A hagyományos Corvinus Kutatási Hét ötnapos rendezvényét 2022. január 10-14. között hibrid formában rendeztük (…)
A tudomány ritkán ad egyértelmű és könnyen kommunikálható válaszokat, mégis a kutatók felelőssége eljuttatni e (…)
Szerző: Taxner Tünde / fotók: Mudra László
Az eredeti cikk a Közgazdász Online hallgatói blogon olvasható.
“Aki kutat, örökké fiatal marad” – mondta a fiatal kutatók perspektíváiról szóló kerekasztal-beszélgetésen dr. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója. “Amikor megkaptam az első szerződésem az egyetemen, amiben kötetlen munkaidő volt, a legboldogabb ember voltam. Aztán persze rájöttem, hogy ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem napi nyolc, hanem 12-15 órát dolgozhatok” – folytatta a Marketing Intézet egyetemi tanára, aki azt tanácsolta a fiatal kutatóknak, hogy mindig próbálják megtalálni az örömet az oktatásban és a kutatásban.
A kerekasztal-beszélgetésen részt vett dr. Keszey Tamara, a Corvinus újonnan kinevezett kutatási rektorhelyettese, dr. Michalkó Gábor, a Corvinus Doktori Iskolák főigazgatója, dr. Mitev Ariel Zoltán habilitált egyetemi docens, az ETDT elnöke és dr. Losonci Dávid egyetemi docens, a Vállalatgazdaságtan Intézet igazgatója. A 2022. január 14-ei hibriden megrendezett eseményt Baksa Máté egyetemi tanársegéd moderálta.
Kik a fiatal kutatók?
“Az egyetemen a legnagyobb erőforrás az ember” – mondta dr. Keszey Tamara. A fiatal kutatókra szerinte úgy kell tekinteni, mint “a jövő letéteményeseire”. A cél az, hogy minél hamarabb elkezdjenek publikálni, és az egyetem, valamint a tapasztaltabb kutatók hatékonyan segítsék őket, hogy akár a nemzetközi rangos folyóiratokban is megjelenjenek.
Fiatal kutatónak a doktoranduszok és a posztdoktori fázisban tartó kutatók, vagyis 3-5 évvel a doktori fokozatszerzés után járók számítanak. A Corvinus doktori képzéseiben tanulók átlagos életkora 34 év, 68 éves a legidősebb, 23 éves pedig a legfiatalabb doktorandusz.
Amikor a hallgató belép a doktori képzésbe, egy sportszeretőt látunk, de mire végez, egy tízpróbázót szeretnénk kapni.
– mondta dr. Losonci Dávid intézetvezető. A sporthasonlattal azt szerette volna szemléltetni, hogy mekkora fejlődési utat kell egy fiatal kutatónak bejárnia a doktori és a posztdoktori fázisban.
Hogyan lesz valakiből sportszerető?
A doktori program vezetőinek és a senior kutatóknak feladata, hogy a tehetségeket a doktori képzés felé tereljék. “A mi felelősségünk az, hogy minél hatékonyabban be tudjuk húzni őket a rendszerbe, és itt is tudjuk tartani” – mondta dr. Michalkó Gábor. A beszélgetésből ugyanis kiderült, hogy nemcsak a multik, hanem külföldi doktori iskolák is konkurenciát jelentenek a Corvinus doktori képzéseinek. Dr. Losonci Dávid szerint a hallgatók több sikeres vállalati vezetőt látnak, mint kutatói példaképet, és sokan nem nyernek abba betekintést, hogy az órák megtartásán kívül mivel foglalkozik egy egyetemi oktató, például hogyan kutat.
Minden beszélgetőpartner arra biztatta a kutatókat, hogy beszélgessenek többet az érdeklődő hallgatókkal. Dr. Keszey Tamara például az egyik legfontosabb kutatási témáját – az önvezető autók fogyasztói fogadtatását – egy hallgatóval folytatott közös kutatásból vitte tovább.
“Ha jobban belegondolunk, nincs is annál nagyobb öröm egy oktató számára, mint hogy fiatal, tehetséges hallgatókkal dolgozhat együtt” – mondta a kutatási rektorhelyettes.
