágólapra másolva
GEN.:2021.09.21. - 02:48:30