A kutatói pálya megismerésében és megkedvelésében fontos szerepet játszanak különböző versenyek, mint például a Tudományos Diákköri Konferencia (TDK). “A TDK lényege, hogy a verseny után ne álljon meg a hallgató munkája, hanem írjon belőle cikket” – mondta dr. Mitev Ariel, az ETDT elnöke. Ezt már egy ösztöndíj, a Corvinus Kutatási Kiválóság pályázat is segíti a Corvinuson. Más versenyek is segítik a “sportszeretővé” válást. Dr. Losonci Dávid elmondta, hogy a Vállalatgazdaságtan Intézetben készített felmérésből kiderült, hogy aki elsőévesként részt vesz a vállalatgazdaságtan versenyen, nagyobb valószínűséggel indul más versenyeken is, vagyis jobban bevonódik az egyetemi életbe és a kutatásba.
A versenyek mellett fontos csatorna a doktori képzés felé a demonstrátori tevékenység is, ami lehetőséget ad a hallgatóknak arra, hogy oktatási tevékenységben vegyenek részt. Sokan azért érkeznek a doktori iskolába, mert tanítani szeretnének. Mindez a beszélgetőpartnerek szerint azt mutatja, hogy érdemes differenciáltan oktatni, és speciális utakat kínálni a kutatás iránt érdeklődő mesterszakos hallgatók számára, például versenyeket és plusz kurzusokat szervezni.
Hogyan és miért lesz valakiből tízpróbázó?
Hogy sikerüljön minél több “tízpróbázó” kutatót kinevelni, fontos a doktoranduszok személyes segítése. Nemcsak a témavezető, hanem akár külső mentor, tanácsadó és kutatócsoport is segítheti a fiatal kutatókat. A beszélgetésből kiderül, hogy ebben a kezdeti, nagyjából tíz évben meghatározó lépés a kutatói identitás kialakulása, valamint a folyamatos fejlődés a tudományos írásban. Mindezt az egyetem leginkább egyéni támogatással, például pályázati lehetőségekkel, ösztöndíjakkal próbálja segíteni. A kutatási rektorhelyettes hangsúlyozta, hogy a kutatócsoportok alakulása az akadémiai szabadság nevében valósulhat meg a Corvinuson, nem intézményileg irányított folyamat.
Hogyan válhatunk sikeres kutatóvá?
“Nagyon körültekintően válasszon témavezetőt.” – Dr. Keszey Tamara
“A kitartás és a szorgalom a siker kovácsa.” – Dr. Losonci Dávid
“Nyitottság, kreativitás és innováció.” – Dr. Mitev Ariel Zoltán
“Mindig próbálja megtalálni a kutatásban az örömet.” – Dr. Michalkó Gábor
“Azoknak a hallgatóknak, akik szeretik a rugalmasságot és az önmegvalósítást, ez egy nagyon jó közeg, de segítséget kell nekik nyújtani, mert ebben a folyamatban könnyen el lehet veszni” – mondta dr. Losonci Dávid, aki egy EFOP projekt keretein belül az elmúlt időszakban sokat foglalkozott a corvinusos doktoranduszok motivációival és problémáival. A kutatásból kiderült, hogy a kezdő doktoranduszok nem tudják még, hogy a kutatás mennyire időigényes tevékenység, és ez az életstílus mennyi szabadságot, mégis mennyi útvesztőt és kudarcot kínál.
“A doktori programban nincsen királyi út, de az elmúlt években lettek kikövezett ösvények.”
– mondta Baksa Máté a saját PhD-s tapasztalatai alapján, utalva például a 2021-ben indult Corvinus Doktori Ösztöndíjra.
A beszélgetés résztvevői kiemelték, hogy ezen a pályán általában lehetőség van arra, hogy valaki egy olyan témában mélyüljön el, ami nagyon érdekli, és azokkal dolgozzon együtt, akik szellemileg inspirálják. Ha pedig valaki megkedvelte a kutatói életstílust, az egyetem általában lehetőséget ad neki arra, hogy folytassa az oktatást-kutatást-szolgálatot. “Kommunikálni kell, hogy ez nem egy könnyű pálya, legyünk reálisak. De a legnagyobb szépsége a szabadság” – mondta dr. Losonci Dávid.
